Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Egyetlen óriási áramfejlesztővé változott a Mekong--2010. 04. 06.

Először tartott csúcsértekezletet a tizenöt éve alakult Mekong-bizottság, amelynek négy folyóparti ország - Kambodzsa, Laosz, Thaiföld és Vietnam - a tagja, Kína és Myanmar pedig "dialógus-partnerként" kapcsolódik munkájához.

 

A tanácskozáson, amelynek színhelye a thaiföldi Hua Hin tengerparti üdülőhely volt, a négy tagállam miniszterelnöke vett részt, a partnerek és a kapcsolódó nemzetközi szervezetek is képviseltették magukat. Az esemény kapcsán a világsajtó részletesen foglalkozott az utóbbi időszak legsúlyosabb szárazsága által sújtott Mekong-medence problémáival.

A szeszélyes folyó csaknem 4900 kilométer hosszúságban kanyarog tibeti forrásvidékétől a vietnami Ho Si Minh-városig. A Mekong fontos tényezője a part menti országok gazdaságának, ám Délkelet-Ázsia legnagyobb folyama haldoklik, a partjai mentén végbemenő erőltetett iparosítás megbolygatta az ökoszisztémát és nyugtalanítja a lakosságot.

Amióta Kína erőteljes erőmű-építésbe kezdett a folyó felső szakaszán, bizonytalanná vált annak a 60 millió embernek az élete, aki a víz, az élelem és a közlekedés szempontjából egyaránt a Mekongtól függ. Az ENSZ környezetvédelmi programja és az Ázsiai technológiai intézet által készített, 2009-ben közzétett közös jelentés szerint a kínai gátépítések komolyan veszélyeztethetik a Mekongot és természeti kincseit.
A folyó szintje az utóbbi időszak szárazsága nyomán olyan alacsony szintre süllyedt, amire 50 éve nem volt példa. "Régen a vízhozam évszakonként változott, most Kínától függ" - idézte a a párizsi Le Figaro egy thaiföldi halász szavait. A Bangkok Post vezércikke szerint "a kínai gátak megölik a Mekongot". A Terra nevű szervezhet egyik ökológusa, Montre Csantavong szerint Kína az erőművek gazdasági követelményei szerint gazdálkodik a folyó vízével. Csak ezzel magyarázható, hogy az utolsó kínai megfigyelőponton a száraz évszak közepén, amikor egy csepp eső sem esik, a vízszint néha váratlanul megemelkedik.

Carl Middleton, az International Rivers nevű szervezet szakértője úgy fogalmaz, hogy az elmúlt másfél évtizedben "a folyó egyetlen óriási áramfejlesztővé változott." Kína már felépített négy nagy erőművet és további négyet tervez, ezzel mintegy rátette a kezét a folyóra - anélkül, hogy szomszédaival akárcsak konzultált volna. Az ökológusok attól tartanak, hogy ez veszélyezteti a halászok és a halászat jövőjét - annál is inkább, mert 11 további erőművet terveznek Kambodzsában, Laoszban és Thaiföldön is. A Mekongban élő 1500 halfaj különleges természeti kincset képvisel. A gátak legvitatottabb következménye a vándorló halak útjának eltorlaszolása, illetve a vietnami delta rizsgazdaságának veszélyeztetése. Az utóbbi feltételeit az rontja, hogy a gátak visszatartják a folyó által sodort termékeny iszapot. Kambodzsában, az áramlatoktól és az áradásoktól leginkább függő országban még éhínségek bekövetkeztétől is tartanak, de Laosz valamennyi nagyvárosa és a vietnami Ho Si Minh-város is a folyó partján épült, a vízhozam csökkenése és a víz szennyeződése valamennyit veszélyezteti.

A problémák orvoslásához a Mekong-menti országok közös fellépésére lenne szükség, ebben játszhatna fontos szerepet az 1995-ben létrehozott Mekong-bizottság - ám a bizottság hatásköre korlátozott és Kína nem csatlakozott a szervezethez. A Le Figaro idézte Carl Middletont, aki szerint sürgős lépésekre lenne szükség, mert a gátak sokasodása ezen a nagy folyón akár nemzetközi konfliktusra is vezethet.

A bizottság hétfői csúcsértekezletének közleménye, amelyet a négy állandó tag adott ki, mindazonáltal pusztán az összehangolás fontosságát hangsúlyozta, a vitás kérdésekre csak annyiban célzott, hogy felsorolta a Mekong-medencében szükséges nemzetközi együttműködés feladatait. Kínának, amely külügyminiszter-helyettes vezette küldöttséggel volt jelen a tanácskozáson, a záróközlemény köszönetet mondott azért, hogy a folyó felső folyására vonatkozó hidrológiai adatokat bocsátott a Mekong-bizottság rendelkezésére. A négy miniszterelnök állást foglalt a "dialógus-partnerekkel - azaz többek között Kínával - való együttműködés bővítése, továbbá a fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés és az életminőség javítása mellett, és hangsúlyozta azt, hogy növelni kell az erőfeszítéseket a Mekong-medence természeti erőforrásainak megőrzésére, a velük való fenntartható gazdálkodásra és a medence erőforrásainak ésszerű felhasználására.

Nguyen Tan Dung vietnami miniszterelnök felhívta a két "dialógus-partnert", Kínát és Myanmart, hogy csatlakozzanak a Mekong-bizottsághoz, ez azonban nem került be a közös nyilatkozatba. A dokumentum beérte azzal, hogy a két országgal való együttműködés további erősítését szorgalmazza. A kínai média szintén nem említette a vietnami óhajt, viszont a kínai televízió megemlítette, hogy a tanácskozáson 27 tagú volt a kínai küldöttség, a legnépesebb a thaiföldi házigazdák delegációja után. Szung Tao (Song Tao) kínai külügyminiszter-helyettes felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy Kína "bátorítja az együttműködést és a kölcsönös bizalom erősítését a Mekong alsó folyása melletti országokkal".

Forrás: Greenfo