A támogatóink
Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!


 Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


AJÁNLÓ

Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


Blogok

 
  

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról 


Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia


További kiadványok...





 Information in English


KORÁBBI BANNEREINK

Kettészakadt a magyar gazdaság--2009. 12. 30.

Hatvannyolcmilliárd forint – ekkora nettó árbevétellel lehetett bekerülni 2008-ban a száz legnagyobb gazdálkodó közé Magyarországon. Hogy ez sok-e vagy kevés, az attól függ, honnan nézzük. Az azonban vitathatatlan, hogy az említett vállalkozói kör továbbra is kulcsszerepet tölt be a magyar gazdaságban. És ez nem feltétlenül örömhír.

Az APEH és az MKIK most közzétett elemzéséből például kiderül, hogy tavaly a legnagyobb száz vállalathoz került az 582 ezer gazdálkodó nettó árbevételének 35 százaléka, ők állították elő az export 56 százalékát, és ők fizették be az adóbevételek 17 százalékát. A számok már önmagukban is elgondolkodtatók, de ha hozzávesszük, hogy ezek a társaságok az összesített átlagos állományi létszámnak mindössze 11 százalékát foglalkoztatták, akkor a gazdaság folytatódó kettészakadása sokkoló.

Félreértés ne essék: a legnagyobb adózókat elismerés illeti azért, hogy komoly szerepet vállalnak az ország kiadásainak finanszírozásában. A baj ott van, hogy mások ezt nem teszik, és jórészt nem önszántukból. Ma már egyre tisztábban látszanak ugyanis a duális gazdaság kialakulásának okai: az adósságcsökkentés kényszere miatt erőltetett készpénzes privatizáció, a koraszülött „jóléti” állam fenntartása miatti torz adórendszer vagy a józanul patrióta gazdaságpolitika hiánya. Így aztán nálunk a foglalkoztatás gerincét adó kis- és középvállalkozások korántsem tudtak oly mértékben megerősödni – és tisztességes adófizetőkké válni –, mint más, szerencsésebb országokban.

Mit lehet hát tenni? Rövid távon nem sokat. Az adórendszer átalakítása, a bürokrácia leépítése kétségtelenül segíthet. A kkv-k helyzetbe hozására szolgáló közvetlen állami beavatkozásokkal viszont már óvatosan kell bánni.

A cél ugyanis nem az életképtelen hazai vállalkozások felszínen tartása, hanem a tehetségesek kiszolgáltatottságának enyhítése, versenyhátrányának javítása lenne. A kettő közötti ingoványos területen pedig könnyen elsüllyed az ember.
Hát még a politikus.

Szerző: Gaál Csaba

A cikk eredeti dátuma: 2009. december 15.

Forrás: Világgazdaság Online - Vélemény >> Jegyzet