Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Civil gazdaságélénkítő javaslat--2009. 04. 20.

 


A Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET) és a Védegylet nyilvánosságra hozta 17 civil szervezet közös jogszabálymódosítási csomagját, mellyel a hazai kistermelők helyzetét kívánják javítani. A kezdeményezők szerint, ha a javaslatok beépülnek a hazai jogrendbe, a vidéki gazdaság plusz állami támogatás nélkül is fellendülhet. A civilek április 20-áig várják az észrevételeket az általuk bemutatott javaslatokhoz.

A SZÖVET kezdeményezésére vidékfejlesztéssel, táplálkozással, mezőgazdasággal foglalkozó szervezetek széles köre fogott össze. A civilek egységes szemléletben tesznek javaslatokat a kisléptékű élelmiszertermelés-, feldolgozás és értékesítés szabályainak módosítására, hogy az Európai Unió adta szabályozási kereteket kihasználva könnyítsék a kistermelői élelmiszer előállítást és értékesítést.

A kezdeményezők szerint Magyarországon a kistermelőknek túl költséges vagy életidegen szabályokat kell betartaniuk. Sokan emiatt kiszorulnak a vidéki
gazdaságból, gazdaságok szűnnek meg. A javaslat által az állam, a nehéz gazdasági helyzetben, a költségvetés terhelése nélkül tudná a vidékgazdaságot fejleszteni és a válság okozta munkanélküliséget enyhíteni.

Simonyi Borbála (Védegylet): "Olyan javaslattal álltunk elő, mint a helyi boltokba és éttermekbe való kistermelői értékesítés lehetősége, piaci
szabályozás módosítása. Ezen javaslatok által a kistermelők bővíthetik termelésüket, ez a környezetre is kedvezően hat. Újjáéledhetnek a helyi
piacok, a városi és vidéki fogyasztó is könnyebben juthat  egészséges, jóízű élelmiszerhez."

Kőváriné Bartha Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara titkára elmondta: "Magyarország nem használja eléggé ki az EU adta jogi keretek lehetőségeit. Ausztriában, Olaszországban virágzik a falusi és gasztroturizmus, a tájboltok, gazdaboltok a helyi, feldolgozott élelmiszerek széles skáláját kínálják. Szeretnénk, ha nálunk is így lenne."

Szabadkai Andrea (SZÖVET) hozzátette: "A kisléptékű, illetve hagyományos élelmiszer előállítási és értékesítési módoknak, az ipari és kereskedelmi rendszerektől eltérő szabályozására van szükség. Hagyományos élelmiszer előállítási és értékesítési módok is szerepet kaphatnak egy egyszerűbb szabályozás által."

A javaslatok kidolgozásában a következő szervezetek vettek részt:

Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht., Magyar Biokultúra Szövetség, Piacfejlesztési Alapítvány, Magyar Faluszövetség, Tudatos Vásárlók Egyesülete, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, Magyar Természetvédők Szövetsége, Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, Zöld Pihenő Alapítvány, Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, CEEWEB a Biológiai Sokféleségért, Öko-forrás Közhasznú Alapítvány, HANGYA Szövetkezeti Együttműködés, Ökotárs Alapítvány, Védegylet.

A csatolt háttéranyagban további információ olvasható a vidék problémáiról és a megoldási javaslatokról.

További információ:

Szabadkai Andrea,
SZÖVET, programvezető
06 30 768 8718
info@elotisza.hu


Simonyi Borbála,
Védegylet, agárprogram-vezető
06 20 258 3792
simonyib@vedegylet.hu




Civil gazdaságélénkítő javaslat
Háttér


Magyarországon közel 700 ezer egyéni gazdaság vesz részt a termelésben, kisebb vagy nagyobb mértékben, de a magyar háztartások csaknem egyharmada-egynegyede érintett a mezőgazdaság ügyében. (A KSH regisztrációs küszöbe alatti mezőgazdasági termelés mértékét segít becsülni az az adat, hogy 2008 folyamán a nyilvántartott egyéni vállalkozások száma 297 ezerrel nőtt az őstermelők kötelező adószám kiváltása miatt.)

A piacgazdaság térhódításával egyidejűleg számottevőn nőtt a vidéki térségek lemaradása. Az európai gyakorlatnak megfelelő számítás szerint az összes magyar háztartás közel tíz százaléka tekinthető jövedelmileg szegénynek. Ebből a falusiak aránya 47,2% (KOVÁCH, I. e, 2003). A nagyon szegény magyar lakosság megközelítőleg kétharmada a vidékinek tartható településeken él, és ezek legalább 20-30 százaléka nélkülözi a felzárkózás legcsekélyebb esélyét is.

Miközben a mezőgazdasági kistermelés pont a vidéki területeken járulhatna hozzá a foglalkoztatáshoz, a kereskedelem, a turizmus fejlődéséhez, a helyi erőforrásokra és helyben hozzáadott értékre alapozott gazdaságfejlesztéshez, a mezőgazdasági termelők száma egyre csökken: 2005-höz képest 2007-re 12,5 százalékos csökkenést regisztrált a KSH az egyéni gazdaságok számában.
Ezek a folyamatok számos, a kisebb termelők számára nehézséget jelentő körülményhez köthetők: az uniós csatlakozásunkból adódó éles piaci verseny, a koncentrált kereskedelmi szektor által diktált gyilkos feltételek, az uniós támogatások nagyobb termelőket támogató rendszere.

A rendszerváltást követően az élelmiszeripar mintegy 60%-ban külföldi tulajdonba került (1). A magánosítást végző ÁPV Rt. Semmilyen, a munkahelyek megtartására vonatkozó garanciát nem kötött ki, ezért az ország kiszolgáltatottá vált a gyárfelszámolásoknak és munkaerő-leépítéseknek.(2) A külföldi tőkebefektetések az élelmiszeripari koncentráció erősödéséhez., vagyis a legnagyobb piaci szereplők erőfölényének növekedéséhez is hozzájárultak. Például a magyar tejiparban 2002-ben a hét legnagyobb vállalat a nettó piaci értékesítés 68%-ával rendelkezett a négy évvel korábbi 44 %-kal szemben.(3)

Az élelmiszer-kereskedelemben még erősebb a koncentráció. Hazánkban a 10 legnagyobb kiskereskedelmi vállalat részesedése a forgalomból 2003-ban már elérte a 89 %-ot, az 1997. évi 52%-kal szemben.(4)
Mindezek mellett fontos szerepe van ugyanakkor a higiéniai szabályoknak, melyek Európa szerte megnehezítik az évszázadok alatt bevált helyi gasztronómiai hagyományok folytatását, nálunk viszont fokozott kihívást jelentenek a kistermelőknek.

A világgazdasági válság kezelésére tervezett életellenes, megszorító intézkedések helyett egy életszerű, az önellátó vagy félig önellátó, hosszú távon is fenntartható, a vidék fejlődését és a gazdaság megerősödését célzó javaslattal segítjük a válságból való kilábalást. 

Az Európai Közösségen belül a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendeletek szabályozzák az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai követelményeit. Ezek a jogszabályok lehetőséget hagynak a tagállamoknak a kisléptékű, közvetlenül, helyben értékesített élelmiszertermelés tekintetében külön szabályozást alkotni, a hagyomány és rugalmasság uniós elveinek értelmében. Ezt a nemzeti szabályozást hozta létre a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet. A rendelet létrehozása önmagában tükrözte a jogszabályalkotók jó szándékát, hiszen több tagországban létre sem jött efféle nemzeti szabályozás.

A mezőgazdasági kistermelés körülményeinek javításában érdekelt civil szervezetek mindennapi munkájuk során szembesültek a szabályozási környezet döntő fontosságával ebben az ügyben. Jelen összefogásuk azt célozza, hogy a bevezetés óta összegyűlt tapasztalatokat összegyűjtve javítsanak a szabályozáson, hogy az más vonatkozó jogszabályokkal egységes keretbe foglalva, jobban szolgálja a jogalkotói szándékot.

A javaslat tartalmát tekintve az alábbi pontokat emelnénk ki:
  • a feldolgozott kistermelői termékek – lekvár, kolbász, sajt - jelenleg nem juthatnak el a helyi boltokba és éttermekbe. Mi ezt fölösleges korlátozásnak tartjuk, mely a vidékfejlesztést céljai, a turizmus fejlesztése ellen hat. Hiszen a feldolgozásból adódó haszon nem a termelőnek, hanem másoknak jut, és a tájboltok kínálata is szegényes marad helyi feldolgozott élelmiszerek nélkül.
  • a termelők piacon való megjelenését új szabályozási kategóriák, a termelői vásár, illetve a falunapok, fesztiválok kóstoltatási és csere-bere akcióit megkönnyítő AGORA bevezetésével kívánjuk könnyíteni, hogy olyan hagyományos termékek is megjelenhessenek, a termelői vásárokon, mint például a házi kemencés kenyér.
  • a jelenlegi rendelet pl. adott termékek esetében kereskedelem felé történő értékesítést „helyi” boltra engedélyez, és ezt az adott település határáig érti. Felmerült, hogy pl. egy 200 fős kis faluban élő termelőnek ezáltal nagyon beszűkül a piaca. Ezért ehelyett javaslatunk a helyi értékesítést az adott település  50 km-es körzetéig értelmezi.
  • Javaslatot teszünk adómentességre: mértéke: 400 000 Ft- kistermelői feldolgozatlan termék értékesítéséből adódó bevételig, illetve további 400 000 Ft bevételig abban az esetben, ha termékét feldolgozza, és azt értékesíti.


Az összefogás jövőre vonatkozó tervei között szerepel olyan végrehajtási útmutatók kidolgozása, melyek az egyes termékcsoportokra vonatkozóan részletesen szabályozzák a Helyes Higiéniai Gyakorlatot, mely nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot, de teret enged a kisléptékű, a hagyomány által már bizonyított eljárásoknak, módszereknek. Ennek alapján a hatóság az ellenőrzéseket segítőleg végzi. Ez megszüntetné a jelenlegi helyzetet, melyben az általánosan megfogalmazott jogszabályt a helyi hatósági szakemberek személyes jóindulatuk illetve a rájuk nehezedő felelősségből adódó félelem, jogi átláthatatlanság függvényében értelmezik. Így állami plusztámogatás nélkül is elérhetőek céljaink, mi több, az eredmény generálja a munkanélküli és szociális kiadások csökkenését.

Az elkészült javaslatokat a civilek most társadalmi vitára bocsátják és remélik, hogy minél többen tesznek észrevételeket hozzá. A beérkezett javaslatok összesítése után a szövegszerű jogszabálymódosító javaslatokat tartalmazó módosító csomagot benyújtják az illetékes minisztériumoknak.

JEGYZETEK
1 Az édesipar, a növényolaj-, a sör- és dohányipar, valamint a baromfifeldolgozás és a szeszipar több, mint 70%-a, míg a bor- és pezsgőipar 56,7%-a került multinacionális cégek tulajdonába (KOVÁCH, I. 2003)
2 NÉMETI, L. 2004, idézi VERESS, L. 2005
3 FORGÁCS, CS. 2006 31. old.
4 FORGÁCS, CS. 2006 32. old

 

 

 

Letölthető anyagok:
      Civil javaslat a kistermelői szabályozás könnyítésére
      Előterjesztés a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006. (II. 16.) FVM - EüM-ICsSzEM együttes rendelet módosításáról (tervezet)