Egyéb Információk
Hidvégi-Üstös Pál - Tisza futás 2009
Information in English
Jogszabálymódosítás
Kiadványok
Pályázatfigyelő
Polgármestereknek
Programajánló
Résztvevőknek
Sajtószemle
Segítsünk az árvízkárosultaknak!

Az "Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről" program támogatói:


Szelídvízország - animációs film


Szelídvízország - kiadvány

 Vidékfejlesztési politika alulnézetből

ILD kézikönyv a Tisza-menti ártéri tájgazdálkodás
lehetőségeiről


 Blogok

 
 
 
 

Folyóiratok, könyvek
 

Tiszavölgy

BOKARISZ-füzetek az ártéri tájgazdálkodásról

Szelídvízország - kézikönyv az ártéri tájgazdálkodásról

Zöld utak a Tisza mentén - túratérkép


 Ismeretterjesztő CD

BOKARTISZ: A folyó élete


További kiadványok...


DVD

Kulcs a Tiszához I.-II.

IV. Hagyomány és Természet konferencia

 


 





 Information in English

 


A SZÖVET "Természetközeli vízpótlási módszerek a fenntartható gazdálkodás szolgálatában" (NEA-UN-16-SZ-1524) projektjét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


"Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása" című programunk támogatói:



 


Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773



 JOGSEGÉLY PROGRAMUNK
az Accenture "Képességek a Sikerért 2010" pályázatának támogatásával valósul meg.


Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén programunk a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg.


Nemzeti Alkalmazkodási Központ


 KIEMELT AJÁNLATAINK




Köszönjük támogatásuk!


http://www.tiszavilag.eoldal.hu/


 
SZÖVET PROJEKTEK


Árvízvédelem, vízgazdálkodás

WATERISK honlap



 

Tisza-vízgyűjtő Monitoring Rendszer


 




TÁMOGATÓINK:
 

 

KvVM - Zöld Forrás 2010


"Élő Tisza" - a Tisza mente tájainak újjáélesztéséért című projektünk támogató

 


 További információ a honlapon olvasható cikkekkel, munkával kapcsolatban:

 

 
 
 

 
 

 

Civil közös agrárpolitikai állásfoglalás--2010. 05. 21.

Az európai unió Közös Agrárpolitikája átfogó reform előtt áll. Alulírott civil szervezetek ezúton fejezzük ki közös álláspontunkat, egy olyan új KAP érdekében, mely a fenntartható, helyi, kisléptékű élelmiszerrendszereket támogatja.

 

Jelenleg az unió dokumentumai korunk kihívásaira hivatkoznak:

Munkahelyteremtés: A nemzetközi gazdasági válság növekvő munkanélküliséget hozott. Szerintünk Európa vidéki területei számára a helyi piacokra termelő kis- és családi gazdaságok segítése a vidéki munkanélküliség kezelésének eddig kiaknázatlan lehetőségét jelentené. A vidéki népesség gazdasági aktivitásának megtartása, ill. növelése a szociális és egészségügyi költségek csökkentése szempontjából is fontos. A kisléptékű élelmiszertermelés munkahelyteremtési potenciálját önfoglalkoztatási jelentőségén túl a nők, az idősek, idénymunkások munkaerőpiacra való bevonásának lehetősége is fokozza. A tőkeintenzív nagyüzemi, ipari jellegű termelés előtérbe helyezése a munkahelyteremtés ellen hat.

Klímavédelem: A globális klímaváltozásra kisléptékű, változatos, lokalizált élelmiszer-rendszerekre épülő európai ökoszociális agrár-élelmiszerrendszerek támogatása a megoldás, közülük is kiemelhető az ökológiai gazdálkodás.  Ajánlásaink az üvegházgáz-kibocsátás radikális csökkentésének lehetőségét tárják fel, a helyben termelt, feldolgozott és értékesített élelmiszer térnyerésén, és a szállítási szükséglet ebből következő lefaragásán keresztül. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében, a FAO által megrendelt nemzetközi felmérés tapasztalatai szerint a tájjellegű, hagyományos, ellenálló fajták, a mozaikos térszerkezetű, kisléptékű családi gazdaságok rendszere jobb eredményeket ígér e kihívás szempontjából. Mindez a tagországok kulturális sokszínűségének és hagyományainak megőrzését is szolgálja.

Élelmezésbiztonság: Elérhető árú, hosszú távon biztosítható biztonságos élelmiszer a helyi lakosságnak – véleményünk szerint a mezőgazdaságnak elsősorban a helyi lakosság élelmiszerellátását kell környezetbarát módon céloznia. Az intenzív nagyüzemi gazdálkodás ez ellen hat, rövid idő alatt terméketlenné teszi a talajt, elszennyezi a vizeket, az élelmiszerek beltartalma silány és vegyszer szermaradékokkal terhelt. A Föld növekvő népességét nem az európai mezőgazdaság világpiacra irányuló tömegtermelésének kell ellátnia. Ehelyett olyan szabályozási, támogatási rendszerek, továbbá kereskedelmi megállapodások létrehozására kell törekedni, melyek az érintett országok mezőgazdaságának fenntartható, a helyi szokások és tudás figyelembevételével folytatott fejlesztését támogatják.

Élelmiszerbiztonság: A hagyomány és rugalmasság elvének érvényesülésével;  a más szabályozási környezetből érkező import-élelmiszerek szigorú ellenőrzésével, tagországi élelmiszer-önrendelkezéssel.

Az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos alapelveink:

-         A kis- és családi gazdaságok, fenntartható gazdálkodás megtartása és fejlesztése, mely a helyi élelmiszerszükségletre termel, és szolgálja a környezet, a népegészségügy és az élő vidéki táj szempontjait. Ehhez az szükséges, hogy a gazdálkodók tisztes megélhetésre tehessenek szert a terményük eladásából, a stabil és méltányos árak révén. Ez az előfeltétele annak, hogy a gazdálkodás gazdaságilag vonzó legyen, különösen a fiatal nemzedék számára.

-         Közpénzből nyújtott közvetlen támogatást csak olyan termelési módok és gazdaságok kapjanak, melyek foglalkoztatási és környezeti szempontból kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Javasoljuk rossz környezeti és szociális teljesítményt nyújtó intenzív mezőgazdasági módszerek közvetlen támogatásának radikális és gyors csökkentését, és az így felszabaduló források átcsoportosítását a magas környezeti és szociális teljesítményt nyújtó agrár-környezetgazdálkodási (ezen belül főként a biotermesztési) rendszerek támogatására.  Elutasítjuk a nagyüzemi intenzív gazdálkodás  energiacélú termesztésének támogatását.

-         Az élelmiszertermelés, feldolgozás és értékesítés a lehető leginkább helyi szinten történjen, és a multinacionális kereskedelem és feldolgozócégek piactorzító túlsúlyát az élelmiszerláncban meg kell szüntetni. A helyi élelmiszertermékek súlyának növelése az élelmiszerbiztonságot is növelné.

-         A Közös Agrárpolitika komplex szemléletben készüljön el, melynek alapvető céljai között egyforma súllyal kell szerepelnie a természeti erőforrások (termőföld, vízkincs, biodiverzitás stb.) megőrzését és gyarapítását, az elpusztított vagy súlyosan károsított élőhelyek rehabilitációját szolgáló földhasználat kialakításának; a vidéki területek népességmegtartó képességét szolgáló helyi gazdasági rendszerek kiépítésének; valamint az e célokat támogató oktatási, tájékoztatási, tudatformálási, közösségfejlesztési, a vidéki térségekben elérhető életszínvonal emelését szolgáló fejlesztéseknek. Ezért a készülő KAP-ot az egyéb szakterületi szabályozási eszközök figyelembe vételével kell elkészíteni, illetve elveit e kapcsolódó szakterületi szabályozásokban is alkalmazni kell.

A fenti elvek érvényesítéséhez az alábbi eszközöket tartjuk szükségesnek:

-         Kínálatszabályozás és piacszabályozás, és olyan eszközök, melyek átláthatóvá teszik az élelmiszerláncot és behatárolják a feldolgozóipar és kereskedelem profitrését. Garantált minimum termelői árakat kell bevezetni az esetleges klimatikus okokból előálló termény-túlkínálat kezelésére.

-         A túl alacsony árú import elleni védekezés jogának kiharcolása a Kereskedelmi Világszervezetben, különös tekintettel az állati takarmányra.

-         Az EU-ba érkező termékekkel szemben legalább a nálunk hatályos szintet kell elvárni a vegyszer- és gyógyszer használat, az állatjólét és a társadalmi igazságosság terén (diszkrimináció-mentesség, szabályozott gyermekmunka, a munkavégzés szociális körülményei stb.

-         A közvetlen kifizetések csak kiemelkedő környezeti, ill. foglalkoztatási (a gazdaságban foglalkoztatott egységnyi területre eső munkaerő száma alapján számított) teljesítményű gazdaságoknak járjanak, melyet a tagállam önállóan határozhat meg. A kedvezőtlen környezeti adottságú, átlagosnál nagyobb termelési költségű területeken is legyenek extra kifizetések.

-         Kutatás-fejlesztés szerepe a mezőgazdaságban. Támogatjuk, hogy ez a terület jusson  több forráshoz, de az innováció ne vegyszerkutatásokat, nanotechnológiát és GMO-t jelentsen, hanem a helyi, változatos, kisléptékű, és ezáltal a kihívások – szárazság, változékony klíma és energiaválság – felé sokkal ellenállóbb üzemszerkezet és feldolgozás támogatását számukra megfelelő, kisléptékű innovációval. A meglévő fajtaváltozatosságot gondozó mezőgazdasági génbankok közösségi tulajdonban való fenntartására, fejlesztésére is több forrást kell juttatni. A szabályozás átalakításával ösztönözni kell a hagyományos tájfajták köztermesztésbe és közfogyasztásba vonását. Nagyon fontos, hogy a hagyományos  tudás és helyi gazdálkodási gyakorlat felértékelődése, helyi közösségek bevonása álljon ennek a tevékenységnek a középpontjában, mint ahogy az IAASTD jelentés is leszögezi.

-         Megújuló energiák felhasználásának támogatása: ne kapjon támogatást a nagyüzemi, monokultúrás rendszerben termesztett gabona vagy olajosnövények bioüzemanyaggá (bioetanol, ill. -dízel) alakítása és felhasználása, valamint a biomassza nagyléptékű (ültetvényekről, ill. természetszerű erdőkből származó lágy vagy fásszárúak erőművi)  tüzelése. E módszerek energetikailag, a szén-dioxid mérleget és a biodiverzitásra gyakorolt hatásukat tekintve is inkább károsak, mint hasznosak. A klímavédelem (szén-dioxid megkötés, talaj széntartalmának megőrzése) és a biodiverzitás védelme szempontjából egyaránt előnyösebbnek tartjuk az élelmiszertermelésre nem alkalmas területek őshonos erdőkkel való visszaerdősítését. Ösztönözni kell a komposztált állati és a zöldtrágya alkalmazását, mellyel egyrészt a mezőgazdasági körfolyamatok helyreállítása elősegíthető, másrészt az energiaigényes, magas üvegház-gáz kibocsátású műtrágya gyártása kiváltható. A megújuló energiák tekintetében, a nem- mezőgazdasági jellegű, ill. a kisléptékű mezőgazdasági energiahasznosítási beruházások támogatása lenne szükséges (kisléptékű nap-, geotermikus, szélenergia és biomassza-hasznosítás).

-         Helyi élelmiszerrendszerek, közvetlen értékesítés támogatása során a vidékfejlesztési programokban:  a vidéki foglalkoztatás és a helyi élelmiszergazdaság fejlődését támogató intézkedések kerüljenek előtérbe: támogatni kell a termelők összefogását, kisléptékű feldolgozóüzemek, közvetlen értékesítési lehetőségek kiépítését, elősegíteni a meglévők gazdálkodói kézbe adását. A fiatal gazdálkodók földhöz jutását és elindulását segítő intézkedéseknek szintén kiemelt szerepet kell juttatni.

-         A tagállamoknak önrendelkezési jogot kell biztosítani a földpiaci szabályaik megalkotásában. Ennek célja, hogy az állam a területét alkotó föld tulajdonát és használatát a köz érdekeinek megfelelően tudja  szabályozni.

-         A vidékfejlesztési programok tekintetében, támogatjuk a valódi agrár-környezetvédelemre és a vidékfejlesztésre juttatandó támogatások arányának erőteljes növelését.

-         Támogatni kell a vidéki kis- és középvállalkozásokat (falusi turizmus, szolgáltatások, egyéb nem mezőgazdasági vállalkozások).

-         A génmódosított szervezetek köztermesztésben, élelmiszerekben és takarmányokban való felhasználását, és az ezeket tartalmazó termények importját be kell tiltani.

 

TÁMOGATÓ Szervezetek :

1. Magyar Biokultúra Szövetség Dr. Roszik Péter alelnök, Czeller Gábor elnök
2. Magyar Természetvédők Szövetsége  Farkas István ügyvezető elnök
3. Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület  Dr. Veres Nándor elnök
4. Védegylet Egyesület  Boda Zsolt szóvivő
5.  Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége  Dr. Csizmadia László elnök
6.  Kiskunsági Hagyományőrző, Kézműves és Turisztikai Egyesület  Rendek Lászlóné  elnök
7. Öko-forrás Közhasznú Alapítvány  Bordás Varga Nóra   titkár
8. Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület  Máté  László  elnök
9. Kiskunsági Nők Egyesülete  Ádám Kálmánné
10. Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület  Szalmay László   titkár
11. Ny-dunántúli Biokultúra Egyesület  Kiss Attila   alelnök
12. Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület  Obreczán László   elnök
13. Ökorégió Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Egyesület  Kovács Gyula   szakmai alelnök
14. Észak-magyarországi Biokultúra Egyesület  Orbán Péter   elnök
15. Biodinamikus Közhasznú Egyesület  Mezei Mihály   elnök
16.  Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület  Ware Borbála   elnök
17. Dél-Alföldi Biokultúra Egyesület  Dr. Szántosi Antalné   elnök
18. Dél- Dunántúli Biokultúra Egyesület  Czeller Gábor   elnök
19. Magyar Ökogazdák Szövetsége  Sváb László  elnök
20.  Független Ökológiai Központ  Kovács Bence  ügyvezető igazgató
21. Feldolgozók Biokultúra Egyesülete  Bódi Csaba   elnök
22.  Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata  F. Nagy Zsuzsanna   elnök
23.  Zöld Pihenő Alapítvány  Dr. Hajas Pál    elnök
24.  Solymári Környezetvédők Egyesülete  Tamás Enikő
25. Balatoni Zöld Híd Egyesület  Kerékgyártó Miklós Tibor
26. CEEWEB a Biológiai Sokféleségért   Kiss Veronika főtitkár

27. Tudatos Vásárlók Egyesülete Horváth Gergő ügyvezető

28. Európai Civil Koordinációs Egyesület  Trombitás Gábor elnök

29. Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület Obermayer András elnök

30. E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Tömöri László elnök

31. Szélkiáltó Természetvédelmi Egyesület Fehér Péter elnök

32. Zöldgömb Sport Klub Ujj Zoltán elnök

33. Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület    Dr. Juhászné Halász Judit  elnök
34. Ökológiai Gazdálkodás Oktató, Kutató és Szaktanácsadó Egyesület Dr. Márai Géza  elnök
35. A Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány Kelemen Zoltán   elnök
36. Zöld Akció Egyesület      Demeter Zoltán elnök
37. Hortobágy Természetvédelmi Közalapítvány    Konyhás Sándor titkár
38. Piacfejlesztési Alapítvány Dr. Zacsek Gyula  elnök
39. Somogy Természetvédelmi Szervezet Tömösváry Tibor elnök
40. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány     Viszló Levente   kuratóriumi elnök
41. Somogy Megyei Oktatási, Környezetvédelmi, Ifjúsági Közhasznú Egyesület Dr. Molnár Marcell  elnök
42. Juta Község Lakóinak Egészséges Életmódjáért Közalapítvány Oros András Egyed  kuratóriumi elnök
43. Ökotárs Alapítvány Móra Veronika elnök
44. Élelmezésvezetők Országos Szövetsége  Pálházyné Sármány Csilla elnök
44. GATE Zöld Klub Egyesület Dr. Malatinszky Ákos  elnök
45. Moccantó Egyesület      Almássy Tamás
46. Magyar Agrár-Környezetgazda Egyesület   Csitári Tibor elnök
47. Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Kőváriné Dr. Bartha Ágnes
48. MOSZI Országos Szikvizkészítő Ipartestület    Szabó István  elnök
49. A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje     Baltás Zsuzsa  rendfőnök
50. Penyigéért Kulturális Egyesület       Kőrösi Miklósné
51. Penyigei Szilvalekvárfőzők Egyesülete   Kőrösi Miklósné
52. Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága   (EOQ MNB) Hagyományos Élelmiszer munkacsoport dr. Kisérdi Imola  munkacsoport vezető
54. Magyar Farm Menedzsment Fejlesztés Alapítvány (FAMA) dr. Vörös Mihály László  ügyvezető főtitkár
55. Nyitott Kert Alapítvány Matthew Hayes  titkár

56. Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület Dr. Radics László  elnök

  

 


IAASTD jelentés:

www.agassessment.org  

 

 

Az állásfoglalás letölthető innen is:

A jelentkező civil szervezetek a jelentkezéseit a

info@biokontroll.hu emailcímre várjuk a szervezet pontos megnevezésével az aláíró nevével és jogosultságának megjelölésével.

Letölthető anyagok:
      KAP 2013