Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Civil kezdeményezések a helyi gazdaság fejlesztéséért--2012. 11. 01.

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület koordinációjával zajló, kistermelői érdekérvényesítési folyamat eddigi eredményeinek és további teendőinek összefoglalója.

A kistermelői érdekképviselet kezdetei
 
2009. március 25-én Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET) és a Védegylet nyilvánosságra hozta 17 civil szervezet közös jogszabály módosítási csomagját, mellyel a hazai kistermelők helyzetét kívánták javítani. Ekkor indult el az a civil érdekképviseleti hálózat, amelyben vidékfejlesztéssel, táplálkozással, mezőgazdasággal foglalkozó szervezetek széles köre fogott össze. A kezdeményezés újdonsága az volt, hogy az Európai Unió adta szabályozási kereteket kihasználva, a szövegszerű javaslatokat a jogi környezet elemzésével alátámasztva, kívánta könnyíteni a kistermelői élelmiszer előállítást és értékesítést. A javaslatok rámutattak, hogy az a régi szlogen, hogy az „EU nem engedi” nem mindig valós, s leginkább a hazai jogi túlszabályozás szab a célok megvalósulásának akadályokat. 2009. tavaszán összesen 53 civil szervezet [1] csatlakozott a javaslatokhoz.
Az FVM illetékes szakemberei és döntéshozói szabad utat engedtek a módosító javaslatok nagy részének. A módosítások sora folytatódott a 2010-es kormányváltás után is.
Ma a hatályos 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelettel lehetőség nyílott az alábbi helyi gazdaságot is fejlesztő tevékenységekre:
-         Növényi alaptermékek (alma, krumpli), méz, élő hal, országosan értékesíthető végfogyasztónak. Régión belül (az előállítás szerinti megyében és Budapesten vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva a Magyar Köztársaság területén legfeljebb 40 km távolságra) lévő, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. Megjegyezzük, hogy a civil szervezetek még a társadalmi egyeztetés során, 200 km-es értékesítési határt javasoltak.
-         Az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász stb.) értékesíthetőek az előállítás szerinti régión belül vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is (házhozszállítás).
-         Régión belül értékesíthető a kistermelői nyers hús vágóhídon / vágóponton levágatva (kecske, sertés, juh, szarvasmarha, strucc), fogyasztók részére háztól, illetve házhozszállítással, valamint kiskereskedelmi és vendéglátó egységek számára is. A piacon, rendezvényen nem értékesíthető.
-         Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti. (A jogszabálymódosítást megelőzően mindenkinek külön ki kellett külön váltania a kistermelői engedélyt.)
-         A gyártmánylap helyett mostantól adatlapot kell vezetniük a kistermelőknek (a falusi vendégasztal szolgáltatók mentesülnek ez alól), melyen jóval egyszerűbbé válik az adatszolgáltatás.
-         A kistermelő élelmiszerének előállítása során az alaptermékből feldolgozatlan terméket eredményező előállítási részfolyamatot más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség biztosításával. (Pl. hús füstöltetés, zöldség, gyümölcsszárítás, őrlés…)
-         Ellenőrzött állományból származó baromfi és nyúlféle házi vágása esetében a településen, végső fogyasztó számára történő értékesítésnél nem kell a vágásnál a hatósági húsvizsgálatot elvégeztetni legfeljebb heti 50 db házi tyúkféle, 25 db víziszárnyas vagy pulyka, 13 db nyúlféle vágása esetén. Kiskereskedelmi és vendéglátó egységek részére csak hatósági igazolással értékesíthető a szárnyasok és nyúlfélék húsa is.
-         Kistermelői előállítás és értékesítés kategóriájába a méz mellett a méhészeti termékek is bele tartoznak.
-         A mennyiségi határok nőttek, új kategóriákkal bővültek az értékesítés lehetőségei.
 
A magánlakóházi élelmiszer előállítás új szabályozási kereteinek előkészítése
2010 decemberében a SZÖVET pályázati támogatás segítségével, szakértőkkel elkészítette az EU-s jog alapján is elvárt Magánlakóházi Élelmiszer előállítás értékesítési célra témában a Jó Higiéniai Gyakorlati Útmutatót. Ebben a hagyomány és rugalmasság jegyében, a biztonságát már történelmileg is bizonyított hagyományos termékelőállítási módok jogi kereteit fektették le a szakértők a termelők bevonásával. Az anyag rendkívül fontos azért is, hogy az élelmiszer előállítás során az élelmiszerbiztonság követelménye ne sérüljön, de a termelőktől ne is lehessen kötelezően ipari körülményeket megkövetelni. Sajnos a kész anyagot a hivatalosan felállított Higiéniai Bizottság 2012 végéig sem vette napirendre. Az azóta eltelt két év miatt most az anyag felülvizsgálata már szükséges.
A jelenlegi Kormány további könnyítéseket is kezdeményezett, melyet az Országgyűlés elfogadott:
-         a jövedéki törvény módosításával a szabad pálinkafőzés és termelői értékesítés előtt nyílt meg a lehetőség, és a termelői borkimérés feltételei is életszerűbbé váltak;
-         a közbeszerzési törvény módosítása után a nemzeti értékhatár alatti beszerzésnél már nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni.
 
Helyi termelői piac: új kategória az értékesítésben
A civil érdekképviselet régi óhaja teljesült azzal, hogy a piaci szabályozást is differenciálták. Megkülönböztethetők lettek a nagy vásárcsarnokok, piacok és a kis piacok (amit pl. hetente csak pár napon működtetnek) kialakításának, üzemeltetésének feltételei. Ezt az alábbi jogszabályok módosítása, illetve megalkotása tette lehetővé:
-         A kereskedelmi törvény (2005. évi CLXIV. törvény) módosítása. Ez rögzíti a 2§. 5a. pontjában a helyi termelői piac fogalmát. A 6§ (3) bekezdésben rögzíti, hogy a helyi termelői piacot nem kell engedélyeztetni, hanem csak bejelentésköteles.
-         A piacokról szóló 55/2009 kormányrendelet módosítása leírja a bejelentés módját.
-         Az új, 51/2012 VM rendelet a helyi termelői piac higiéniai szabályairól rögzíti a könnyített higiéniai kialakítás és üzemeletetés kereteit.
A Helyi Termelői Piacok Jó Higiéniai Útmutatója 2012 novemberére lesz készen, mely szintén a jogértelmezést fogja segíteni a szereplők részére.
A helyi termelői piacok jogi környezete valószínűleg tovább változik, életszerű módosításokkal. Civil és szakmai visszajelzések kapcsán lehetővé válna a kézműves termékek értékesítése is, valamint jogos igény, hogy ne csak természetes személy értékesíthessen itt, hanem akár kis családi vállalkozások, szövetkezések is.
A kistermelői rendelet és a közbeszerzési törvény könnyítései kapcsán elindultak vidéken a közétkeztetési reformok, a helyi gazdaság élénkítésére és a minőség biztosítására egyre több önkormányzat tette lehetővé a helyi termékek bekerülését a közétkeztetésbe.
Sajnos a jó kezdeményezések felett is ott a gyilkos bárd. Amennyiben az önkormányzatok összevonásával a beszerzés is egyben történnek, úgy a közbeszerzési határ túllépésével már biztos lesz a helyi, személyességen alapuló gazdaságfejlesztés csökkenése. Még nagyobb veszélyt jelent, ha a közétkeztetést is államosítják az oktatás mellett, és esetleg egy (profitorientált) pályázó látná el az országos igények kiszolgálását. Egy ilyen monopólium kialakítása a minőség és a helyi gazdaság- és vidékfejlesztés terén is tragikus következményekkel járhat.
 
A jogi környezet további fejlesztésének szükséges irányai
A helyi gazdaság-, illetve vidékfejlesztést célzó civil kezdeményezések nem mindegyike van még részletesen kidolgozva, illetve számos közülük egyelőre nem érte el célját. Az alábbiakban ilyen kezdeményezések közül mutatjuk be a fontosabbakat.
      ÁFA csökkentés
78 civil szervezet csatlakozott a kistermelői érdekképviselet javaslataihoz. Az egészséges, hazai, helyi termékek piacra jutásának elősegítését felvállaló hazai szervezetek támogatják az élelmiszerágazat szereplőinek azon törekvését és javaslatát, ami az általános forgalmi adó (ÁFA) 5 százalékra csökkentését tűzték ki célul a jelenlegi 27% helyett – nem csak az élelmiszer alaptermékek esetében. A magas élelmiszer-ÁFA azért veszélyes, mert már a közétkeztetést, vagy azt a családi vállalkozást is lehetetlenné teszi, aki az alaptermékből hozzáadott értékű, feldolgozott terméket értékesítene. 
      Kedvezmények a kisléptékű közvetlen kereskedelem fellendítéséért
Más EU tagországokhoz hasonlóan érdemes ösztönzőket bevezetni a közvetlen kereskedelem és rövid ellátási lánc ösztönzése érdekében, hiszen hazánkban is életszerűtlen az őstermelői, kistermelői mennyiségek közvetlen értékesítés során pl. néhány szem tojás, néhány kg meggy eladásakor nyugtát irogatni, különösen akkor, ha tudjuk, hogy az őstermelőnek 600.000Ft bevételi értékhatárig nem kell személyi jövedelem adó bevallást tennie, 4 millió Ft bevételig személyi jövedelem adó mentes, a személyi jövedelemadó bevallásban bevételére vonatkozóan csupán nyilatkozattételi kötelezettsége van. Kutatások, civil szervezeti tapasztalatok alapján ezt a jövedelemhatárt még egy kisebb méretű családi gazdaság is nehezen éri el, nemhogy egy egyedi őstermelő, kistermelő. Továbbá átgondolásra érdemes az, hogy még a legkisebb mennyiség, akár egyetlen barackfa termésének piaci értékesítése esetén is őstermelői regisztrációra, számlaképességre van szükség, ezáltal a családoknál keletkező kis mennyiségű felesleg nem talál utat a magyar lakossághoz, szégyenszemre ott rothad a fán, a kertekben.
Javasoljuk, hogy nonprofit jellegű értékesítés / rövid ellátási lánc (pl. tájboltok, gazdaboltok, gazdapolcok, dobozrendszerek) útján értékesített, kistermelők által előállított minőségi kézműves élelmiszerek és kézműves termékek esetén az 5 millió forintos bevételi értékhatárt elérő, e fölött alanyi adómentes státuszukat emiatt elvesztő, tehát ÁFA-körbe kerülő adóalanyok, illetve az ilyen termékek árusítását vállaló egyéb adóalanyok is választhassák, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény második rész XVI. Fejezet 1. alfejezetében taglalt, a Viszonteladóra vonatkozó különös szabályok alkalmazását.
Tehát az ÁFA alanyi mentes kistermelőktől és kézművesektől értékesítésre átvett áruk esetében értékesítéskor az általuk alkalmazott árrés után számolják és fizessék meg az ÁFA-t.

      Nonprofit kereskedelem ösztönzése
A magyar lakosság rendszerváltást követő, kedvezőtlen irányba fordult fogyasztási szokásai következtében rendkívül szűk kör tekinthető tudatos vásárlónak. Ezzel párhuzamosan a hagyományos piacok plázákká építése, esetleges eltüntetése kiszorította a generációváltás következtében amúgy is egyre csekélyebb számú őstermelői, kistermelői kört a közvetlen értékesítésből. A kistermelői értékesítés érdekképviselete és gyakorlati szervezése egyre inkább a civil szervezetek feladatává vált.
A nonprofit jellegű értékesítést végző, rövid ellátási láncot működtető civil szervezetek két komoly számviteli problémával néznek szembe. Az egyik, hogy alaptevékenységük mellett felvállalt ilyen irányú gazdasági tevékenységük nem haladhatja meg az összbevételük 10%-át. A másik, hogy az 5 millió forintos bevételi értékhatár elérése esetén elvesztik alanyi adómentes státuszukat, és ÁFA-körbe kerülnek. Ez alapvetően nem a civil szervezetet érinti kedvezőtlenül, hiszen neki általában ÁFA-körbe tartozó termelése, illetve szolgáltatása nincs, hanem a kistermelőt, mivel az általa ÁFA-mentesen előállított, nagy hozzáadott értékű, minőségi, kézműves élelmiszerre vagy kézműves termékre hirtelen közel 30%-os többlet költség rakódik ÁFA formájában. Ez a teher elviselhetetlen, ellehetetleníti a tájboltok, gazdaboltok, gazdapolcok, dobozrendszerek non-profit alapú üzemeltetőit, a beszállító kistermelőket és nem utolsó sorban eltántorítja a vevőket az egészséges, minőségi, kézműves élelmiszerektől és kézműves termékektől.
      Falusi és agroturisztikai szolgáltatás
Az előző kormány hatályon kívül helyezte [2] a 136/2007 kormány rendeletet [3], mely ezen területet komplex módon szabályozta. A falusi vendégasztal szolgáltatást csak részben sikerült átmenteni a kistermelői rendeletbe. Régebben a környékbeli gazdák termékeit is kínálhatta a vendégasztal szolgáltató, ma már csak a saját termelésű termékeket Nem lehetséges összekapcsolni a kézműves foglalkozásokat, illetve rendezvényeket (pl. szüret) és a termékértékesítést. Mint agroturisztikai szolgáltatási lehetőség megszűnt. Ezeket ma csak vállalkozási formában lehet végezni. Egy iskolás csoport részére nem tud a falusi vendéglátó szüreti rendezvényt kiszámlázni, hiszen csak vendégasztalról lehet számlát adni. Javaslatukkal a civilek szorgalmazták, hogy állítsák vissza a korábbi 136/2007 kormányrendelet komplex szemléletéhez hasonló módon ezt a tevékenységi kört, vele együtt az akkori rendeletben megfogalmazott mértékig az adómentességi határokat.
Újra létrehozandó TEÁOR szám szerinti tevékenységek:
·        a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása és értékesítése;
·        a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása és értékesítése;
·        falusi vendégasztal szolgáltatás;
·        a vidéki, falusi aktív turizmushoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások;
·        kapcsolódó falusi rendezvények szervezése magán és közterületen.
Halászati törvény
A SZÖVET megkezdte a Halászati Törvény módosítására vonatkozó javaslatainak összeírását, melyhez az előzetes tájékozódás kapcsán több civil és szakmai szervezet és önkormányzat is csatlakozna. A törvény módosítása küszöbön áll, ezért is aktuálisak e javaslatok:
-         „Ne csak a föld, a víz is legyen a helyben lakóké!” A nagy folyó- és vízszakaszokról legyenek leválasztva a szélvizek, kubikok, csatornák, hogy a helyi kötődésű emberek kezében lehessen itt a halászat joga. A szélvizekre lehessen 5 évenként is pályázni!
-         Előnyt élvezzenek a helyiek, helyi szervezetek, a helyi önkormányzatok és Nemzeti Parkok a területek 15 évre szóló megpályázásánál. Ha nem tudnak összefogni (3000-20.000 ha vízszakaszok), vagy nem élnek a lehetőségükkel, akkor más megnyerheti a bérletet – cél, mindkét esetben a tisztességes gazdálkodás. A víznek gazdája kell legyen, aki napi szinten, helyiként tudja mi a helyzet, mi a teendő. Minden feladat a halászati jogosulté legyen (őrzés, telepítés...)
-         Ne legyen kötelező az egyesületi forma-tagság a horgászáshoz, halászáshoz.
-         A halász szerszámait az ő felügyeletével használhassa más is (pl. segéd, érdeklődő, turista).
-         A turisták esetében útmutató kiskönyv és helyi szabályok betartása a kötelező. Nekik nem kell vizsga.
-         A vízügy, a természetvédelem és a halászat érdekei legyenek összehangoltak.
-         Egyeztetési kötelezettség legyen a szervek között, egyenlő jogokkal!
-         A kormorán állományszabályozása szükséges!
-         A sulyom gasztronómiai és takarmány felhasználása (fehérje) legyen lehetőség minden évben adott időszakban, közzétett helyi hirdetményben (természetvédelem és halászjogosult, és közösség vezetése döntése értelmében).
-         A csatornák vízkormányzását össze kell hangolni a halászattal, ívási időkkel
-         Lehetővé kell tenni védett és veszélyeztetett halak tenyésztését, szükséges ennek támogatása. Ennek feltételéül kell szabni, hogy: 1., idegenhonos halakat nem tenyészthet; 2. köteles természetes vizekbe telepíteni az állomány bizonyos részét; 3. meghatározott méretig végezheti a tevékenységet, hogy ne a haszonszerzés legyen az elsődleges; 4. egyéb feltételek, lehetőségek: nonprofit szervezetként, és/vagy egyetemi együttműködés részeként, és/vagy a kulturális örökség részeként végzett tevékenység.
-         Ha fokkal vagy belvízvisszatartással hoz létre egy közösség (vagy
magánszemély) ívóhelyet-halasvizet, akkor a halászati jog is az övé
legyen!
-         Az árvizek-belvizek gazdálkodásban való felhasználásáért ne kelljen vízdíjat fizetni a VTT területeken kívül sem! A vízzel való gazdálkodás (öntözés, rizs-, haltermelés, halastavi gazdálkodás, ívóhelyek létrehozása, belvízzel való gazdálkodás) legyen összehangolt és élvezzen támogatást, a vízdíjakat csökkentsék.
-         A halastó és egyéb időszakos halászvíz (pl. ívóhelyek) létesítésének feltételeit könnyítsék meg!
-         A halászati jog tulajdonosa csak a fogásra vonatkoztatva kérhessen a törvényben nem szabályozott (erősebb szabályra) engedélyt a Halászati Felügyelőségtől. A halászati jog tulajdonosa ne tilthassa meg a ma gyakorlatnak megfelelően, a kifogott hal kistermelői, falusi vendégasztal szolgáltatói értékesítését a horgászjegyen, és máshol sem!
      Kézműves stratégia
Készül a kézműves stratégia. A szakanyag számbaveszi a jogi akadályokat amelyek módosítása nélkül nem lehet az ágazat fejlesztéséről beszélni.
A problémakör fő gazdasági részét a 7-es adószámmal rendelkező kézművesek és az adózás jogbizonytalansága teszi ki. Ez már a szövetkezeti törvény és támogatáspolitika területét is érinti. Hiszen egy háziipari szövetkezet által a tagok zsűrizett és így áfamentes termékeit áfásan kell értékesíteni, így eladhatatlanná válik az amúgy is magas munka és minőségi alapanyagú, elismert hagyomány alapján készített, magasabb árszintű termék. Hasonló problémákkal néznek szembe a kis közösségi vagy szociális szövetkezeti kezdeményezések.
 
      Önfoglalkoztatás elősegítése
A SZÖVET által kezdeményezett, az önfoglalkoztatók segítése érdekében összeállított javaslatokat 60 civil szervezet támogatta és kérte a Kormánytól ennek befogadását. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a tevékenységet megkezdő őstermelők, önfoglalkoztató kézművesek, turisztikai szolgáltatók legalább a minimálbér összege utáni járulékterhet fizetik, amely 40.920 Ft/hó. A járulékterhet akkor is kötelesek megfizetni, ha a termelés szezonalitása miatt bevételük a járulékfizetési határidőig nem keletkezett, sőt még az azt követő hónapokban sem fog keletkezni. Ez a szabályozás így életszerűtlen és átgondolásra érdemes. Ennek ésszerűsítésére fogalmaztak meg javaslatcsomagot a civil és szakmai szervezetek.
A szakmai minisztériumok, döntéshozók válaszleveleikben támogatták a kezdeményezést, de a Nemzetgazdasági Minisztérium még nem adott lehetőséget a szakmai kerekasztal összehívására, illetve levelében többségében elutasító választ adott.
 
Partnerség
Az együttműködő civil szervezetek, érdekképviseletek elkötelezettek a helyi gazdaság- és vidékfejlesztést elősegítő javaslataik további pontosítása, illetve érvényre juttatása mellett. Egy ilyen típusú összefogás azért is nélkülözhetetlen, mert hatósági, kormányzati szemmel sokszor nem látszanak azok az akadályok, melyek a kistermelők, helyi gazdaságok mindennapi életét megkeserítik. A korábbi példák is mutatják, hogy ezek elhárítása az esetek jelentős részében csak szándék kérdése. E szándékot támogatják a részletesen kidolgozott civil javaslatok. 
 
 
Szabadkai Andrea
 

 
Hivatkozások
 

 

Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara
Bihar Közalapítvány
Bors Alapítvány
CEEWEB a Biológiai Sokféleségért
Csongrád és térsége Biokultúra Egyesület
Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (ÉLOSZ)
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Energia és Környezet Alapítvány
Európai Civil Koordinációs Egyesület
Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ)
Fejér Paktum Egyesület; Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület
GAIA Ökológiai Alapítvány
GATE Zöld Klub Egyesület
Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara
HANGYA Szövetkezeti Együttműködés
Hegypásztor Kör Oszkó
Hortobágy Közalapítvány
Inspi-Ráció Egyesület
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht.
Kiskunsági Nők Egyesülete
Kiszombori Faluépítő Közösségi Közhasznú Kft.
Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány
Magyar Biokultúra Szövetség
Magyar Faluszövetség
Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE)
Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület
Magyar LEADER Szövetség
Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete
Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ)
Messzelátó Egyesület
Moccantó Egyesület
Nyitott Kert Alapítvány
Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület
Ormánság Alapítvány
Öko-forrás Közhasznú Alapítvány
ÖKOTÁRS Alapítvány
Piacfejlesztési Alapítvány
Pro Vértes Közalapítvány
Reflex Környezetvédő Egyesület
Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület
Természetes Életmód Alapítvány
Tiszatáj Közalapítvány
Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE)
Vállalkozók Közép-magyarországi Regionális Szövetsége
Védegylet Egyesület
Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület
VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezete
Zöld Akció Egyesület
Zöld Fiatalok Egyesület
Zöld Folyosó Közalapítvány
Zöld Pihenő Alapítvány
Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület
 
 
[2] A Kormány 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelete a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről
 
 
[3] 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről