Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

A felmelegedés az Alföldet sújtja majd leginkább.--2010. 07. 02.

Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük

 

Az Alföldön akár két héttel is nőhet a szélsőségesen magas hőmérsékletű időszakok hossza egy évben, és ennek jelentős egészségkárosító hatása lehet - erre a következtetésre jutott a hazai klímaváltozás különböző aspektusait elemző tanulmány, a Környezeti jövőkép - Környezet- és klímabiztonság hatvan szerzője. 
 
A Magyar Tudományos Akadémián hétfőn bemutatott kötet egyike Pálinkás József, az MTA elnöke által kezdeményezett 8 köztestületi stratégiai program alapján készülő összegzéseknek.

Mint Pálinkás kiemelte, a hazánk előtt álló kihívások megválaszolása az összes mozgósítható "szellemi és erkölcsi energiák" bevonását igényli. E köztestületi stratégiai programok elindításakor az Akadémián, amely az ország leghitelesebb intézményei közé tartozik, fórumot kívántak teremteni a különböző meggyőződésű, különböző szakterületen dolgozók számára méltányos, szakmai, előítéletmentes párbeszédhez.

A Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke által koordinált stratégiai programot összegző kötet szerint Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük. Ennek jegyében a szerzők felhívják a figyelmet az épített környezet fenntarthatóságára, a zöldterületek elengedhetetlen fejlesztésére és a környezettudatosabb építkezés szükségességére.

A tanulmány előrejelzéseket tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól: eszerint 2021-2040 között a hőmérsékletváltozás az Alföldet sújtja majd a leginkább, s a legnagyobb emelkedés (1,4 Celsius-fok) az őszi hónapokban várható. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé, s akár 12-15-vel is csökkenhet azon napok száma, amikor a hőmérő fagypont alatti hőmérsékletet mutat, az enyhébb téli időjárás következményeképpen viszont elszaporodhatnak a kártevők.

Az Alföld egyes térségeiben 14 nappal is emelkedhet éves szinten az I-es fokozatú hőségriasztások időtartama, ami jelentős egészségkárosító hatással jár. A tartósan meleg időjárás ugyanis próbára teszi az emberi szervezetet, a nyári melegben a járványok is könnyebben terjednek, a hőségriasztások idején pedig növekszik a halálesetek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések, embóliák, agyvérzések száma.

A melegedés mellett érzékelhetően kevesebb lesz a csapadék. Bozó László azt emelte ki, hogy a csapadék szempontjából a Kárpát-medence választóvonal lesz: északabbra több lesz belőle, délebbre viszont kevesebb. Magyarországon a legnagyobb szárazodás télen várható, de mérséklődhet a tavasszal és nyáron lehulló csapadék mennyisége is. Ezzel együtt lesznek extrém események, mint történt ez májusban.

"Az elmúlt 140 évben, amióta vannak feljegyzéseink, ez volt a legcsapadékosabb május" - hangsúlyozta Boza László.

A szerzők, akik az alkalmazkodás módjait, valamint a fenntartható fejlődés érdekében szükséges teendőket is felvázolják, három társadalmi forgatókönyvet állítottak össze. Az oktatási és humántőke-központú forgatókönyv arra mutat rá, hogy a társadalmi részvétel jelenlegi formái egy 10-15 százaléknyi diplomással rendelkező társadalomban alakultak ki. Amennyiben a diplomások számaránya eléri a 25 százalékot és tovább nő, úgy ennek az új képzettségű és világnézetű csoportnak új részvételi formákat kell kínálni, ellenkező esetben programozhatók a nehezen kezelhető társadalmi feszültségek.

Az iparkamarai forgatókönyv a gazdaság logikáját helyezi előtérbe. Eszerint a változások sebessége tovább növekszik, a kiszámíthatóság nehézségei pedig a fejlett gazdaságok számára is problémát jelenthet. Gyakoribbá válhatnak a nemzetközi súrlódások, a kormányok pedig legfeljebb középtávú tervek készítésére lesznek képesek, mert a hosszú távú előrejelzések folyamatos pontosításra szorulnak. A harmadik, a lassú növekedés forgatókönyve elismeri a gazdasági növekedés fontosságát, azzal a kitétellel, hogy az nem járhat a társadalmi feszültségek növekedésével. A kötet szerint nem az egyes forgatókönyvek tiszta megjelenése, hanem azok különböző elegyei várhatók.

A tudósok mindezek fényében új nemzeti fenntartható fejlődési stratégia kidolgozását szorgalmazzak, amelynek számolnia kell a gazdasági válság hatásával és az olajkészletek véges voltával is. Az új stratégiáról az Országgyűlésnek kell határoznia, s megfelelő garanciákat kell a határozatnak tartalmazni arra, hogy az kormányzati ciklusokon keresztül is érvényben maradjon. Ugyanis hosszú távú nemzeti érdek a természeti erőforrások, elsősorban a talaj, a víz, a levegő és az ásványi nyersanyagok megőrzése az alapvető emberi szükségletek biztosításához.

Mint Pálinkás József, az MTA elnöke kiemelte, a tanulmányt megküldik a parlamenti képviselőknek.

"Várjuk a képviselők ezzel foglalkozó csoportját egy olyan beszélgetésre, vitára, ahol a kötet szerzői ezeket a kérdéseket a tanulmányban leírtaknál részletesebben kifejtik" - hangsúlyozta az MTA elnöke.
Forrás: MTI