Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Megbukott a földvagyon törvény - az AB alaptörvény ellenesnek ítélte--2015. 06. 01.

Az Alkotmánybíróság mai döntése új reményt adhat a hazai természetvédelemnek. Az állami tulajdonú védett területek vagyonkezeléséről szóló törvény elbukott, a szakma és az emberek akarata érvényesült a gyors gazdasági nyerészkedéssel szemben. A természetvédők elvárják a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az Alkotmánybírósági döntést és végleg tegyen le a nemzeti park igazgatóságok gyengítésének szándékáról.

Alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) ma az államfő indítványára. A testület megállapította, hogy a törvény sarkalatos tárgyköröket érint, azokat kétharmados többséggel kellett volna elfogadni. Az Országgyűlés április 28-án egyszerű többséggel fogadta el az állami földvagyon kezeléséről szóló törvény módosítását, mely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek a nemzeti parkokhoz tartozó földek. A módosítás alaptörvény-ellenességével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt a testülettől.
Áder nem hirdette ki a törvényt, hanem az Ab-hoz fordult részben közjogi érvénytelenség miatt, ugyanis álláspontja szerint minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához. Továbbá felvetette azt is, hogy sérülhet a természetvédelem korábban elért szintje.  Az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták a módosítást, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. A törvénymódosítási javaslat egyébként a Fideszt is megosztotta: a Kövér László vezette szervezet is keményen beszólt, ám a minisztérium azt ígérte, nem lesz baj.

Megfelelő garanciák hiánya

Az Ab ma kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalap gyakorolná, mely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik. Az Ab szerint bár a szervezetrendszer megváltoztatható, ám ez nem járhat a természetvédelem már elért jogszabályi szintjének csökkenésével, de még a csökkenés kockázatával sem. A vizsgált törvénymódosítás azonban megfelelő garanciák hiányában ezzel jár.

A határozat indoklása emlékeztetett arra, hogy a védett természeti területek nem kizárólag állami tulajdonban állnak. A jogalkotó a természetvédelmi területek védelmét nem csak állami tulajdonba vétel útján, hanem - a tulajdonos személyétől függetlenül, mindenkire kötelező - jogszabályi előírásokkal is biztosítja. Elvileg tehát lehetséges az is, hogy a természetvédelmi szervek kezeléséből ismét magántulajdonosok használatába adják a védett területeket, azonban ezekben az esetekben a használók kötelezettségeit úgy kell megszigorítani, hogy a védelem szintje és hatékonysága ne csökkenjen.  Az indoklás kitér arra: a törvénymódosítás nem rendelkezik arról, hogy a nemzeti park igazgatóságok megszűnő feladatkörét a továbbiakban az állam részéről annak melyik szerve látja el vagy ellátja-e egyáltalán az állam. A törvénymódosítás alapján megkérdőjelezhető, hogy a Nemzeti Földalap alkalmas-e a természetvédelmi szempontoknak a természetvédelmi vagyonkezeléssel azonos szintű garantálására, különös tekintettel arra, hogy a Nemzeti Földalap a természetvédelmi vagyonkezelési feladatok ellátásához a jelenlegi szabályozási környezetben nem rendelkezik sem megfelelő szakértelemmel, sem eszközzel. A környezetvédelem szempontjai az eddigi vagyonkezelői pozícióban érvényesíthetők voltak, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten belül azonban - hatáskör hiányában - nem érvényesíthetők.

Amennyiben a jogalkotó úgy dönt, hogy egy gazdasági szemléletű szervre természetvédelmi feladatokat telepít, úgy csak speciális garanciák révén biztosítható, hogy a természetvédelmi célok ne rendelődjenek alá az elsősorban profitorientált gazdasági tevékenységnek. Tekintettel arra, hogy ezek a garanciák a jelenlegi szabályozásból hiányoznak, megállapítható annak a kockázata, hogy a hatékony gazdálkodás szempontja elsődlegessé válik a természetvédelmi szempontok rovására. A jogalkotó a vizsgált törvényben nem gondoskodott azokról az alkotmányos garanciákról, melyekkel biztosítható lenne, hogy a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintje a törvénymódosítás következtében ne csökkenjen - érvelt az Ab. (MTI) 


A T/3788 számú, „az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat az Alkotmánybíróság döntése értelmében a mai napon megbukott. A nemzeti parkok jövőjét markánsan érintő, a szakmai szervezetek és többezer állampolgár által bírált tervezet nem léphet hatályba, jelen formájában nem valósulhat meg. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország hónapok óta igyekszik a hazai természetvédelem helyzetét megerősíteni. Ennek egyik pillére az volt, hogy az említett törvényjavaslat természetkárosító hatásaira felhívják a figyelmet. A döntéshozókat szakmai anyagokkal és érvekkel látták el a javaslat előkészítése során, és az állampolgárok és civil szervezetek segítségét kérték, amikor társadalmi támogatásra volt szükség.

 „A mai örömteli döntés egy lélegzetnyi időt ad, hogy a természetvédelem győzelmét ünnepeljük. A munka érdemi része természetesen hátravan, hiszen egy rossz törvényjavaslat elbukása még önmagában nem jelent előrelépést. De az Alkotmánybíróság mai döntése legalább biztosíték arra, hogy visszalépés se történjen a közeljövőben.” – fogalmazott Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

„A természeti értékek védelme szempontjából alapvető a megfelelő jogszabályi környezet. Ezt az elmúlt hetekben hazai szinten kellett megóvnunk, és biztosan lesz még sok olyan pont, ahol szükség lesz a társadalom tagjainak bevonására ahhoz, hogy hosszú távon javulást érhessünk el. Hiszen a megőrzés és a fenntartható jövő együtt jár, nemcsak a jelen állapothoz kell ragaszkodnunk, hanem előremutató stratégia mentén fejlesztenünk is kell a természetvédelmi intézményrendszert.” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

”Különösen jelentős az Alkotmánybíróság döntése abból a szempontból, hogy kimondta, hogy nem lehet visszalépni a természet védelmének jelenlegi szintjétől. Felszólítjuk a kormányt, hogy tartsa tiszteletben ezt az alkotmányos elvet és biztosítsa a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer zavartalan- írták mai közleményükben a zöld szervezetek.

 

Forrás: Greenfo / MTI / MTVSz