Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Arccal a szélnek--2011. 08. 09.

Az Európai Szélenergia Szövetség jelentése szerint 2050-re akár az Unió áramszükségletének a felét is lehetne szélenergia forrásból fedezni. A szövetség szeretné elérni, hogy a Bizottság a 2020 utáni időszakra is tűzzön ki megújuló energia célokat.

Jelenleg az EU áramfogyasztásának az 5,3 százalékát adja a szélenergia. Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) Tiszta Erő című jelentése szerint az arány 2020-ra elérheti a 18,4 százalékot. A Szövetség saját bevallása szerint is meglehetősen optimista ez a becslés, és elképzelhetőnek tartják, hogy csak 15,4 százalék lesz a szélenergia részesedése, ami közelebb áll a más forrásokból származó becslésekhez. A nemzeti megújuló energia cselekvési tervekből származó adatokat összevonva az EU energia szükségletének 14 százalékát fogja 2020-ban szélenergia fedezni. A Bizottság saját becslése szerint, amely az athéni műegyetem E3M kutatólaboratóriuma által kifejlesztett PRIMES energia modellen alapszik, a szélenergiából származó áram a teljes fogyasztás 14,2 százalékát fogja fedezni 2020-ban.

Az EWEA előrevetítése lényegesen a későbbi időszakra nézve tér el a többi becsléstől, amikor 2030-ra 28,5 százalékra, 2050-re pedig 50 százalékra teszik a szélenergia potenciális arányát az áramellátásban. A kissé radikális célokat részben magyarázza, hogy ezek kizárólag az áramfelhasználás arányára vonatkoznak, a két igen jelentős nettó energia felhasználó, a távfűtés és a közlekedés figyelembe vétele nélkül. Az EWEA szerint a célok teljesülése esetén a megújuló energia aránya az áramtermelésben a jelenlegi 19 százalékról 34 százalékra emelkedne 2020-ra és 100 százalékra 2050-re. A Szövetség véleménye szerint a célok csak akkor teljesíthetőek, ha a döntéshozók megteremtik a megfelelő feltételeket.

Justin Wilkes, az EWEA igazgatója szerint az EU-nak 2020 utánra is meg kellene teremtenie a megújulók törvényi szabályozását. Az EurActivnak elmondta, hogy a következő tíz évre megfogalmazott céloknak jótékony hatása van, de a 2020 utáni időszakra is fontos lenne az új célok megfogalmazása. „A Bizottság idén véglegesíti az Energia Útiterv 2050 című dokumentumot. Ez lenne a tökéletes lehetőség a 2020 utáni megújuló energia célok tisztázására is.” Wilkes hozzátette, hogy „a 2020 utáni szabályozási környezet megteremtése mellett, sürgős szükség lenne az energia infrastruktúrába történő beruházásra, hogy a szélenergiát szállítani lehessen a keletkezési helyéről a felhasználási helyére, és hogy megteremtődjön az EU egységes árampiaca.”

Magyarország 2011-ben elkészült Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve szerint a szélenergia befogadásának a villamos energia rendszer szabályozhatósága jelent korlátot és ez alapján „szélenergiából 750 MW kapacitás kiépítését lehet reálisan megcélozni.” Ez azt jelentené, hogy a megújuló alapú villamos energiából származó áram közel 30 százaléka származna szélenergiából, a teljes bruttó energia termelésnek pedig körülbelül 3 százaléka.

Forrás: Greenfo.hu