Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Tudományosan a fenntartható fogyasztásról--2009. 09. 28.
A népes hallgatóság számos új és érdekes kutatási eredményről hallhatott 2009. szeptember 24-én a Budapest Corvinus Egyetemen rendezett „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” című konferencián.



A konferencia egy két éves kutatási folyamat nyitórendezvénye is volt egyben, amely a Norvég Alap egymillió eurós támogatásával valósul meg. A civil szervezetek és akadémiai kutatóhelyek együttműködésében megvalósuló projekt résztvevői az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), az MTA Szociológiai Kutatóintézet, az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, a Védegylet, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Norwegian University of Science and Technology.

A konferenciát Siri Ellen Sletner, norvég nagykövet asszony nyitotta meg, aki nem csak adományozó országként képviselte Norvégiát, de előadásában hangsúlyozta, hogy a fenntartható fogyasztás fogalma erősen kötődik Norvégiához. Azt ugyanis először az 1994-ben megrendezett oslói miniszteri kerekasztal résztvevői határozták meg. A fenntartható fogyasztás eszerint az „alapvető szükségletek kielégítését és az életminőség javítását szolgáló szolgáltatások és termékek igénybevétele, úgy hogy csökken a természeti erőforrások és a mérgező anyagok használata, a hulladék és mérgezőanyag kibocsátása, így nem fenyegeti veszély a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.”

A „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” konferencián közel harminc előadás hangzott el a fenntartható fogyasztás ösztönzőiről, akadályairól, legjobb gyakorlatairól.

Az egyik népszerű téma a helyi termékek fogyasztása volt. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszékének dr. Hofmeister-Tóth Ágnes vezetésével folyó kutatása arra jutott, hogy a bio és helyi termékek vásárlásának leginkább a magas ár szab gátat. A gödöllői Szent István Egyetem kutatója, Balázs Bálint és védegyletes Kiss Csilla arra világított rá, hogy a fenntartható fogyasztás végvárainak számító piacok, köztük a budapesti Hunyadi téri piac fennmaradását nemcsak az önkormányzati döntések fenyegetik, hanem az ott áruló kistermelők elöregedése is. A helyi termékek fogyasztását más tényezők is nehezíthetik. A szintén gödöllői kutató Bodorkós Barbara azt figyelte meg a mezőcsáti kistérségben folyó kutatása során, hogy a helyiek személyes ellentétek miatt nem vásárolnak egymás termékeiből. Pedig a helyi közösségüknek pedig nagy szerepe lehet a fenntartható fogyasztás előremozdításában. Vadovics Edina, a Central European University és a Greendependent Egyesület kutatója egy nemzetközi kutatásról számolt be, és a tömegesen jutalmazó villámvásárlást, az úgynevezett „carrotmob”-ot ismertette. Az első „carrotmob” megmozduláson egy olyan boltba irányították a fogyasztókat, melynek vezetősége vállalta, hogy erőfeszítéseket tesz az energiatakarékos izzók cseréjéért.

Több kutatás is érintette a nagy bevásárlóközpontok fenntarthatósági hatásait. A BCE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének kutatói, Zsóka Ágnes és munkatársai, megállapították, hogy a bevásárlóközpontok széles választéka nagyobb költésre sarkallja a vásárlókat: sokszor olyan termékeket is hazavisznek, amelyeket az otthonukhoz közel lévő kisboltban nem vennének meg. Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa egy komplex, a nagy kereskedelmi láncok fenntarthatóságát mérő mutató létrehozását javasolta. Az index a társadalmi mutatók közül elsősorban a foglalkoztatottságot és a bérszínvonalra vonatkozó hatásokat, a környezeti szempontok közül az autós forgalmat, az zöld területek beépítését, a vízkészletekre gyakorolt szennyező hatást, az energiafelhasználást, a gazdasági fenntarthatóság értékeléséhez a helyi adófizetést és a vásárlóerő helyi elköltését venné figyelembe.

Ám a fenntarthatóságra való törekvés visszaüthet – erre hívta fel a figyelmet a BCE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszéknek kutatója, Harangozó Gábor, aki az energiafogyasztás esetében megjelenő ún. „visszacsapó hatással” foglalkozik. Azt állítja, hogy a növekvő fogyasztás miatt az energia hatékonyság növekedése nem csökkenti szükségszerűen az energiafelhasználás szintjét. Az ugyanezen a tanszéken Csutora Mária vezetésével folyó kutatás is hasonló eredményre jutott. Feltárták, hogy a magyar lakosság legnagyobb jövedelmű csoportjai mintegy két és félszer annyit fogyasztanak, mint amennyit elbírna a föld biokapacitása; tehát fogyasztási szokásaikkal kimerítik a természeti erőforrásokat. A kutatók rámutattak, hogy ez olyan mértékű túlfogyasztás, hogy azt már nem lehet környezettudatos fogyasztói magatartással kompenzálni.

Több kutatás foglalkozott az urbanizáció, a belföldi költözési hullámok fenntarthatósági hatásaival. Szirmai Viktória, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója az újonnan épülő kertvárosi részek fenntarthatóságával foglalkozott előadásában. Csizmady Adrienne és Csanádi Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem munkatársai elmondták, hogy a lakóhelyválasztás elsődleges szempontja, hogy hasonló társadalmi helyzetűek éljenek a környéken, a környezeti adottságok csak ez után következnek.

Ijjas Flóra és Valkó László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói a vízlábnyom nemzetközi kutatók által kidolgozott fogalmát, az országok közötti virtuális vízszegénység és vízgazdagság koncepcióját ismertették, valamint javaslatot tettek a téma további hazai kutatására.

Forrás: Greenfo