Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Natúrparkot avattak Fehérgyarmaton--2010. 01. 18.

Létrejött Magyarország legújabb natúrparkja, a Szatmár-Beregi Natúrpark. A natúrpark címet 67 Szatmár-Beregi település kapta meg, kiterjedése mintegy 104 ezer hektár.

 

A címet viselő települések nagy hangsúlyt fektetnek a turizmusra, fontosnak tartják a térség természeti, táji értékeinek megőrzését, illetve az egészséges környezet fenntartható használatát és szükséges fejlesztését. A Szatmár-Beregi Natúrpark 67 község területét foglalja magában, kiterjedése mintegy 104 ezer hektár. A térség ismert egyedülálló tájtermékeiről; a beregi keresztszemes hímzések, a fafaragások és a szilvából készült finomságok országos hírűek. A natúrpark jelentős területe a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része, amely országos jelentőségű védett természeti terület.

„A Szatmár-Beregi Natúrpark célja a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex területfejlesztés megvalósítása a települések közötti együttműködés által oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és a művi környezet összehangolt, magas minőségi színvonalú működését.” - mondta el Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi szakállamtitkára tegnap délelőtt Fehérgyarmaton, amikor felavatta Magyarország legújabb natúrparkját. Az eseményen köszöntőt mondott Sólyom László köztársasági elnök, aki beszédében kiemelte: az ország ötödik natúrparkja olyan területen jött létre, amelyet általában csak mint hátrányos helyzetű térséget ismernek. A mintegy 104 ezer hektár területű, 67 szatmári és beregi település összefogásával létrejött természetvédelmi park a köztársasági elnök szerint esélyt kínál a fenntarthatóság jegyében létrejövő, komplex területfejlesztésre.

Az első natúrparkok 1997-ben jöttek létre Magyarországon európai mintára. Hazánkban jelenleg 5 natúrpark működik: a Vértesi Natúrpark, az Írottkő Natúrpark, a Sokoró-Pannontáj Natúrpark, a Cserhát Natúrpark és a Szatmár-Beregi Natúrpark. A natúrpark név használatát a környezetvédelmi és vízügyi miniszternél lehet kérelmezni a tervezett natúrpark szakmai dokumentációjával, a természetvédelmi törvényben foglaltak szerint. A natúrpark önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által létrehozott közhasznú alapítvány vagy egyesület keretében fenntartott terület, amelynek elsődleges célja a térség természeti, táji értékeinek megőrzése, továbbá a védelem által biztosított szép, egészséges környezet fenntartható használata és szükséges fejlesztése.

Feladataiban más, mint a nemzeti park, a natúrpark nagyobb hangsúlyt fektet a turizmusra, a hagyományos természetkímélő gazdálkodás, a falvak hagyományainak, szokásainak, kézművességének, népi építészeti értékeinek, tájképi környezetének megőrzésére. A natúrparkok a természetben történő aktív kikapcsolódást, felüdülést, gyógyulást, fenntartható turizmust, a természetvédelmi oktatást, nevelést, ismeretterjesztést és a természetkímélő gazdálkodást szolgálják. A natúrpark címmel rendelkező településeken élők nagyobb eséllyel indulhatnak a területfejlesztési, gazdálkodási, kulturális, turisztikai pályázatokon.

A Szatmár-Beregi Natúrpark koordinációs feladatait a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természet-, és Környezetvédelmi, Kulturális, Értékőrző Közhasznú Alapítvány látja el. Az alapítvány alapfeladata, hogy olyan alternatív, ám fenntartható lehetőségeket dolgozzon és alakítson ki, melyek valós bevételeket, tényleges megélhetési lehetőségeket biztosítanak a lakosság és a közösségek számára. Mindezek a természeti és táji értékeket megőrző fenntartható mezőgazdaság, a természeti, táji és kulturális értékeket bemutató idegenforgalom, valamint a helyi termékek előállítására alapozott vendéglátás rendszerében valósíthatók meg.

A Szatmár-Beregi Natúrpark 67 település területéből áll, kiterjedése mintegy 104 ezer hektár. A csatlakozó települések: Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Csaroda, Császló, Csegöld, Csengersima, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gulács, Gyügye, Hermánszeg, Hetefejércse, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Kömörő, Lónya, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Mátyus, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamosbecs, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tákos, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tisztaberek, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán. A natúrpark természetföldrajzi és társadalmi kapcsolatai révén a jövőben tovább bővülhet Ukrajna és Románia irányába.

A Szatmár-Beregi Natúrparkot évszázados fás legelők, kiterjedt kaszálók, mocsarak, és tölgy erdők alkotják. A térségben jelentős az állattartás (juh) és a gyümölcstermesztés (alma, szilva). Az aprófalvas településszerkezetű térség páratlan építészeti örökséget őriz. A román, gótikus és barokk templomok, az évszázados fa haranglábak, a száraz és vízimalmok és a klasszicista kúriák egyedülállóak Magyarországon. A 67 településen 32 műemlék és 37 műemlék jellegű épület található. Ugyanezt a változatosságot mutatják a térségi hagyományok és tájtermékek. A beregi keresztszemes hímzések, a fafaragások és a szilvából készült finomságok országos hírűek. A szatmári szilvalekvár nem csak, mint tájtermék ismert, hanem az előállításához kapcsolódó hagyományok és szokások is elevenen élnek.

A határon átnyúló programhoz a 67 hazai önkormányzat mellett több romániai település csatlakozott. A natúrpark területét elsősorban az 23 ezer hektáros Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, a Kaszonyi-hegy és Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Terület, illetve a 7 ezer hektáros román Túr-menti Természetvédelmi Terület adja, emellett a határ mindkét oldalán lévő, összesen 70 ezer hektáros Natura 2000-es terület is a parkhoz tartozik.

Forrás: Greenfo