Heti termelői piac nyílik a Kazinczy utcában--2012. 06. 04.
A Szimpla Kert, az Agri Kulti PJT., az Azért7 Egyesület, az ELTE Humánökológia Tanszék és őstermelőket tömörítő hálózatok összefogásával június 10-én őstermelői piac nyílik a Szimpla Kertben, amely heti rendszerességgel, minden vasárnap délelőtt fog üzemelni.
Újabb MTA állásfoglalás a dunakeszi tőzegláp védelmében--2012. 01. 27.
A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya ismételten felemelte szavát a Budapest környezetében egyedülálló, s országosan is igen jelentős természeti érték megőrzése érdekében.
Az áradás, a belvíz, az aszály egyre több gondot okoznak a Kárpát-medencébe. Pályázat keretében megvalósult számítógépes program segítségével a vízkészleteink várható alakulását, a kockázatok elemzését összesíti és jeleníti meg.
Boldog Békés Karácsonyi Ünnepeket és Új Évet Kívánunk minden olvasónknak; minden Hazai termelői termék előállítónak, és Tudatos Fogyasztónak; minden Tisza-mentén élőnek, Tiszát és környezetét, hazánkat szerető, azt védő embernek!
Nemzeti vidékfejlesztési stratégia - műhelymegbeszélés--2011. 11. 18.
UNDP-GEFA rendezvényt a UNDP Közép-Európai tagozatának támogatásával a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) szervezi, amely országos szinten is a Tisza vízgyűjtő területén élők érdekeinek képviseletét tűzte ki célul.
Idény gyümölcsök és zöldségek a menüben. Olyan éttermek/önkormányzatok/munkahelyek jelentkezzenek, akik az alábbi napok valamelyikén - akár mindegyikén - a meghirdetett idényalapanyag felhasználásával kedveskednek az étkezőknek! Jelentkezés folyamatosan: nevezes@amimenzank.hu
Június közepén cseresznyétől piroslanak a nagykörűi fák. Ekkor a bő termés megünneplésére és a kertek csodálatos ajándékának tiszteletére két napos vásárra és vigalomra várunk Mindenkit Nagykörűbe, melynek időpontja: 2011. június 18-19.(szombat-vasárnap). Szeretettel várjuk a vásározókat is, nekik INGYENES megjelenést biztosítunk!
Kérjük, támogassa a SZÖVET-et adója 1%-ával!--2011. 05. 31.
A 2011-es személyi jövedelemadó (SZJA) bevallási időszakban is kérjük, gondoljon a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesületre! Kérjük, ajánlja fel adója 1%-át a SZÖVET javára. Önnek ez csak egy nyilatkozat kitöltését jelenti, nekünk óriási segítséget a munkánk folytatásához. A rendelkező nyilatkozat a letölthető anyagoknál. Előre is köszönjük támogatását! Adószámunk: 18841149-1-16Segítség itt.
Helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata--2011. 05. 24.
Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének meghívója. A Helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata c. kötet bemutató szakmai konferenciája. MTA Székház – Elnöki Tanácsterem, 2011. május 24. (kedd); 13:00 – 16:20.
A konferencia fő célja, hogy megvizsgálja az együttműködés lehetőségeit a környezet-, és az árvízvédelem, a turizmus és a vízi közlekedés területén. Helyszíne: Szolnok, Polgármesteri Hivatal – Díszterem. Időpontja: 2011. május 20. 9:00 órától.
„Összefogással az Ormánság fellendítéséért” területfejlesztési konferencia. Helyszín: Hotel Platán, Harkány; Időpont: 2010.december 10. A rendezvény fővédnöke: Dr Fazekas Sándor-Vidékfejlesztési Miniszter
Nagykörűben a leendő bölcsőde építkezésénél, alapásás közben "honfoglaláskori" leletek kerültek elő. Az építkezés le lett állítva, s megkezdődött a szakszerű régészeti feltárás. A feltárást a szolnoki Damjanich Múzeum régészei végzik. Eddig 6sír került elő, részleges lovas temetkezések és fegyveres harcosok sírjai is. Árpád népének előkelőbb tagjait temették ide.
Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián--2010. 09. 23.
A közlemúltban, második alkalommal kaptam lehetőséget, hogy a Magyar Tudományos Akadémia patináns épületében tarthassak előadást. A felkérést megtisztelőnek tartottam és természetesen elfogadtam.
Tisztelt Olvasónk!
Először is köszönettel tartozunk Önöknek kitartó hűségükért, ami most az extrém időjárások évében igen sokat ér. A szabadföldi termések legtöbbször (ha egyáltalán volt) csúnya, gyorsan romlik, de ízük, beltartalmuk, a tudatos fogyasztó részére kárpótolja az esztétikai hiányosságokat! Így volt ez most a Besztercei szilvával is. Nyáron indul a szilvaszezon a lepotikával....
Integrált Tájfejlesztés a Tisza vízgyűjtőjén--2010. 09. 15.
Integrált tájfejlesztési program a víz- és tájgazdálkodás hatékonyságának fejlesztésére a Tisza vízgyűjtőn. A Projekt kiírója, keretei: ENSZ Fejlesztési Programjának Környezeti Alapja (UNDP-GEF); Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság Tisza csoport (ICPDR Tisza group) www.icpdr.org/undp-gef-tisza
Enyhíthették volna az árvízkárt a tározók--2010. 05. 29.
Víztározók létrehozásának megfontolását tartja szükségesnek a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az elmúlt hetek áradásai által okozott katasztrófák megelőzésére.
Az Élő-Tisza Szövetség Hírlevele - 2010. május 10-16.--2010. 05. 11.
A TARTALOMBÓL:
Programajánló VIZITÚRÁINK nyárra! Meghosszabbított határidő!
Hazai EPER-SZEZON két hét mulva! Befőző napok indulnak idén is!
E-heti piaci kínálatunk. Álláskínálatunk
Május 15-től hatályos az új kistermelői rendelet!
ÖN IS TEHET ÉRTE! GMO mentesség- 1 millió aláírás az EU-s jogaszabályért! Adó 1%
Programajánlók, Képzések
Termelői tojás, házisajt, háziszörp, és lekvárok
Az Élő-Tisza Szövetség Hírlevele - 2010. április 06-12.--2010. 04. 07.
TARTALOMBÓL:
Jeles és időjósló napok; E heti piaci termékkínálatunk Adó 1%
Programajánlók: Szent György napi Biovásár és Kihajtási Ünnep/Hortobágy;
VIZITÚRA ajánlataink nyárra! Képzések: Kemence építő; Terepi természetismereti programvezető
Termelői tojás, Házisajt, Háziszörp, és lekvárok; BioFeribá ajánlatai
A hétvégén rendezték meg a Zöld Szervezetek 20. Országos Találkozóját (OT) Hortobágyon. A civil szervezetek képviselői szombaton a különböző bizottságokba delegálandó küldöttekről szavaztak, és eldőlt, hogy jövőre Baján találkoznak.
Az Élő-Tisza Szövetség Hírlevele - 2010. február 22-28.--2010. 02. 23.
Adó 1 %, Meggy és almalé vásár!
A Szövetésg az Élő-Tiszáért Egyesület jelenleg a budapesti piacszervezés és számos egyéb tevékenységünk mellett azon dolgozunk, hogy a kisléptékű élelmiszertermelőkre vonatkozó szabaláyozást kedvezőbbé tegyük. Ezzel jó minőségű és ritka termékeket teszünk elérhetővé a nagyvárosok lakóinak.
A Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítványt 1995-ben alapította a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint Tiszadob Nagyközség Önkormányzata. A Közlapaítvány a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet környékén fejti ki tevékenységét elsősorban.
A Nagykörűi Tájgazdálkodási Program megalapozása a 1990-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az önállóság, illetve az infrastruktúra megteremtése után hozzá kezdhetett az önkormányzat a saját(os) nagykörűi fejlődési pálya meghatározásához, aminek lényege, hogy a helyi fejlődésnek a helyi erőforrásokon kell alapulni és azokat szolgálnia. Különös tekintettel a helyi táj és a Tisza-folyó adottságaira és lehetőségeire, valamint a helyi emberek érdekeire. 1995-ben lett beadva az első ilyen irányú pályázat, ami a helytörténeti munkák eredményeit rögzítette (Sziráki Sándor: Ártéri gazdálkodás a Körűi medencében), majd megkezdődött a természettudományos alapok lerakása is. (Jellemző erre az időszakra, hogy a Gödöllői Egyetemtől megrendelt tanulmányba csak külön kérésre kerülhetett bele az árvízvédelmi fővédvonalon átvezető fok gondolata. Persze az is jellemző, hogy azóta sem épült egyetlen ilyen megoldás sem…)
Nagykörű Szolnoktól 26 km-re ÉK-re a Tisza mentén található 1800 fős település. A falu a Tisza mellett egy ármentes magaspartra települt, amely a folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A természetes magaspart és az ártéri szint ma is jól látható peremén az újkőkorig visszanyúlóan találhatók településnyomok, melyek szépen mutatják a hely kiváló adottságait: a szabályozások előtt a kiterjedt ártér a megélhetés biztonságát és az otthon védelmét egyszerre biztosította.
A falu első fennmaradt írásos említése 1212-ből a kolostorára vonatkozik, melynek romjai a legutóbbi időkig megtalálhatóak voltak. A ma is látható Illés-kő és a hozzá kapcsolódó monda a Török-kor harcairól mesél. A község a felszabadító háborúkat is átvészelve a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt br. Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely aztán a híres germersdorfi cseresznye termőhelye lett a 19. sz. második felétől – Petrovay György földbirtokos-kertész-helytörténész munkásságának köszönhetően.
A Bodrogköz hazánk északkeleti részén helyezkedik el, 945 km² kiterjedésű területen. A Bodrog és a Tisza közötti alföldi jellegű kistájat északról a Latorca folyó határolja el a szomszédos területektől. Csak déli része tartozik hazánkhoz, a Felső-Bodrogköz Szlovákia része 1920-tól. melybõl mára csak 556km² tartozik Magyarországhoz, a Karcsa pataktól délre fekvõ rész. A legritkábban lakott terület a Bodrogköz középső része, valamint a Bodrog és a Tisza találkozásánál fekvő Bodrogzug. A vidék lakói egykor főként a folyók adta lehetőségekből, a halászatból, a gyékényfonásból és a nádfeldolgozásból éltek, a folyószabályozást és ármentesítést követően alakult ki a térség mezőgazdasági, ezen belül kertészeti és gyümölcskultúrája.
A Bodrogköz a honfoglalás óta lakott, zömében magyar népességgel. Az egykor mocsaras, lápos, vízjárta terület mai arcát a 19. század második felében, a folyószabályozások és lecsapolások után nyerte el. A honfoglalók egyik legjelentősebb temetkezési helyét találták meg a régészek 1986-ban a bodrogközi Karoson: a leletek azt bizonyítják, hogy az itt eltemetettek még az Etelközben születtek, s részesei voltak a honfoglalásnak és a kalandozásoknak. Igen gazdag a leletanyag: díszes markolatú szablyák, tegezek, nyílszerkezetek, veretes övek, díszes lószerszámok, ezüst és arany ékszerek, tarsolylemezek, arab és itáliai ezüstpénzek, gyöngyök, aranyozott ezüstlemezes hajfonatkorongok stb. kerültek elő.
A Bodrogközi Tájgazdálkodási Program--2006. 09. 23.
A Bodrogközi mintaprogram mintegy tízévnyi elméleti munka és négy-ötévnyi gyakorlati útkeresést követően 2001. július hó 5 napján indult a program tervezésével és végrehajtásával megbízott programiroda, a Bokartisz megalakításával. Létrehozását a térség 12 önkormányzata kezdeményezte és munkájában részt vesz három civil szervezet is. Az iroda neve a két leginkább érintett folyó a Bodrog és a Tisza, és a Bodrogköz egykorvolt legnagyobb belső vízfolyása a Karcsa betűiből tevődött össze: Bo(drog), Kar(csa), Tisz(a). Az iroda célja a bodrogközi táj adottságaival összhangban lévő életfeltételek megteremtésének elősegítése, hogy a Bodrogköz lakói aktív alakítói lehessenek tájegységük társadalmi, gazdasági és ökológiai folyamatainak.
E cél elérésének eszköze egy összetett, a táji adottságokra épülő tájgazdálkodási rendszer kiépítése, mely magában foglalja az egészséges, mozaikos tájszerkezet helyreállítását és fenntartását, az erre épülő haszonvételek tervezését és kialakítását, ideértve a termékek feldolgozását és értékesítését is. Az egységes tájgazdálkodási rend kialakításának homlokterében a jelenlegi vízrendszer új feladatokra alkalmassá tétele és a mezőgazdasági szerkezetváltás tervezése, végrehajtása áll.
A tájgazdálkodási rendszer kialakítása nem jelenti a mezőgazdasági termelés korlátozását, éppen ellenkezőleg: célunk a jelenlegi, erősen beszűkült termékszerkezet szélesítése, a termelés értékének fokozása, és eltartó képességének növelése.
Kár harcolnia Embernek és Természetnek, amikor együtt olyan nagyszerű dolgokra képesek!--2006. 06. 20.
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szögedi Védegylettel, Arad város önkormányzatá-val, az aradi Aurel Vlaicu Egyetemmel és a Condor Club Araddal összefogva 2006-ban kísérletet tesz "Maros Fórum" néven egy határon átívelő együttműködési szövetség alapjainak letételére.
2006. május 16-17-én 14 fő részvételével az Élő Tisza Program keretében képzést tartottunk Kesznyétenen, melynek témája: Uniós pályázatkészítés a gyakorlatban. A képzés célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék a projekttervezés és pályázatírás főbb lépéseit.
Nagykörű, 2006. március 10.Memorandum a Tiszáról címmel hozták nyilvánosságra közös állásfoglalásukat Tisza-menti önkormányzatok, folyó mentén élő gazdálkodók, a Tiszáért dolgozó civil szervezetek, kutatók. A dokumentum leszögezi, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) című állami fejlesztési program csak akkor segíthet a Tisza mentén élők sorsán, ha az árvízvédelmi, vidékfejlesztési és természetvédelmi szempontokat egyforma súllyal veszi figyelembe. A 2003-mas bíztató kezdet után azonban a hangsúlyok átkerültek az árvízvédelemre, a fenntartható gazdálkodást szolgáló fejlesztési célok szinte teljesen eltűntek.