Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

A csapadékkal való gazdálkodást föl kell váltani a csapadékgazdálkodás gyakorlatával--2012. 07. 02.

2015-ig jó állapotba kell hozni a vizeket az EU tagállamokban és ez Magyarország számára is kötelező a Víz Keretirányelv (VKI) előírásai szerint. Szinay Miklós öko-hidrológus szerint a jelenlegi rendszer helyett azonban új vízgazdálkodási szabályozásra és gyakorlatra van szükség, ennek megoldása pedig a csapadékgazdálkodás.

 

Az Európai Közösség a múlt század hetvenes éveinek közepétől a vizeket védő jogszabályok sorozatát léptette hatályba, a vizek állapota azonban nem javult a kívánt mértékben, sőt egyes esetekben tovább romlott. Az Európai Bizottság az 1990-es évek első felében megállapította, hogy a hatályban lévő európai vízvédelmi irányelvek nem elég hatékonyak, ezért 1996 februárjában egy, a Közösségi vízpolitika területén megteendő intézkedésekhez jogszabályi kereteket adó keretirányelv létrehozására tett javaslatot, amelyet egy év alatt el is készítettek.

Az érdekeltek széles körű meghallgatása után 1999 februárjában tárgyalta először az Európai Parlament a több alkalommal átdolgozott Keretirányelv javaslatot, amelyhez ekkor is számos további változtatási javaslat született. Ezekből több is bekerült az Európai Unió Tanácsának 1999. októberi Közös Álláspontjába. A Közös Álláspontot az Európai Parlament által 2000 februárjában megtartott második tárgyaláson sem fogadták el, így további közvetítő eljárásokra volt szükség.
 

A 2000 májusában elkezdett közvetítő eljárások nehéz tárgyalások után, a portugál elnökség ideje alatt, 2000 júniusában sikeresen lezárultak. A kompromisszumos döntéseket 2000 szeptemberében a Tanács és a Parlament is elfogadta és 2000. december 22-én hatályba léptették a Víz Keretirányelvet.

Míg a fejlettebb országokban a csapadékgazdálkodás alkalmazása magától értetődő, addig hazánkban alapvetően az a felfogás dominál, hogy a lehullott csapadékot mielőbb el kell vezetni. Pedig leginkább magunkévá kellene tenni, hogy a talajjal és a csapadékkal való együttes gazdálkodást kell megvalósítani.

Mivel a Fidesz volt az első kormány, amely közel 20 év után ismét hozzá mert nyúlni a szerkezethez, felcsillanhat a remény, hogy az új kormány igazodva a technológiai változásokhoz, a társadalmi igényekhez és a szomszédos országok gyakorlatához Magyarországon is górcső alá veszik a vízügyet. Dr. Szinay Miklós üdvözölné a változásokat, és mint elmondta, „nem a pénz motiváló, hanem az, hogy 41 éve mondom ezt.” A szakember szerint rendszerszintű átszervezésekre kellene átállni, hiszen a rendszerek ráfizetését nyögjük mi mindannyian. „Továbbra sem a belvíz ellen, hanem a csapadékgazdálkodásért és a vízpótló öntözésért agitálok.”

Szinay Miklós szerint a hazai csapadékgazdálkodással az a baj, hogy az emberek gondolkodásába az ivódott be, hogy az égi áldást mielőbb elvezessék, hiszen így is sok gondot okoz a belvíz, árvíz. Ehelyett azonban szemléletbeni és gyakorlati változásokra egyaránt szükség lenne. A csapadékkal való gazdálkodást föl kell váltani a csapadékgazdálkodás gyakorlatával. Habár a két kifejezés megtévesztően hasonlít egymásra, az előbbi azon a túlszabályozott rendszeren alapul, hogy mielőbb meg kell szabadulni az esőtől, addig az utóbbi arra irányul, hogy célszerű ökohidrológiai megoldásokkal bánjunk mind a meglévő vízkészlettel, mind a csapadékkal. Mint elmondta, a csapadékgazdálkodás olyan hidromeliorációs megoldás, amellyel nemcsak normalizálni lehet a talaj vízgazdálkodási tulajdonságait, hanem hosszú távon teszi fenntarthatóvá a rendszert ökológiailag éppúgy, mint az anyagi források tekintetében. Ebből kifolyólag megközelítőleg 28 ezer milliárd Forint összeg öntözési beruházás válik szükségtelenné a csapadékgazdálkodással.

A fő cél az lenne, hogy a felszíni és a felszín alatti víz is jó állapotba kerüljön. A VKI-ben megfogalmazott céloknak és elveknek hazánknak is eleget kell tennie, hiszen a Keretirányelv ránk is komoly kötelezettségeket ró. Üdvözlendő az új Alaptörvényben a biodiverzitással kapcsolatos rész, hiszen ahogy a VKI-ben is megfogalmazódott, a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, beleértve a biodiverzitást is és természetesen a megfelelő vízmennyiséget.

A szakember szerint hazánkban sajnos az a pazarló szemlélet van köztudatban, hogy ami ingyen van, az nem fontos, azért nem vagyunk felelősek. Holott ez egyáltalán nincs így. Nem szabadna az esőre sem úgy tekinteni, hogy mivel azt is ingyen kapjuk – hisz előbb utóbb úgyis lehull az égből - akkor az már haszontalan és csak a pillanatnyi igényünk szerint használjuk fel. Ehelyett általánossá kellene válnia, hogy a csapadékkal gazdálkodjunk, ezzel javítva az ökológiai egyensúlyt. Ezáltal pedig egy magasztosabb célt is szolgálhatnánk, hiszen így javulnának az egyéni, a társadalmi, a gazdasági körülmények egyaránt. Ahhoz, hogy a lehullott csapadék jól hasznosuljon miután a földbe jutott, biológiai, kémiai és ún. mélylazító talajjavítást kell végezni. Ezért van szükség ún. hidromeliorációs gyökérkezelésre, a gyökérágyra.

Hazánkban egyenlőre sok esély nincs az azonnali szemléletváltásra, de a jelek biztatóak. Szinay Miklós szerint fontos, hogy ne csak a jelenben, hanem a jövőben is gondolkodjunk. A következő generációnak is meg kell tanulnia, hogy a Föld vízkészlete véges, ezért is lenne nagyon fontos, hogy jól bánjunk az ingyen kapott égi áldással.

Pálinkás Viktória

A cikk megírásához felhasznált irodalom:
Innotéka, 2011. novemberi szám
Rádióriport, 2011. december 28.
http://www.euvki.hu/