Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

A víz visszatartása lehet a megoldás--2017. 02. 23.

Felismerve a Homokhátságot fenyegető elsivatagosodás veszélyeit a jászszentlászlói gazdák és az önkormányzat úgynevezett tájgazdálkodási társulás létrehozását tervezik. Habár jelenleg a belvízkárokról szólnak a hírek, mégis úgy látják csak vízvisszatartás jelenthet megoldást az égető problémára.

Seres Lajos a helyi gazdakör elnöke, Eördögh András biogazda és Molnár Géza vízügyi szakértő kedden a környéket bejárva azt vizsgálta, hogyan lehetne kialakítani olyan tájszerkezetet, amivel egészségesebbé válhat a vízháztartás. A jelenlegi helytelen vízgazdálkodásban ugyanis épp a víznek nincs helye a tájban. Elmondták, olyan tájszerkezetet kell kialakítani, amivel kiküszöbölhetőek a tavaszi belvizek és a nyári aszályok.

Molnár Géza vízügyi szakértő szerint, a jászszentlászlói gazdáknak meg kellene fogniuk a vizet és nem elengedni a Dongéri-csatornán keresztül. Ugyanakkor a táj szerkezetéhez kellene igazítaniuk a gazdálkodásukat. Úgy fogalmazott, hogy az embereket rá kell vezetni arra, hogy a természeti adottságokat figyelembe véve alakítsák ki a termelési struktúrájukat. Azt termeljék, ami az adott körülmények között megtermelhető. Ahol évről évre belvíz van, ott fel kellene hagyni a termeléssel, helyette inkább tavakat kell művelni és halakat tenyészteni.

A csengelei határban ömlik ki Jűszszentlászló vize a Dongéri-csatornából – mutatja Seres Lajos

 A csengelei határban ömlik ki Jászszentlászló vize a Dongéri-csatornából – mutatja Seres Lajos

– El fogunk jutni arra a pontra, amikor már hiába szeretnénk megfogni a vizet, késő lesz. Most kell cselekedni. A vizet visszatartani pedig csak tájhasználat-váltással lehet – hangsúlyozta a szakértő. A társaság megálmodóinak az a célja, hogy olyan élhető tájszerkezetet alakítsanak ki, amely elsősorban megélhetést biztosít az itt élőknek. Ennek a megélhetésnek az alapja pedig a víz megtartása. Mert ha nem fogjuk meg a vizet, az éghajlatváltozás következtében jelentősen lecsökken a földterületek eltartó képessége. A változó feltételek között nem tudjuk megőrizni a most termelt növényeink termelési feltételeit, ha nem lesz vizünk – részletezte Molnár Géza. A vízvisszatartást azonban csak összefogással, a gazdák összehangolt igényeinek figyelembevételével lehet megvalósítani. A szakértől azt is elmondta, hogy az egészségesebb vízháztartás kialakításához a magasabb területeken meg kell tartani a vizet és halastavakat kell kialakítani. A tavak mellé pedig erdőket – nem faültetvényeket – kell telepíteni, mert az erdő egyik ökológiai szerepe a vízvisszatartás. Míg a mesterséges falültetvények maximalista vízfelhasználók, az erdő olyan mikroklímát tart, amitől egyenletes lesz a terület vízellátása. A jászszentlászlói földeken olyan tájszerkezetet kell kialakítani, amelyben helye van a tavaknak, az erdőknek, mezőknek, szántóknak, legelőnek, gyümölcsösöknek egyaránt. Amelyek együtt, egymással összhangban biztosítják az élhető tájfenntartást – összegezte a szakértő.

Vénásan folyik el a víz

A szakértő az emberi testhez hasonlította a tájat. Elmagyarázta, ugyanúgy mint a testünkben a tájban is voltak artériák és vénák. Ám a vízrendszer átalakításával az összes artéria vénává alakult. Tudjuk, hogy ha az embernek nincsenek artériái, csak vénái, nem sokáig élne. Ugyanez igaz a Homokhátságra is, ahonnan jelenleg vénásan folyik el a víz a Dongéri-csatornán.

A legnagyobb mesterséges csatorna

A Dongéri-csatorna – melynek építése 1955-ben kezdődött – a Duna-Tisza-közi hátság központi részén lévő természeteshez közeli vízjárású vízfolyás, melyet mesterséges módon alakítottak ki. Kiskunhalasról indul és a városon áthaladva, 84 km szakaszt követve Mindszent város felett torkollik a Tiszába. Vízgyűjtő területe 2127 km2 , mely az egyik legnagyobb terület a Duna-Tisza-köze hasonló céllal megépített csatornarendszerei közül.

Forrás: Petőfi Népe, 2017. február 23., Vajda Piroska cikke