Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Beszámoló a 2008. május 7-ikei TÁJ-KÉP parlamenti vitanapról--2008. 05. 08.
Több mint 280 fő részvételével konferenciát tartottak a TÁJ-KÉP Tiszai Jövőkép-építés Program


keretében az Országház Felsőházi termében tegnap. A tanácskozáson a parlamenti pártok képviselőivel együtt vitatták meg a résztvevők az eddigi tiszai fejlesztési programok kudarcainak okait, a lehetséges teendőket.



A Tiszai Alföld jövőképépítés célja a nemzetközi előrejelzések és jövőképek (GEO4, MA) mentén a tiszai vízgyűjtő hosszú távú (2030-2050) jövőképének (jövőképeinek) megfogalmazása. A munka első parlamenti vitanapját a Program védnöke, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg.


Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium stratégiai főosztályvezetője bevezető előadásában kiemelte: nem szabad elkülönülten kezelni az egyes térségi szakterületi stratégiákat, programokat: átfogó térségi fenntartható fejlődési stratégiára van szükség, amely együttesen számításba veszi a térség adottságait és a „külső” hatásokat, feltételeket is.

Vári Anna, szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézet munkatársa előadásában a Beregben és a Bodrogközben végzett kutatási eredményeket ismertetve az ott élők rendkívüli sebezhetőségére hívta fel a figyelmet. A Bodrogközben az emberek 48%-a, a beregben 86%-a érzi magát veszélyeztetettnek az árvízzel szemben. Ugyanakkor a Beregben a gazdasági aktivitás mindössze 26, a Bodrogközben 23%-os. Az emberek jelentős részének megtakarítása sincs, amire egy rendkívüli helyzetben támaszkodhatna.


A parlamenti képviselők részvételével megtartott vita az elmúlt két évtized tendenciáit és a tennivalókat járta körbe. Katona Kálmán (MDF) utalt rá: a Tisza vízgyűjtőjének 70%-a az ország területén kívül helyezkedik el, vizének több mint 90%-a a határon túlról érkezik. A felső folyás menti országokban nagyszabású tározóépítési programokban gondolkodnak. Sürgősen szükség lenne egy aszálystratégiára és egy tiszavölgyi vízgazdálkodási programra, mivel az Alföld Program hamvába holt és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) is árvízvédelmi programmá egyszerűsödött, amire forrás sincs.

Magda Sándor (MSZP) szerint a rendszerváltás idején virágzó vidék, hatékony mezőgazdaság mára leépült, a foglalkoztatottság visszaesett. Vidéken a tájhoz illő termesztést kell folytatni, ugyanakkor a világtendenciáktól nem lehet eltérni. Új termelési szerkezetre, hatékony és magas foglalkoztatottságot biztosító agráriumra van szükség. A fásszárú energianövények termesztése és a biomasszával fűtött, óriási fóliasátrakkal dolgozó kertészeti ágazat a két legfontosabb kitörési pont. Ezek fejlesztésére 2013-ig lesz forrás, sürgős tehát lépnünk.

Velkey Gábor (SZDSZ) a helyi társadalmak megerősítésére helyezte a hangsúlyt. Az árvízvédelemhez külső erőforrások kellenek, de a többi fejlesztés a belső erőforrások kiaknázására alapulhat. A foglalkoztatás növeléséhez a munkát terhelő járulékokat csökkenteni kell, de területi különbségeket kell tenni az adóztatásban. Az önkormányzati rendszert teljesen újra kell gondolni – mondta. A piacrajutáshoz a helyi közösségek újjászervezése, a kicsik szövetkezése kell, hogy a mérethatékonysági követelményeknek meg tudjanak felelni.

Nógrádi Zoltán (FIDESZ) utalt rá: a fejlesztések ma rendkívüli mértékben központosítottak, külső erők által meghatározottak. Az ország fő célja a konvergenciaprogram megvalósítása és az EU-s „ingyenpénzek” elköltése. A fejlesztéspolitika középpontjába ezek helyett a hazája iránt elkötelezett embert kell állítani. A falvak jövedelmének nagy része a településen kívülre áramlik. Vissza kell állítani a helyi áru, a helyi piac becsületét. Nem új tervekre van szüksége az Alföldnek, hanem arra, hogy az alulról jövő kezdeményesek teret kaphassanak. A Nemzeti Fejlesztési Tervet és az operatív programokat ennek megfelelően módosítani kell.

Ángyán József (FIDESZ) fontosnak nevezte, hogy az akadémikusok által kezdeményezett TÁJ-KÉP Program ébren tartja a Tiszavölgy ügyét, amikor a VTT forráshiány következtében kimúlni látszik. Úgy látja: a Parlamentet is ki kellene nyitni az emberek felé, hogy a nagy horderejű ügyek nagyobb társadalmi nyilvánosságot kaphassanak. A hét évre szóló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programról (ÚMVP) valódi társadalmi vita nélkül döntöttek. 1400 milliárdos forráskeretének 40%-át „vasra és betonra” költik, miközben a valódi vidékfejlesztési intézkedésekre nem jut pénz. Az államnak nem a globális tőkeérdek, hanem a helyi közösségek védelmében kell cselekednie. Kérdés, hogy érték-e a vidék stabilitása? Mert, ha igen, közpénzt csak erre szabad költeni.

Orosz Sándor (MSZP) a VTT-vel kapcsolatban elmondta: a program megbukott, így a 2007. novemberi törvénymódosítás kármentés volt, mellyel legalább az árvízvédelmi fejlesztésekre igyekeztek a forrásokat biztosítani. A VTT bukásának felelőssége nem csak a kormányé, hanem a teljes közpolitikáé. A régiók, megyék érdekérvényesítésének is köszönhető, hogy a program elhalt. Csak olyan jövőképet fogadhatunk el, mely a fenntarthatóságra épül. Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség. A VTT eredeti gondolatait vissza kell hozni, az ökológiai, vízgazdálkodási és vidékfejlesztési kérdéseket egyforma súllyal kell kezelni, a helyi gazdaságra alapozott fejlesztést kell indítani. A járulékok szintjét változatlanul kell hagyni, de szerkezetét meg kell változtatni, hogy a környezetterhelők fizessenek.

Nagy Andor (KDNP) szerint a pénz természete, hogy „oda megy, ahol már van belőle”. Ott indulnak programok, ahol valaki(k) üzletet lát(nak). A helyiek számára nem jövőkép kell, hanem munka, megélhetés. A jövőképet le kell lefordítani a helyiek nyelvére. Magyarország 2011-ben az EU soros elnöke lesz. Az Unió VI. Környezetvédelmi Programja 2012-ben jár le. A képviselő javasolta, hogy uniós elnökségünket használjuk arra, hogy a vízgazdálkodási problémákat uniós szintű üggyé tegyük. Táj- és vízhasználatváltásra van szükség, az édesvízhez való hozzájutás stratégiai kérdés lesz a következő évtizedben, zárta hozzászólását.


A felkért hozzászólók között Veres Nándor, Nagykörű polgármestere, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke elmondta, hogy a helyiek már elvesztették a hitüket a tervezésben, végre a tervek végrehajtására, megélhetési lehetőségek biztosítására lenne szükség. A kompromisszumkeresés nem járt eredménnyel a helyiek számára, a politikusok pedig, úgy tűnik, nem érzékenyek a helyi problémákra.

Hídvégi-Üstös Pál extrém multifutó bejelentette, hogy május 19. és június 8. között a Tisza forrásától a torkolatáig fut. Az élő Tisza nagyköveteként az emberek közötti összefogásra kívánja felhívni a figyelmet. A rendkívüli sportteljesítményhez számos önkormányzat csatlakozott és rendezvények kísérik végig az úton.

Tanka Endre, egyetemi tanár (Károlyi Gápár Református Egyetem) sürgetőnek nevezte, hogy a két évtizedes neoliberális földbirtokpolitikát felváltsa az értékalapú. Törvénnyel kell korlátozni a mezőgazdasági üzemek méretét és a helyben lakók számára kell biztosítani a földek birtoklását, használatát.

Jolánkai Márton, tanszékvezető egyetemi tanár (Szent István Egyetem) figyelmeztetett arra, hogy az energianövények termelése rendkívül sok problémát vet fel. A folyamat energiahatékonysága alacsony, gazdaságtalan. Környezetkárosítás következik be a szervesanyag-körforgalom sérülése miatt. Mindemellett az energianövények termelése az élelmiszertermelést veszélyezteti, növeli az árakat.

Vargáné Kerékgyártó Ildikó, Ároktő polgármestere a 37 települést összefogó Borsodi Mezőség LEADER-csoportról beszélt. Elmondta, hogy a Bükki Nemzeti Park és a Tiszatáj Közalapítvány a tokaji Kopasz-hegytől a Borsodi Mezőségig terjedő Natúrpark létrehozását kezdeményezte. Tiszavirág-fesztivált szerveznek, de több település részvételével kisléptékű biomassza hasznosítási projektet is indítottak, mely az ártéri gyalogakácot energiafűzre cseréli, így két problémát tud egyszere kezelni.

Felberman Tamás, ÉKÖVIZIG főmérnök, műszaki igazgató helyettes három vízgazdálkodási projektről számolt be a Tisza észak-magyarországi szakaszán. A Tisza és a Bodrog közötti területen megvalósíthatósági tanulmányt készítettek a vízvisszatartó vízrendezési rendszer kiépítésére és a tájhasználatváltásra, következő lépcsőben ennek megvalósítására pályáznak. Tanulmányt készítenek ugyanakkor a Tisza-Bodrog hajózhatóságának fejlesztésére is. A Bodrog jobb partjának töltésemelési munkálatait is elvégezték.


A vitanap zárszavában Kóródi Mária kiemelte, hogy könnyű felismerni a cselekvés szükségességét, de a szükséges cselekvést sokszor elmulasztjuk. Az ökológiai gondolkodású képviselők mellett az ökonómiai gondolkodásúakkal is párbeszédet kell kezdeményezni.

Harnos Zsolt, akadémikus szerint a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek egyre komolyabb gondokat fognak okozni az élelmiszerellátásban. Komplex fejlesztési programokra és ezek ütemezett végrehajtására van szükség, mert a késlekedés túl sokba kerül. A Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiát végre kell hajtanunk, zárta beszédét.


A tiszai jövőkép építés következő eseményei: június 13-14, Tokaj – TÁJ-KÉP szakmai nap, Élő Tiszáért Program zárókonferencia és Tisza-parti Ökopiac. Regionális, fókuszcsoportos jövőkép-alkotás: 2008. május 22-23., Vásárosnamény; május 29-30., Szolnok; június 2-3., Szeged. 2008. október 3.: középiskolások jövőképeinek bemutatása és ifjúsági parlament a Tisza mente jövőjéről.


KAPCSOLAT:
Kajner Péter, 06-30-545-3140, kajnerp@elotisza.hu




Képek

Az eseményről készült képek megtekinthetők itt.


Album letöltése PICASA Programmal.


A fotókat Toplak Zoltán készítette.




Sajtóhírek

Szili Katalin: gazdaságpolitika nem cél, hanem eszköz

Lemarad a Tisza-vidék

Szili: a gazdaságpolitika nem cél, hanem eszköz

Szili: A gazdaságpolitika nem cél, csak eszköz

Parlamenti vitanap a Tiszáról - Gyors intézkedés szükséges!



Letölthető anyagok:
      TÁJ-KÉP 2008. május 7-ikei Parlamenti Vitanap meghívója
      Jolánkai Márton hozzászólása a 2008. május 7-ei TÁJ-KÉP parlamenti vitanapon
      Faragó Tibor hozzászólása a 2008. május 7-ei TÁJ-KÉP parlamenti vitanapon
      Balogh Péter írásbeli hozzászólása a 2008. május 7-ei TÁJ-KÉP parlamenti vitanapon
      Vári Anna hozzászólása a 2008. május 7-ei TÁJ-KÉP parlamenti vitanapon
      TÁJ-KÉP szórólap
      A stratégiák közötti választás társadalmi (politikai) és gazdasági (politikai) kérdés
      Összefoglaló a 2008. május 7-ikei TÁJ-KÉP parlamenti vitanapról (rövidebb változat, 1 oldal)
      Összefoglaló a 2008. május 7-ikei TÁJ-KÉP parlamenti vitanapról (hosszabb változat, 2 oldal)