Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Szövetkeznek a víz visszatartására--2017. 03. 21.

Jelenünk és az utánunk jövő generációk sorsa múlhat azon, miképpen gazdálkodunk a Föld vízkészleteivel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk az élet egyik alapvető elemét – vallják azok a jászszentlászlói gazdák, akik felismerve a Homokhátság elsivatagosodásának veszélyét tájgazdálkodási szövetkezet létrehozását tervezik.

A globális klímaváltozás várható hatásai miatt hazánkban is egyre gyakoribbak a hosszú aszályok, illetve a hőhullámok. Egyre nagyobb jelentősége lesz a vízzel való gazdálkodásnak. A jászszentlászlói gazdák már napjainkban attól szenvednek, hogy egyszer kevés, néha pedig túl sok a víz. Léteznek azonban olyan vízvisszatartásra épülő tájgazdálkodási módszerek, amelyek enyhíteni tudják ezt a problémát. Jászszentlászló környezetében számos olyan elhagyott terület található, amely alkalmas lenne a víz megtartására épülő tájgazdálkodási rendszer kialakítására a helyi gazdálkodók együttműködésével.

 

Kurucsai László az édesapjától örökölt Dongéri-csatorna-térképével. Fotó: Vajda Piroska

A tájgazdálkodás megvalósítását több évtizedes szaktudásával segíti a jászszentlászlói Kurucsai László is, aki úgy ismeri a Dongéri-csatornát, a Homokhátság legnagyobb belvízelevezőjét, mint a tenyerét. Édesapja ugyanis csatornaőr volt, így László a Dongéri-csatorna mentén nőtt fel. Ennek köszönheti a víz iránti tiszteletét és szeretetét. Tanulmányait is ezen a szakterületen folytatta, majd több mint négy évtizeden át a vízügyi szolgálatnál dolgozott.

Kurucsai László úgy véli, a korábbi víztársulatok rossz beidegződéseit kellene elfelejteni. A társulatok az 1950-es években azért építették a csatornákat, hogy elvezessék a vizet a termőterületekről. A Dongéri-csatornán – amelynek lejtése Kiskunhalastól Baksig 48 méter – még a nyári időszakban is másodpercenként több száz liter vizet vezet el a Tiszába. A szakember szerint ezt a folyamatot kellene megfordítani, és a vizes élőhelyeket visszaállítani. Ehhez azonban nemcsak összefogásra van szükség, hanem pénzre is.

A legfőbb belvízelvezető Dongéri-csatornán ugyanis nem lehet másként megfogni a vizet, csak úgy, ha zsilipeket, esetleg víztározót építenek. Ez utóbbi azért is nagyon nehéz, mert a szétaprózott területek többsége magántulajdonban van, ezért lenne fontos a gazdák összefogása. Mert ha sikerülne a beruházás, és meg tudnák tartani a vizet a csatornában, azáltal a talajban is megemelkedne a vízszint, csökkentve ezzel a nyári aszályokat.

Kurucsai László szerint fontos láncszem lenne ebben a folyamatban a község határában található Banó-tó hasznosítása, az egykori vizes élőhely rehabilitációja is.


A gazdafórum lesz az első lépés

A tájgazdálkodás elindításának első lépése lesz az a fórum, amit a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület és a jászszentlászlói önkormányzat közösen szervez március 29-én, délután négy órakor a jászszentlászlói művelődési házba, melyre várják a helyi és környékbeli gazdákat. Dr. Molnár Géza tájgazdákodási szakértő a jövedelmezőbb gazdálkodást szolgáló tájhasznosítási rendszer tervét mutatja be a rendezvényen. Bába János vízépítő mérnök a vizek visszatartását és észszerűbb hasznosítását szolgáló beavatkozásokról beszél. Gál Tamás agrárszakértő a támogatási lehetőségekről, míg Eördögh András biogazda a tájgazdálkodás lehetséges előnyeiről és a gazdálkodók együttműködésének lehetőségeiről tart tájékoztatót.


A víz világnapja

Szerdán lesz a víz világnapja. Megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiró-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek a kezdeményezésnak a hatására egy év múlva az ENSZ március 22-ét nyilvánította a víz világnapjává, hogy felhívja a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.


 

Forrás: Petőfi Népe, 2017. március 21., Vajda Piroska cikke