Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Miért akarják módosítani Vásárhelyi-tervet?--2009. 11. 16.

Az Országgyűlés tegnapi vitanapján megkezdődött a Vásárhelyi-terv módosítására benyújtott kormánypárti indítvány általános vitája. Bencsik János szerint a kormány módszeresen lassítja a tározók megépítését, és a javaslat csak egy szűk kör gazdasági érdekeit kívánja előtérbe helyezni.

 

Az alábbiakban Bencsik János, a Fidesz szakpolitikusa felszólalásának fontosabb kiemelései olvashatóak.

Az éghajlatváltozás miatt hazánk klímája – az eddigi tudományos kutatások eredményei alapján – mediterrán irányba tolódik el. A jövőben magasabb átlaghőmérséklettel, kevesebb nyári csapadékkal és növekvő szélsőséges körülményekkel, köztük árvizekkel, szárazsággal, ennek következményeként gyakori vízkorlátozással kell a magyar nemzetgazdaságnak számolnia. A 19. században összesen csak hét kritikus aszálykáros év volt Magyarországon, az elmúlt harminc esztendőben viszont már túl vagyunk a nyolcadik aszályos esztendőn is. A magyar agrárminiszter már június első napjaiban arra kényszerült, hogy a 2009-es esztendőt e tekintetben vis maiornak nyilvánítsa.

Néhány esztendeje például Szolnok vízellátása a Tisza szokatlanul alacsony vízállása miatt veszélybe került, és a város vezetői már arra készültek, hogy a lakosságot zacskós ivóvízzel lássák el. A korábbi években, legutóbb 2006-ban pedig a szokatlanul magas vízhozam biztonságos levezetése okozott komoly gondot, és jelentős költségvetési kiadást. Az árvízi védekezés költsége 1998-2002 között 32,2 milliárd forintot, a helyreállításé pedig 15,9 milliárdot tett ki. A belvizek elleni védekezésre 1999-2003 között 17,4 milliárdot biztosított a költségvetés. Közben az aszály több éven át tetemes termésveszteséget okozott. A kutatók előrejelzései alapján arra számíthatunk, hogy a magyar agrárgazdaságnak közel húsz százalékos termésátlag csökkenéssel kell számolnia. A klímaváltozás következtében folyóink vízszintje évtizedeken belül a felére apadhat.

A szárazodás és az aszály a nemzetgazdaság több ágát is érinti. A víz- és élelmiszerhiányon és minőségi romláson túl a humán- és állategészségügyben, az élelmiszeriparban, a közlekedésben, energiaellátásban, de még a turizmusban is halmozottan okozhat károkat. Ebben a helyzetben a felkészülés lenne a legfontosabb feladat. A mai, államilag irányított vízgazdálkodás azonban csak a pillanatnyilag feleslegesnek látszó víz elvezetésére törekszik, és nem hasznosítja megfelelően az ország területére lehulló csapadékot. Nincsenek tározótavaink, amelyek a nagy folyók mentén képesek lennének felfogni az átvonuló árhullámok vizét. A természetes vízutánpótlást meghaladó mértékű vízkivételek miatt a Duna-Tisza közén jelentősen csökkent a talajvíz szintje. A Homokhátságon és a Nyírségben az éghajlatváltozásra, valamint az aszályra rendkívül érzékeny, szűkös vízkészletek találhatók. Ezeken a területeken már most is ötven százalékos a vízbázis kihasználtsága, de ezen belül a felszín alatti vizeké közel száz százalékos. A klímaváltozás következtében e két régióban a víz iránti igények meg fogják haladni a rendelkezésre álló készleteket. Ebben az esetben nem marad más megoldás, mint a vízkorlátozások bevezetése, valamint a lakosság elköltözése. Esetleg a hatóságok szemet hunyhatnak az illegális vízkivétel felett, de az, miután az ország területe egységes hidrológiai rendszert képez, súlyos környezeti problémákhoz vezethet.

Az éghajlatváltozás, és a vele együtt járó ellátási nehézségek, valamint az európai uniós direktívák együttesen olyan problématömeget jelentenek, amelyet a jelenlegi rendszerek toldozgatásával-foldozgatásával nem lehet kezelni. A legsérülékenyebbnek mutatkozó Alföld vízgazdálkodásának, a területfejlesztés és a tájhasználat terén összehangolt újratervezésre van szükség. Ennek a felismerésnek a hatására született meg a Vásárhelyi-terv. Az Orbán-kormány idején kidolgozott és a Medgyessy-adminisztráció idején továbbfejlesztett terv az árapasztó és vízvisszatartó művek megépítésével a Tisza-völgy árvízi biztonságát, és az Alföld elsivatagosodásának megállítását egyszerre kívánta szolgálni. 2007-ben azonban a Kormány – elismerve ugyan, hogy az árvízi kockázat nem csökkent – konvergencia programra hivatkozva hatályon kívül helyezte a program ütemtervét, a fejlesztések gyakorlatilag leálltak. A terv megvalósulása mintegy másfél millió ember élet- és vagyonbiztonságát növelné. A tervezett 10-12 tározóból álló rendszer másfél milliárd köbméter árvíztömeg visszatartására lenne alkalmas, lehetőséget biztosítana a vízhiányos térségek öntözésére is.

A kormánypárti képviselők által a Vásárhelyi-terv módosítására most benyújtott törvényjavaslat ellehetetlenítheti a korábban már megkezdett, majd felfüggesztett komplex víz- és tájgazdálkodási program megvalósulását. Az árvízvédelmi, illetve a tájgazdálkodási és a kapcsolódó infrastruktúrafejlesztési feladatok beruházói körének elválasztásával könnyen előállhat, hogy az árvízvédelmi fejlesztések a Kormány által kijelölt beruházó által megvalósulnak, míg a tájgazdálkodási fejlesztések elmaradnak. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások szerint a mindenkori kormánynak a probléma kezelésére integrált programok megvalósításával kell törekednie, és ehhez a Vásárhelyi-terv megvalósulásának teljes koordinációját a mindenkori kormány kezében kellene tartani. Egyébként ugyanezt a törekvést tükrözi az Országgyűlés által alig egy esztendeje elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is.

A kormánypárti indítvány másik sarkalatos javaslata szerint a továbbiakban állami támogatásban részesülhetnének olyan intenzív mezőgazdasági tevékenységek, amelyek a termésátlag javítása céljából termésfokozó vegyi anyagokat, illetve kártevők, valamint gyomosodás elleni vegyszereket alkalmaznak. Ez a javaslat élesen szembefordul a korábbi törekvéssel, amely egyaránt fontosnak tartotta az árvízvédelem, a tájhasználat és természetvédelem szempontjait. A javaslat a széles közösségi érdekek rovására szűk gazdasági érdekcsoportok számára kedvez. Egész pontosan az intenzív, nagyüzemi gazdálkodók érdekeit akarja tovább erősíteni, amely a monokultúrás gazdálkodás térnyerését eredményezi.

Külön figyelmet érdemel az az ellentmondás, amely az érvényben lévő és a módosítással nem érintett, második paragrafus célkitűzéseit érinti. Az eredeti – és jelenleg is érvényben lévő - szándék szerint a tározóknak és azok műtárgyainak alkalmasaknak kell lenniük arra is, hogy kisebb árhullámok esetén is hasznosíthatók legyenek klímavédelmi és környezetgazdálkodási célok megvalósítására. Amennyiben ennek megfelelően kívánjuk a tározókat hasznosítani, akkor azok egy vegetációs időszakban akár többször is víz alá kerülhetnek. Az intenzív nagyüzemi gazdálkodást segítő állami támogatások viszont jogalapul szolgálhatnak az elárasztás következtében víz alá kerülő ültetvényekért követelt kártérítéseknek. Úgy tűnik, mintha bizonyos üzleti körök számára az állandósuló állami kártérítések igénybevételének rendszerét kívánnák ezzel a javaslattal kialakítani.

Van még egy figyelmet érdemlő hatása ennek a sok sebből vérző indítványnak. Az intenzív gazdálkodás során a területre juttatott növényvédőszerek és műtrágyák ellenőrizhetetlenül kerülnek a vízbe egy elöntés során. A különböző vegyszerek keveredése a tározóba engedett vízben kiszámíthatatlan környezetvédelmi és egészségügyi kockázatokkal járhat. Nem elég tehát, hogy a Kormány amúgy is módszeresen lassítja a tározók megépítését, és ezzel veszélyezteti másfél millió ember élet- és vagyonbiztonságát, a mostani indítvány a környezetbiztonsággal kapcsolatos általános nemzeti érdekek felett is egy szűk kör gazdasági érdekeit kívánja a javasolt szabályozással támogatni.

 

Forrás: Greenfo és  Bencsik János országgyűlési képviselő sajtóközleménye