Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Mától több magyar élelmiszer lehet a boltokban--2010. 05. 15.

Könnyíti a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit a május 15-én hatályba lépő kistermelői rendelet, amely rendkívül fontos tartalmi és mennyiségi változásokat is tartalmaz. Ezeknek köszönhetően fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség.

Az új rendelet példátlan civil siker is: 53 szervezet egy évi munkája nyomán számos civil javaslat is bekerült a jogszabályba. A házi disznóölés termékei viszont továbbra sem értékesíthetőek a falusi vendéglátók részéről sem. Mostantól alap- és feldolgozott termékek is jóval nagyobb számban elérhetők lesznek a magyar fogyasztók számára, nemcsak a boltokban, hanem az éttermekben is.

SZABADKAI ANDREA, Szövetség az Élő Tiszáért: „Végre a magyar kistermelői feldolgozott élelmiszerek is megtalálhatók lehetnek a boltok polcain és az éttermek asztalain a megyében és szomszédos megyében sőt, Budapestre is szállíthat a kistermelő. A közétkeztetésben is felhasználhatók a régiós termékek. Az új lehetőségek a magyar kistermelők piacra jutási esélyeit, a vidék fejlődését és a vidéki turizmust is segítik.”

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére például a strucc- és emutenyésztők és termékfeldolgozók is bekerültek a kistermelők körébe, valamint mostantól a méz mellett a méhészeti termékeket is értékesíthet a kistermelő. További fontos változás, hogy mostantól egy családban elég lesz egy kistermelőt regisztrálni, valamint részfeldolgoztatást a kistermelő máshol is elvégeztethet a nyomonkövethetőség figyelembe vételével (hús füstöltetés, paprika szárítás, őrlés…)

Egyes intézkedések azonban új problémákat is felvetnek. A civilek ezért a jövőben ezért további jogszabályok módosítását is kezdeményezni fogják, valamint ajánlásokat tesznek a magyar EU-elnökség számára az EU 2020 stratégiához és a 2013 utáni Közös Agrárpolitikához.

SARBU-SIMONYI BORBÁLA, a Védegylet agrár programvezetője: „A gazdasági és a klímaválság megoldásában is kulcsszerepet játszhatnak a kisléptékű élelmiszertermelés és a helyi piacok. A kistermelői rendelet módosításával épp ezért nem értünk a munka végére, bár a minisztériummal folytatott egy éves egyeztetési folyamatot jónak és eredményesnek tartjuk. De további jogszabályokhoz is hozzá kell még nyúlni, mint például a piac- és vásártartás szabályaihoz, ill. a jövedéki- és adótörvényhez.”

A rendeletben új fogalomként megjelenő kistermelői vendégasztal az ősszel megszüntetett falusi vendégasztalt is szabályozó kormányrendeletet hivatott pótolni. Ez új értékesítési lehetőséget biztosíthat a gazdálkodónak, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége ezért örömmel fogadta az új kistermelői rendeletet. Sajnos azonban a két fogalom más, így jogi problémák adódnak a vendégasztal új elnevezéséből. A vendégasztal szolgáltatás hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése. Ezt azonban egyelőre akadályozza a tény, hogy a falusi szállásadók nem rendelkeznek kistermelői státusszal és nem is tudják magukat kistermelőként nyilvántartásba vetetni. Az együttműködő civilek kérni fogják az új kormányt a falusi vendégasztal és falusi turisztikai szolgáltatás szabályozásának visszaállítását.

Dr. CSIZMADIA LÁSZLÓ, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke: „Az új jogszabály egyszerre segíti a vidékfejlesztést, egyszerűsíti a kisléptékű élelmiszerrendszer szabályozását és járul hozzá a magyar hagyományok ápolásához. A népi hagyományokat őrző és turisztikai látványosságként működő hagyományos disznóvágást azonban nem engedélyezi, és félő, hogy így a disznóöléssel járó reggeli hagyományok teljesen elvesznek.”

A hagyományos disznóvágás helyett a rendelet ugyanis csak a vágóhídon való leölést engedélyezi. Az ott kötelezően elvégezendő trichinella orvosi vizsgálat meglétét követően lehet az állatot a falusi portán feldolgozni a vendégekkel közösen. A disznóöléssel járó reggeli hagyományok veszélybe kerülése mellett probléma az is, hogy a vendéglátóknak így komoly költségei merülhetnek fel, hiszen meg kell oldaniuk az állat elszállítását, hazaszállítását és hűtését.

A Magyar Közlönyben 52/2010 FVM rendelet besorolással olvasható jogszabály részletes változásai a Szövetség az Élő Tiszáért oldalán olvashatók.

A civilek érdekképviseleti együttműködését a kistermelőkért az NCA-DP pályázati program és az Ökotárs Alapítvány adományi programja segíti. Az 53 civil szervezet:

  1. Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara
  2. Bihar Közalapítvány
  3. Bors Alapítvány
  4. CEEWEB a Biológiai Sokféleségért
  5. Csongrád és térsége Biokultúra Egyesület
  6. Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (ÉLOSZ)
  7. E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
  8. Energia és Környezet Alapítvány
  9. Európai Civil Koordinációs Egyesület
  10. Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ)
  11. Fejér megyei Paktum Egyesület
  12. Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület
  13. GAIA Ökológiai Alapítvány
  14. GATE Zöld Klub Egyesület
  15. Győr- Moson- Sopron Megyei Agrárkamara
  16. HANGYA Szövetkezeti Együttműködés
  17. Hegypásztor Kör Oszkó
  18. Hortobágy Közalapítvány
  19. Inspi-Ráció Egyesület
  20. Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht.
  21. Kiskunsági Nők Egyesülete
  22. Kiszombori Faluépítő Közösségi Közhasznú Kft.
  23. Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány
  24. Magyar Biokultúra Szövetség
  25. Magyar Faluszövetség
  26. Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE)
  27. Magyar Környezetgazda Egyesület
  28. Magyar LEADER Szövetség
  29. Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete
  30. Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ)
  31. Messzelátó Egyesület
  32. Moccantó Egyesület
  33. Nyitott Kert Alapítvány
  34. Nyugat- dunántúli Biokultúra Egyesület
  35. Ormánság Alapítvány
  36. Öko-forrás Közhasznú Alapítvány
  37. ÖKOTÁRS Alapítvány
  38. Piacfejlesztési Alapítvány
  39. Pro Vértes Közalapítvány
  40. Reflex Környezetvédő Egyesület
  41. Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület
  42. Természetes Életmód Alapítvány
  43. Tiszatáj Közalapítvány
  44. Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE)
  45. Vállalkozók Közép-magyarországi Regionális Szövetsége
  46. Védegylet Egyesület
  47. Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület
  48. VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezete
  49. Zöld Akció Egyesület
  50. Zöld Fiatalok Egyesület
  51. Zöld Folyosó Közalapítvány
  52. Zöld Pihenő Alapítvány
  53. Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület

 




HÁTTÉR

A kisléptékű agrártermelés a magyar vidéki népesség nagy hányadának jelent jövedelemkiegészítést vagy önellátást. A környezeti problémák, a gazdasági- az és energiaválság okán pedig jelentősen felértékelődik a helyi gazdaság. Az uniós csatlakozás azonban nagy próbatétel volt a magyar mezőgazdaságnak, mert egy jelentős réteg, a kistermelő gazdálkodók, nem voltak felkészülve a több évtizede támogatott gazdaságok versenyére, és a hazai jogszabályok sem jelentettek motivációt vagy segítséget számukra. Az Európai Unió 2004-ben létrehozta az ún. higiéniai csomagot, amely az áruk szabad áramlásának európai elvéhez igazított, egységes élelmiszerbiztonsági standardot állít minden európai, élelmiszert előállító üzem elé. Ez a kistermelőkre zuhanó uniós higiéniai és élelmiszerbiztonsági szabályozás tovább nehezítette a helyzetüket. Mindeközben különböző okok – például a bevásárló központok terjedése, és a helyi szabályozás szigorítása – miatt az értékesítés fontos terepét jelentő termelői piacok is megszűntek.

A „hagyomány és rugalmasság elvének” megfelelően azonban a nemzeti kormányok tehetnek engedményeket a „kisléptékű, helyben és közvetlenül a fogyasztónak értékesített élelmiszerek” tekintetében. A magyar 14/2006 számú magyar „kistermelői” rendelet erre a célra született, ám alkalmazásának tapasztalatai az érintettek és a kormányzat számára is hamar világossá tették, hogy módosításra szorul.

Ezért 2009 márciusában 17 civil szervezet szövegszerű módosításcsomagot nyújtott be a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium számára. Az összefogáshoz egy év alatt rengetegen csatlakoztak, így mára már 53 kistermelői- és vidékfejlesztési érdekekért küzdő szervezet alkotja a koalíciót. A javaslatok egyebek között a „helyi” és a „kisléptékű” kifejezések tágítását, a kategória által lehetővé tett értékesítési lehetőségek kiszélesítését szorgalmazták. Például a kertjéből a paprikát, paradicsomot korábban csak nyersen, és csak a saját falujában értékesíthette a kistermelő bolt részére. A most életbe lépő rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ezen túl akár feldolgozva, például lecsóként is értékesítheti, akár a szomszéd megyében található boltban is.

FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK:

- Az alaptermékek – mint például alma, krumpli, tej, stb. –, valamint az ezekből feldolgozott kistermelői termékek – sajt, lekvár, kolbász – mostantól értékesíthetőek lesznek a végső fogyasztók számára, illetve az adott és a szomszédos megyékben és Budapesten (régió) bekerülhetnek boltokba és vendéglátó egységekbe is. Az alaptermékek végsőfogyasztónak változatlanul országosan is értékesíthetők házhozszállítással is.

- Régión belül értékesíthető lesz a kistermelői nyers hús fogyasztók, kiskereskedelmi és vendéglátó egységek számára is.

- Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti. (Eddig mindenkinek külön ki kellett külön váltania a kistermelői engedélyt).

- A gyártmánylap helyett mostantól adatlapot kell vezetniük a kistermelőknek, melyen jóval egyszerűbbé válik az adatszolgáltatás. A falusi vendégasztal szolgáltatók pedig mentesülnek ez alól.

- A kistermelő élelmiszerének előállítása során az alaptermékből feldolgozatlan terméket eredményező előállítási részfolyamatot más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség biztosításával. (Hús füstöltetés, zöldség, gyümölcs szárítás, őrlés…)

TOVÁBBI TEENDŐK:

Kimaradtak azonban az új rendeletből nagyon fontos pontok. Például a termelői pálinka értékesítését továbbra is akadályozza a jövedéki szabályozás, és kimaradt a termelői piac kategória létrehozása is, mert ezeket más, magasabb szintű jogszabályokkal kell rendezni.
A civilek a közelgő magyar uniós elnökséget is fel akarják használni arra, hogy üzenetüket az európai szintre is eljuttassák. Céljuk, hogy a KAP 2013 és az EU 2020-as stratégiába is beépüljenek a kisléptékű élelmiszertermelést, értékesítést és feldolgozást segítő célok és programok. A civilek ezért folytatni fogják a munkát.

Kapcsolat:

Sarbu-Simonyi Borbála
Védegylet, agárprogram-vezető
06 20 258 3792
simonyib@vedegylet.hu 

Szabadkai Andrea
SZÖVET, programvezető
06 30 768 8718
info@elotisza.hu