Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

FELPÖRGETHETI A VIDÉKI GAZDASÁGOT AZ ÚJ KISTERMELŐ RENDELET--2010. 04. 28.

Sikeres volt a civilek példátlan mértékű összefogása
Számos civil javaslatot tartalmaz a kistermelői rendelet hamarosan kihirdetésre kerülő módosításának utolsó verziója. 53 civilszervezet egy éven át dolgozott azért, hogy az új rendeletbe olyan elemek bekerüljenek, amelyek könnyítik a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit, mert ezek segítségével fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség. Ám a siker nem felhőtlen: egyes intézkedések újabb problémákat vetnek fel. Erről tartottak ma sajtótájékoztatót a civilek budapesti szakmai fórumuk szünetében. 

A civilek bíznak benne, hogy a közigazgatási egyeztetésben tett észrevételeik a kistermelői rendelet végső verziójába is bekerülnek majd, mely remélhetőleg mihamarabb kihirdetésre kerül. Az utolsó nyilvánosan elérhető módosításcsomagba fontos elemek bekerültek, ám egyes intézkedések új problémákat is felvetnek. A civilek a jövőben ezért további jogszabályok módosítását is kezdeményezni fogják, valamint ajánlásokat tesznek a magyar EU-elnökség számára az EU 2020 stratégiához és a 2013 utáni Közös Agrárpolitikához.


SZABADKAI ANDREA, Szövetség az Élő Tiszáért: „Végre a magyar kistermelői élelmiszerek is megtalálhatók lesznek a boltok polcain és az éttermek asztalain, ha a kistermelői rendelet régóta várt módosítása életbe lép. Lényeges változást fog ugyanis hozni, hogy ezentúl a kistermelők feldolgozott termékei – mint például sajtok, lekvárok, kolbászok – is ott lehetnek a boltokban és az éttermekben, sőt, a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek. Az ún. vendégasztal szolgáltatás bekerülése a rendeletbe szintén kulcsfontosságú. Ezek mind-mind a magyar kistermelők piacra jutási esélyeit növelik.”
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is kezdeményezett módosításokat: a rendelet hatálybalépése esetén például a strucc- és emutenyésztők és termékfeldolgozók is bekerülhetnek a kistermelők körébe. További fontos változás lesz, hogy egy családban elég lesz egy regisztrált kistermelőt regisztrálni. Egyes pontok pedig a házhozszállítás szabályain enyhítenek.


SARBU-SIMONYI BORBÁLA, a Védegylet agrár programvezetője: „A gazdasági és a klímaválság megoldásában is kulcsszerepet játszhatnak a kisléptékű élelmiszertermelés és a helyi piacok. A kistermelői rendelet módosításával épp ezért nem értünk a munka végére, bár a minisztériummal folytatott egy éves egyeztetési folyamatot jónak és eredményesnek tartjuk. De további jogszabályokhoz is hozzá kell még nyúlni – mint például a piac- és vásártartás szabályai, jövedéki- és adótörvény –, és a közelgő magyar uniós elnökséget is fel kell használni arra, hogy üzenetünk az európai szintre is eljusson. Civil összefogás és ajánlás által a KAP 2013 és az EU 2020as stratégiába is be kell épülniük a kisléptékű élelmiszertermelést, értékesítést és feldolgozást segítő céloknak és programoknak.”
Az uniós csatlakozás nagy próbatétel volt a magyar mezőgazdaságnak, mert egy jelentős réteg, a kistermelő gazdálkodók, nem voltak felkészülve a több évtizede támogatott gazdaságok versenyére, és a hazai jogszabályok sem jelentettek motivációt vagy segítséget számukra.  Helyzetüket tovább nehezítette a rájuk zuhanó uniós higiéniai és élelmiszerbiztonsági szabályozás. Mindeközben különböző okok – például a plázák terjedése, helyi szabályozás és higiéniai előírások szigorítása – miatt az értékesítés fontos terepét jelentő termelői piacok is megszűntek.


Dr. ROSZIK PÉTER, a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnöke, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke: "A gazdák zöme a túlélésért küzd, ezért minden olyan lehetőségre szükség van, amely emelni tudja a jövedelmeiket. Minél feldolgozottabb mezőgazdasági termékeket állít elő egy gazdaság, annál nagyobb lesz az életképessége. Kamaránk támogat minden olyan törekvést, amely a gazdák túlélését segíti, mert bízunk a magyar vidék feltámadásában. Az új jogszabályt fontos kezdő lépésnek tekintjük, és a további felesleges gátak lebontását is segíteni fogjuk minden erőnkkel."


Dr. CSIZMADIA LÁSZLÓ, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke: „A hamarosan megjelenő jogszabály egyszerre segíti a vidékfejlesztést, egyszerűsíti a  kisléptékű élelmiszerrendszer szabályozását és járul hozzá a magyar hagyományok ápolásához. A rendeletbe bekerülő úgynevezett kistermelői és falusi vendégasztal szolgáltatás nem más, mint hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek  családias környezetben történő bemutatása   és értékesítése, melyhez jól társítható a gazdaság bemutatása mellett a hagyományos népi attrakciók (népviselet, néptánc, népzene) megjelenítése is.”

HÁTTÉR:
A kisléptékű agrártermelés a magyar vidéki népesség nagy hányadának jelent jövedelemkiegészítést vagy önellátást. A környezeti problémák, a gazdasági- az és energiaválság okán felértékelődik a helyi gazdaság. Az Európai Unió 2004-ben létrehozta az ún. higiéniai csomagot, amely az áruk szabad áramlásának európai elvéhez igazított, egységes élelmiszerbiztonsági standardot állít minden európai élelmiszert előállító üzem elé.

A „hagyomány és rugalmasság elvének” megfelelően azonban a nemzeti kormányok tehetnek engedményeket a „kisléptékű, helyben és közvetlenül a fogyasztónak értékesített élelmiszerek” tekintetében. A magyar 14/2006 számú magyar „kistermelői” rendelet erre a célra született, ám alkalmazásának tapasztalatai az érintettek és a kormányzat számára is hamar világossá tették, hogy módosításra szorul.

Ezért 2009 márciusában 17 civil szervezet szövegszerű módosításcsomagot nyújtott be a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium számára. Az összefogáshoz egy év alatt rengetegen csatlakoztak, így mára már 53 kistermelői- és vidékfejlesztési érdekekért küzdő szervezet alkotja a koalíciót, melyet a Nemzeti Civil Alapprogram és az Ökotárs Alalpítvány is támogat.

A javaslatok egyebek között a „helyi” és a „kisléptékű” kifejezések tágítását, a kategória által lehetővé tett értékesítési lehetőségek kiszélesítését szorgalmazták. Például a kertjéből a paprikát, paradicsomot korábban csak nyersen, és csak a saját falujában értékesíthette a kistermelő. A hamarosan életbe lépő rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ezen túl akár feldolgozva, például lecsóként is értékesítheti, akár a szomszéd megyében található boltban is.
 
A minisztérium a civil javaslatok figyelembevételével módosította a rendeletet, és a módosítást 2010. március 11-én közigazgatási egyeztetésre bocsátotta. A közigazgatási egyeztetési anyagba a civilek számos javaslata is bekerült. Ilyenek például:
- a javaslatnak megfelelően a kistermelői feldolgozott termék –pl sajt, kolbász – is bekerülhet a régió boltjaiba és éttermeibe
- a kistermelői nyers hús értékesíthető lesz
- nőttek a kistermelői kategóriában értékesíthető termékek mennyiségei

Az FVM s aját kezdeményezésére kerültek bele a rendeletbe a következő pontok:
- az ún. falusi vendégasztal szolgáltatás bekerült a rendeletbe
- mostantól a strucc- és emutenyésztők is bekerülhetnek a kistermelők körébe.

További teendők
Kimaradtak azonban az új rendeletből nagyon fontos pontok. Például a termelői pálinka értékesítését az EU-s jövedéki szabályozás akadályozza, és kimaradt a termelői piac kategória létrehozása is, mert ezeket más, magasabb szintű jogszabályokkal kell rendezni. Információink szerint sajnos a falusi vendégasztal számára sem engedélyezik továbbra sem a házi disznóvágásból származó termékek értékesítését.
A civilek a mai sajtótájékoztatójával egy időben egész napos konferenciát is szerveztek Kisléptékű élelmiszer-rendszerek jogszabályi környezete közelgő EU elnökségünk fényében címmel. Ennek társszervezője volt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is. A MNVH a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos társadalmi aktivitás és javaslatok koordinálásában nagy szerepet vállal honlapján (www.mnvh.eu ) , tagjain és fórumain keresztül. A 2013 utáni KAP-hoz fűződő társadalmi vélemények beérkezését az EU agrárbiztosa által indított internetes aloldal teszi lehetővé: (http://ec.europa.eu/agriculture/cap-debate), ahol közvetlenül fogadják a javaslatokat.

Az 53 együttműködő civil szervezet:
Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara,  Bihar Közalapítvány,  Bors Alapítvány, CEEWEB a Biológiai Sokféleségért, Csongrád és térsége Biokultúra Egyesület, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (ÉLOSZ), E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Energia és Környezet Alapítvány, Európai Civil Koordinációs Egyesület, Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), Fejér megyei Paktum Egyesület; Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület, GAIA Ökológiai Alapítvány, GATE Zöld Klub Egyesület, Győr- Moson- Sopron Megyei Agrárkamara, HANGYA Szövetkezeti Együttműködés, Hegypásztor Kőr Oszkó, Hortobágy Közalapítvány, Inspi-Ráció Egyesület, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht., Kiskunsági Nők Egyesülete, Kiszombori Faluépítő Közösségi Közhasznú Kft., Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Faluszövetség, Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE), Magyar Környezetgazda Egyesület, Magyar LEADER Szövetség, Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), Messzelátó Egyesület, Moccantó Egyesület, Nyitott Kert Alapítvány, Nyugat- dunántúli Biokultúra Egyesület, Ormánság Alapítvány, Öko-forrás Közhasznú Alapítvány, ÖKOTÁRS Alapítvány, Piacfejlesztési Alapítvány, Pro Vértes Közalapítvány, Reflex Környezetvédő Egyesület, Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, Természetes Életmód Alapítvány, Tiszatáj Közalapítvány, Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE), Vállalkozók Közép-magyarországi Regionális Szövetsége, Védegylet Egyesület, Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület, VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezete, Zöld Akció Egyesület, Zöld Fiatalok Egyesület, Zöld Folyosó Közalapítvány, Zöld Pihenő Alapítvány, Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület

Kapcsolat:
Sarbu-Simonyi Borbála,
Védegylet, agárprogram-vezető
06 20 258 3792
simonyib@vedegylet.hu

Szabadkai Andrea,
SZÖVET, programvezető
06 30 768 8718
info@elotisza.hu