A támogatóink
Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!


 Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


AJÁNLÓ

Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


Blogok

 
  

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról 


Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia


További kiadványok...





 Information in English


KORÁBBI BANNEREINK

Szövetkeznek a víz visszatartására--2017. 03. 21.

Jelenünk és az utánunk jövő generációk sorsa múlhat azon, miképpen gazdálkodunk a Föld vízkészleteivel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk az élet egyik alapvető elemét – vallják azok a jászszentlászlói gazdák, akik felismerve a Homokhátság elsivatagosodásának veszélyét tájgazdálkodási szövetkezet létrehozását tervezik.

A globális klímaváltozás várható hatásai miatt hazánkban is egyre gyakoribbak a hosszú aszályok, illetve a hőhullámok. Egyre nagyobb jelentősége lesz a vízzel való gazdálkodásnak. A jászszentlászlói gazdák már napjainkban attól szenvednek, hogy egyszer kevés, néha pedig túl sok a víz. Léteznek azonban olyan vízvisszatartásra épülő tájgazdálkodási módszerek, amelyek enyhíteni tudják ezt a problémát. Jászszentlászló környezetében számos olyan elhagyott terület található, amely alkalmas lenne a víz megtartására épülő tájgazdálkodási rendszer kialakítására a helyi gazdálkodók együttműködésével.

 

Kurucsai László az édesapjától örökölt Dongéri-csatorna-térképével. Fotó: Vajda Piroska

A tájgazdálkodás megvalósítását több évtizedes szaktudásával segíti a jászszentlászlói Kurucsai László is, aki úgy ismeri a Dongéri-csatornát, a Homokhátság legnagyobb belvízelevezőjét, mint a tenyerét. Édesapja ugyanis csatornaőr volt, így László a Dongéri-csatorna mentén nőtt fel. Ennek köszönheti a víz iránti tiszteletét és szeretetét. Tanulmányait is ezen a szakterületen folytatta, majd több mint négy évtizeden át a vízügyi szolgálatnál dolgozott.

Kurucsai László úgy véli, a korábbi víztársulatok rossz beidegződéseit kellene elfelejteni. A társulatok az 1950-es években azért építették a csatornákat, hogy elvezessék a vizet a termőterületekről. A Dongéri-csatornán – amelynek lejtése Kiskunhalastól Baksig 48 méter – még a nyári időszakban is másodpercenként több száz liter vizet vezet el a Tiszába. A szakember szerint ezt a folyamatot kellene megfordítani, és a vizes élőhelyeket visszaállítani. Ehhez azonban nemcsak összefogásra van szükség, hanem pénzre is.

A legfőbb belvízelvezető Dongéri-csatornán ugyanis nem lehet másként megfogni a vizet, csak úgy, ha zsilipeket, esetleg víztározót építenek. Ez utóbbi azért is nagyon nehéz, mert a szétaprózott területek többsége magántulajdonban van, ezért lenne fontos a gazdák összefogása. Mert ha sikerülne a beruházás, és meg tudnák tartani a vizet a csatornában, azáltal a talajban is megemelkedne a vízszint, csökkentve ezzel a nyári aszályokat.

Kurucsai László szerint fontos láncszem lenne ebben a folyamatban a község határában található Banó-tó hasznosítása, az egykori vizes élőhely rehabilitációja is.


A gazdafórum lesz az első lépés

A tájgazdálkodás elindításának első lépése lesz az a fórum, amit a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület és a jászszentlászlói önkormányzat közösen szervez március 29-én, délután négy órakor a jászszentlászlói művelődési házba, melyre várják a helyi és környékbeli gazdákat. Dr. Molnár Géza tájgazdákodási szakértő a jövedelmezőbb gazdálkodást szolgáló tájhasznosítási rendszer tervét mutatja be a rendezvényen. Bába János vízépítő mérnök a vizek visszatartását és észszerűbb hasznosítását szolgáló beavatkozásokról beszél. Gál Tamás agrárszakértő a támogatási lehetőségekről, míg Eördögh András biogazda a tájgazdálkodás lehetséges előnyeiről és a gazdálkodók együttműködésének lehetőségeiről tart tájékoztatót.


A víz világnapja

Szerdán lesz a víz világnapja. Megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiró-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek a kezdeményezésnak a hatására egy év múlva az ENSZ március 22-ét nyilvánította a víz világnapjává, hogy felhívja a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.


 

Forrás: Petőfi Népe, 2017. március 21., Vajda Piroska cikke