Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület alapelvei--2008. 06. 05.
1. A Természet nem forrás, hanem társ. Csak a természetet gazdagítva gazdagíthatjuk magunkat. Emberi gazdálkodásunkat alá kell rendelni a természet eredendő működési törvényeinek.

2. A helyi környezet, a helyi társadalom és a helyi gazdaság szerves (egymásba-ágyazott és együttműködő) egységet kell alkosson. A tájban zajló gazdasági folyamatoknak a tájban élők érdekeit kell szolgálniuk.

3. A tájaknak önfenntartásra kell törekedniük minden tekintetben: más tájakkal együttműködve ugyan, de elsősorban saját erőforrásaikra támaszkodva kell megerősíteniük a helyi gazdaságukat; energiaellátásuk, hulladék- és szennyvízkezelésük alakításánál törekedniük kell a kisléptékű, környezetkímélő megoldások alkalmazására. Infrastruktúrafejlesztésnél a helyi érdeket szolgáló létesítmények karbantartását és fejlesztését kell előtérbe helyezni óriásberuházások helyett (pl. közúthálózat, vasúti szárnyvonalak karbantartása új autópályák építése helyett).

4. A tájak sorsának alakításában, a tájak fejlődését meghatározó források elosztásában az életképes helyi közösségeknek legyen döntő szavuk. Az adott térségben megvalósítandó minden kívülről kezdeményezett intézkedés csak és kizárólag az aktív helyi közösség  beleegyezésével történhet.

5. A folyó és egykori természetes ártere egymástól elválaszthatatlan egységet alkot. Csak olyan programot tudunk elfogadni, amely ezt az egységet figyelembe veszi. Az árvízvédelmi, vidékfejlesztési és természetvédelmi prioritásokat egyforma súllyal kezelő komplex koncepció és az ezt lefektető jogszabályok lehetnek egyedül alkalmasak arra, hogy a Tisza árterén élők számára a fejlesztési programok (különösen a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, a VTT) ne károkat okozzon, hanem hasznot hajtson. Elutasítunk minden olyan koncepciót, mely a három prioritás közül egynek (pl. árvízvédelem) rendeli alá a VTT megvalósítását.

6. A Tisza-vidék természetes adottságai szerint medrek, árterek és ármentes-szintek mozaikos hálózata, ami nagy biológiai és gazdálkodási változatosságra nyújt lehetőséget, sőt e változatosság növelhető a mai állapothoz képest. Ehhez szabályozottan, de újra meg kell teremtenünk a természetes ártér és a főfolyó kapcsolatát, lehetőséget kell adni a természetes medermozgásokra.

7. A jelenleg uralkodó vízelvezető vízgazdálkodás drágán és rendkívül kockázatosan vezeti le a vizet a jellemzően csapadékhiányos tájról. A jelenlegi árvízvédelmi rendszerben folyamatosan emelkedik az árvizek magassága, növekszik a vidék árvízi veszélyeztetettsége. A veszélyesen magas szinteken történő, a víz kártékonyan gyors levezetését célzó vízrendezés helyett a víznek az eredeti árterekben ártalmatlan, alacsony szinten történő szétterítésére és visszatartására alapuló vízrendezés és vízgazdálkodás szükséges (vízvisszatartó vízgazdálkodás).

8. Az élő folyó természetes arculatával és törvényszerűségeivel ellenkező nagyléptékű, iparszerű beavatkozások,  mint pl. vízlépcsők, nemzetközi hajóút fejlesztés stb. ellentétesek a helyi táj, társadalom és gazdaság érdekeivel, ezért ellenezzük ezeket.

9. A mezőgazdaság célja nem csupán az árutermelés, de a munka-, jövedelem- és lakóhely megtartás/teremtés, a vidék kulturális, természeti értékeinek fenntartása is. Utóbbi tevékenységekért a gazdát fizetség illeti meg, melyet a vidékfejlesztés forrásainak kell biztosítaniuk.

10. A fentiekben megfogalmazott alapelvek megvalósítása érdekében ki kell használni az EU-s normákhoz igazodó vízügyi, mezőgazdasági, vidékfejlesztési és területi politikák lehetőségeit  (pl. Víz Keretirányelv, Európai Mezőgazdasági Vidékfejleszési Alap, Natura 2000 stb.) az alapelvek gyakorlati megvalósításához.