Az agrárárat is felpörgeti az etanol

A következő tíz évben húsz-ötven százalékkal emelkedhetnek az élelmiszerárak a bioenergia-ipar fellendülése nyomán – ezt prognosztizálja az OECD. Az idei szélsőséges időjárás és a rossz termés csak átmeneti ársokkot okoz, de az energiafüggetlenedést szolgáló amerikai, európai, kínai politika megváltoztatja az agrártermelés szerkezetét, és legalább középtávon tartós élelmiszerár-emelkedést vetítenek előre. A friss adatok alátámasztani látszanak a hazai viták létjogosultságát az élelmiszerárak alakulásáról – még akkor is, ha ezek a viták rövidlátóak, csupán az idei termés következményeit járják körül, s nem foglalkoznak a világgazdaságban kialakuló trenddel. Júliusban a mezőgazdasági termelői árak – az egy évvel korábbihoz képest – 10,4, ám ezen belül a növényi termékek 20 százalékkal mentek feljebb. A fogyasztói árak augusztusban 8,3 százalékkal ugrottak meg, az élelmiszerek ezen átlag felett drágultak, a liszt 33, a kenyér 17, a baromfihús 18 százalékkal. Egy hónap alatt – júliushoz viszonyítva – négy-hat százalékkal növekedett a hús, a tej, a liszt, a tojás ára, összességében 0,1 százalékkal drágultak az élelmiszerek, holott ebben a hónapban általában árcsökkenés figyelhető meg. Az utóbbi hetekben éles szócsata bontakozott ki kormányzaton belül, illetve a kormány és a szakmai szervezetek, terméktanácsok között a hatásokról, s a termelők képviselői nem fogták vissza magukat, ha csillagászati számokat emlegettek.

– Kukoricából, gyümölcsből katasztrofálisan kevés termett, búzából is húsz százalékkal kevesebb, mint tavaly – mondja Szabó Márton, a Kopint-Tárki mezőgazdasági szakértője, aki egyben figyelmeztet: az alapanyagok árának emelkedése csak több hónapos késéssel jelenik meg a feldolgozott élelmiszerek árában, így a nagyja még most következik, s áthúzódhat a jövő év elejére is, ám utána akár árcsökkenés is jöhet.

Takarmánykukorica: megesszük vagy elégetjük?
Kép: Reviczky Zsolt
– A helyzetet súlyosbítja, hogy külföldön sem jobb a helyzet, nem lehet olcsóbb importáruval kordában tartani az árakat idehaza, miközben a magyar termelőre nem hat a belső kereslet szűkülése sem, mert a termékeket jó áron exportálni lehet – teszi hozzá.

A Pénzügyminisztérium és az MNB hasonló tartalmú elemzést tett közzé. A pénzügyi tárca úgy véli, a következő két-három negyedévben az élelmiszerárszint tíz százalékkal kerül feljebb. Ez az inflációt az idén 0,2-0,3, jövőre 0,6-0,8 százalékkal lódítja meg. A jegybank részben szintén az élelmiszerárak miatt felfelé, illetve lefelé módosította előrejelzését: az idei infláció 7,3 helyett 7,6, a 2008-as 3,6 helyett 4,5, míg a 2009-es 2,8 helyett 2,4 százalék lesz. Az MNB szakértői megjegyzik: az olyan, időjárás okozta kínálati sokkokra, mint amilyen az idei is, a magyar árak sokkal érzékenyebben reagálnak, mint az unióban, illetve a környező országokban.

Mindkét elemzés utal egyéb trendekre is. Úgy értékeli, a kínai és az indiai gazdaság kiugró teljesítménye és a bioüzemanyag-termelés felfutása miatt növekedett a világ gabonakereslete, éppen akkor, amikor a globálisan szélsőséges időjárás miatt a vevők az utolsó búzaszemekért is öldöklő licitálást folytatnak.

A gabonaárak világszerte látványosan emelkednek. A búza ára például az utóbbi hetekben rekordot döntött világszerte, tonnánként 230 euró közelébe érkezett – a budapesti tőzsdén 65 ezer forint közelébe, Chicagóban pedig vékánként 8,75 dollárt ért el – a Kanadából, Ausztráliából, Ukrajnából vagy Kínából származó bejelentésekre, a várható terméskiesést előrejelző hírekre. Az ár egyébként egy év alatt a kétszeresére szaladt fel, 2000 óta pedig megháromszorozódott. A készletek 1979 óta a legalacsonyabb szintre süllyedtek, a Nemzetközi Gabonatanács számításai szerint a 2007-2008-as szezonban a kereslet meghaladja majd a kínálatot.

Ám e vélhetően rövid távú piaci hatások helyére egy tartósabb irányzat lép. Szabó Márton szerint az élelmiszer- és a bioenergia-alapanyag-termelés egymással összeütközésbe kerül. A bioüzemanyag alapjául szolgáló kínálat – kukorica, cukornád a benzinhez keverhető etanolhoz, illetve repce és napraforgó, olajos magvak a biodízelhez – csak lassan tud alkalmazkodni a kormányok által is serkentve hirtelen megnőtt kereslethez.

– Ennek a folyamatnak egyik következménye, hogy megfordul az ártrend a mezőgazdaságban, az utóbbi 30-50 évben az agrárárak az ipari termékekétől, a szolgáltatásokétól elmaradva emelkedtek, s középtávon ez mindenképpen változik – mondja Somai Miklós, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa, ráirányítva a figyelmet annak következményeire, ha például takarmány helyett bioenergia-nyersanyagot termesztenek.

– Ha az Egyesült Államokban az összes megtermelt kukoricából etanolt készítenének, az amerikai autóknak akkor is csupán az egyötöde gurulhatna ezzel az üzemanyaggal – jegyzi meg Somai. Hozzáteszi: az előrejelzések szerint 2050-re a mai 6,5-ről kilencmilliárdra emelkedhet a Föld lakóinak száma, akiknek megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszert kellene termelni. Eközben az USA-ban tavaly húszmilliárd liter etanolt gyártottak, de ez nem elégítette ki a keresletet, az ország behozatalra szorul. Az amerikai etanolipari lobbi szóvivője aggódik is, s a Wall Street Journal riporterétől az kérdezte, vajon “miért cseréljük olajfüggőségünket egy másik függőségre”. Washington adókedvezménynyel és védővámmal támogatja az etanolt.

A fejlett ipari államokat tömörítő, párizsi székhelyű Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) viszont ellenzi a kormányok által nyújtott támogatást. A népesedési trendet, a mezőgazdaság számára szóba jöhető megművelhető földterületeket, s a politikai törekvéseket számba véve az OECD arra a következtetésre jut, hogy a következő tíz évben húsz-ötven százalékkal emelkedhetnek az élelmiszerárak csupán a bioenergia miatt, s akkor a szélsőséges időjárás hatásairól még szó sem esett.

Az Európai Unióban a normatív, területalapú támogatáson felül az energianövényeket termesztők külön, hektáronként 45 eurós támogatásra jogosultak. Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivője lapunknak elmondta: az idén 4191-en összesen 178 510 hektár után kértek ilyen támogatást. A legtöbben kukorica és repce, valamint napraforgó után kérték a dotációt. Az meglehet, hogy a kértnél kisebb területre jár majd az extra támogatás, ugyanis a tartalmi és a helyszíni ellenőrzés során kiderülhet: a termény nem bioenergia alapanyagául szolgált. Ugyanis a feltételek között van az is, hogy csak annak a felvásárló vagy gyártó cégnek adható el a termés, amelyiket az unió megfelelő hatósága regisztrálta.

A kutatók szerint ugyanakkor kérdéses, érdemes-e állami támogatásban részesíteni a bioetanol-gyártást, hiszen annak előállítása sokkal olcsóbb cukornádból, mint kukoricából, amelynek termesztése egyébként kifejezetten energiaigényes. (B. M.-Cz. P.)

Forrás: www.nol.hu