Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Vízlépcső kell Magyarországnak?--2010. 11. 16.

Folyóvizeink villamosenergia-teljesítményének csupán hat százalékát használjuk ki, holott a vízerőművek lehetnének az áramtermelés legalkalmasabb eszközei - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia stratégiai dokumentumából.

 

Stratégiai programjai keretén belül jelentetett meg kiadványt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a megújuló energiák hasznosításának lehetőségeiről és stratégiai céljairól. A dokumentum célja, hogy segítséget nyújtson a 2030-ig tervezett energiastratégia megalkotásában - jelentette be Pálinkás József, az MTA elnöke. Az MTA energiastratégiai munkacsoportja szerint Magyarországon torz és néhol túlzott mértékű a megújuló energiák támogatása.

Indokolatlan például a biomassza-alapú közvetlen villamosenergia-termelés támogatása, a forrásokat a hatékonyabb biomassza-bázisú hőtermelésre kellene fordítani. A kötelező átvételi (kát) rendszer támogatásának alapjai mindenképpen vitathatók, azokat ugyanis az energiamegtakarítás eredményéhez kellett volna kötni, nem a villamosenergia-termeléshez - fogalmaz az elemzés. A kát-támogatott áram részaránya tavaly elérte a 20 százalékot, a rendszer pedig csak kisebb részben támogatta a megújuló alapú energiatermelést. A kassza 2009-es 70 milliárd forintos összege minden kilowattóra megtermelt áramot mintegy két forinttal terhel, a támogatás mértéke pedig kilowattóránként 10 forint.

A biomasszát elsősorban közvetlen (táv)hőellátásra és kapcsolt energiatermelésre célszerű hasznosítani, a közvetlen áramtermelés rossz átlagos energetikai mutatókkal rendelkezik. A családi házak biomasszával való fűtése mindenekelőtt a fűtőanyag-termelők érdeke, a távfűtésben történő alkalmazás pedig elképzelhetetlen az állami beavatkozás nélkül. Egyes biomasszatípusoknál a tüzeléssel szemben célszerűbb átállni a biogáztermelésre, amely fontos eszközként jelenhet meg a vidékfejlesztésben is. A biogáz a jelenlegi földgázfelhasználás 11 százalékát is kiválthatná - állítják a szerzők.

A villamos energia előállítására vagy hőtermelésre is felfogható földhőt nem javasolják a földgáz kiváltására, a termálvizek hőjének közvetlen energetikai hasznosítása azonban minden más hőtermeléssel összehasonlítva előnyös. Az eddigi tervek 2020-ra megdupláznák a hasznosítás jelenlegi arányát, a tanulmány készítői azonban úgy vélik, e célt is túl kell szárnyalni. A jelenleg is legkisebb részarányú napenergia felhasználásában azonban 2020-ig nem is várható, hogy az érdemben befolyásolná a földgázkiváltást.

A szélerőműveknek csekély szerepük van a munkahelyteremtésben - Magyarországon eddig mindössze 100 munkahely jött létre ilyen beruházások révén -, a vélemények pedig megoszlanak az ezekkel megtakarított szén-dioxid mennyiségéről is. A közeljövőben ennek ellenére kulcsszerepet játszhat az áramtermelésben a szélenergia, mert a vízerőművek építését még mindig akadályozza a bős-nagymarosi vízlépcső kudarca - hangsúlyozza az elemzés.

A szerzők úgy vélik, Magyarországon a vízerőművek lennének a legalkalmasabb eszközei az áram előállításának. A dokumentum megállapítja: a hazai vízenergia-hasznosítás jövőjét mindenképpen tervezni kell, erre azonban csak akkor lesz lehetőség, ha feldolgozzuk és reálisan értékeljük Bős-Nagymaros kudarcának tapasztalatait. Magyarország ugyan nem gazdag vízenergiában, hiszen kevés a hegy és a csapadék is, bővizű folyóink pedig lapos területen folynak, a bős-nagymarosi térséget figyelmen kívül hagyva azonban a Dunán Adonynál és Fajsznál is szóba jöhet egy-egy erőmű építése, 150-170 megawatt villamos teljesítménnyel.

Az erőművek a folyót is hajózhatóbbá tennék, a vízlépcsők segítenék a dunai hőerőmű, valamint fedeznék a paksi atomerőmű bővítésének többletigényét hűtési célú friss vízből, de javítanának az árvízvédelmi helyzeten is. A vízenergia-fejlesztés támogatására két javaslatot tesz a kötet: egyrészt azon fékek megszüntetését, amelyek jelenleg minden szinten akadályozzák a folyamatot, másrészt pedig azt hangsúlyozzák a szerzők, hogy a vízenergiát is megilleti mindaz a támogatás, amelyben a többi megújuló energiaforrás részesül.

Forrás: Napi Gazdaság