Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Ha élelmiszer, akkor legyen magyar!--2009. 11. 21.

A lakosság mindenekelőtt az élelmiszerek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz, közülük is különösen a hús- és hentesáru, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék esetében. Ha teheti, a megkérdezettek 52 százaléka a magyar terméket részesít előnyben - ezek a legfontosabb megállapításai az Ipsos válságkutatás-sorozatának.

 

 

Az Ipsos Zrt. 2009 folyamán több hullámban is felmérte a lakosság és a vállalatok körében a válsággal kapcsolatos véleményeket, félelmeket és tapasztalatokat. A kutatás legutóbbi hullámai kiemelten foglalkoztak a magyar termékekkel: mely termékkategóriákban fontos, hogy a termék magyar származású legyen? A lakosság körében mi számít magyar terméknek? Mi alapján ítéljük meg egy termékről, hogy az magyar-e? 

A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a lakosság mindenekelőtt a különböző élelmiszerféleségek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz, ezek közül is külön kiemelve a hús- és hentesárut, a tejet és tejtermékeket, illetve a zöldség- és gyümölcsféléket. 

Magyar terméknek a válaszadók szerint elsősorban az számít, amit magyar alapanyagokból készítettek, illetve amelyik védjeggyel ellátott. Nem elhanyagolható szempont ezek mellett az sem, hogy magyar tulajdonú vállalat gyártja-e az adott terméket, illetve az, hogy az egy régi, hagyományos terméknek számít-e. 

Élelmiszer vásárlásakor az ár a legfontosabb szempont, ezt követi a minőség, az akciók és a kedvelt íz. A termék származása az 5. helyen áll a prioritások között. 

Az eredmények összesítése alapján elmondható, hogy nem könnyű felismerni a magyar termékeket. A válaszadók kétharmada szerint a magyar és külföldi termékeket nehéz megkülönböztetni egymástól. A termék származási helyéről a csomagolás árulkodik, a válaszadók 85 százaléka is ezt tartja a megfelelő információforrásnak. A márkanév 31, a név maga pedig 21 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, honnan származik az adott termék. 

Ha teheti, a megkérdezettek 52 százaléka magyar terméket emel le a polcról, míg 40 százalékuk terméktől függően dönti el, hogy a magyart vagy inkább a külföldit preferálja. 

A maradék nyolc százalék általában nem részesíti előnyben a magyar termékeket. A válság következtében a válaszadók ötöde vásárol gyakrabban magyar terméket, 69 százalék ugyanolyan mértékben, míg 11 százalék vásárlásai során ritkábban választja a válság kezdete óta a magyar termékeket. A magyar eredet tehát minősíthető egyértelmű termékelőnynek, önmagában azonban még nem záloga a sikernek.

Forrás: Inforádió