A SZÖVET véleménye a csongrádi vízlépcső terveiről
A Szövetség az Élő Tiszáért megküldte véleményét a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke részére a csongrádi vízlépcső döntéselőkészítő anyagáról. Az állásfoglalás itt letölthető.
Magyar Anna asszony
a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke részére
fejlesztes@csongrad-megye.hu
Szeged
Tisztelt Elnök Asszony!
A csongrádi vízlépcső megvalósíthatóságáról szóló tervezési folyamatot a tervezés 2008-as, új szakaszának kezdete óta a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) élénk figyelemmel követi. A tanulmány bemutatására 2009. február 14-én, Csongrádon, majd 2009. április 8-án Tiszakürtön tartott szakmai egyeztetési fórumon szakértőink részt vettek.
Áttanulmányoztuk a „Döntés-előkészítő tanulmány a Tisza csongrádi szakaszán tervezett folyami duzzasztómű megvalósíthatóságára vonatkozóan” című anyagot, melyet közzétettek. A tanulmánnyal kapcsolatos összefoglaló véleményeket csatoltan megküldöm, szíves felhasználásra.
Ki kívánom emelni, hogy a SZÖVET a Tisza vidékének fenntartható fejlesztésére kész, alternatív koncepciót dolgozott ki, melyet Szelídvízország címmel vitára bocsátottunk. A SZÖVET már megalakulásakor megfogalmazta azokat az alapelveket, melyek mentén a Tisza-mentének gazdasági – társadalmi – környezeti fejlesztését kívánatosnak tartaná. A csongrádi vízlépcső megvalósíthatóságáról szóló tanulmány következtetéseit elsősorban annak tükrében vizsgáltuk, hogy a szakértőink által hosszú távon fenntarthatónak ítélt tájhasznosítási modell-lel a vízlépcső esetleges megvalósítása mennyiben összeegyeztethető.
Az elmúlt másfél évben a Tisza-mentén élők bevonásával, a társadalmi tervezés módszertanának alkalmazásával folyik a TÁJ-KÉP Tiszai Jövőkép Építés folyamat. A kutatás védnöke Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, társelnökei Somlyódy László, akadémikus, Németh Tamás, az MTA titkára és Harnos Zsolt, akadémikus (†). A TÁJ-KÉP Tanácsadó Testülete által készített javaslatok helyzetértékelése sokban hasonlít a csongrádi vízlépcső döntés-előkészítő tanulmányának helyzetértékelésére, ugyanakkor javaslatai markánsan más fejlesztési utakat ajánlanak. A Tisza ökológiai vízgazdálkodásának kialakításával (5. javaslat) pl. a vízlépcsőépítés nem összeegyeztethető.
Határozott meggyőződésünk, hogy Magyarország és különösen a Tisza-vidék jelenlegi, nehéz helyzetében a döntéshozóknak különös felelőssége, hogy az érintett terület gazdasága, társadalma, környezete szempontjából legoptimálisabb megoldásokat válasszák. Közpénzeket csak közhasznú, hosszú távon fenntartható intézkedésekre fordíthatunk. A nagy beruházások előtt különösen fontos, hogy alaposan mérlegeljük a várható hatásokat. A csongrádi vízlépcsővel kapcsolatos tanulmány fontos hiányosságnak tartjuk, hogy csupán egyetlen alternatíva (folyami duzzasztás) alváltozatait vizsgálja, miközben más fontos lehetőségek (pl. oldalirányú kivezetés) várható hatásait nem elemzi.
A viták során gyakran elhangzik, hogy a folyók szabályozásával kapcsolatban az érdemi párbeszédet „tabuk” nehezítik, melyeket le kell dönteni. Ezzel maradéktalanul egyetértünk. A legfontosabb tabunak azt tekintjük, hogy a folyók szabályozásának elmúlt, több mint 150 évének társadalmi-gazdasági következményeiről valójában nem bontakozott ki érdemi, szakmai vita. Az elmúlt 150 évben számtalan olyan esetről tudunk, amikor egy adott nagyléptékű természetátalakító beavatkozás közép és hosszú távon sokkal több kárt okozott, mint amint a remélt, vagy a realizált haszon volt. A síkvidéki, mederbeli víztározók szinte mindegyike ebbe a kategóriába tartozik. A vízlépcsőtől várt legfontosabb eredmények, legfontosabb haszonvételek: öntözés, hajózás, jóléti funkciók fenntarthatósága, gazdaságossága kétséges.
Mindennek ellenére a jelenlegi, vízelvezető vízrendezés ma is dogmaként uralja a vízgazdálkodásunkat, miközben hatásai egyértelműen a Kárpát-medence kiszáradását, vízvesztését, egyes helyeken sivatagosodását okozzák. A vízlépcső a vízelvezető vízrendezési rendszer része, valamint olyan tájhasználatok feltételeit kívánja megteremteni, melyeket ma már meghaladni lenne szükséges. A víz visszatartására és a kiszáradó táj vízzel való ellátására hosszú távon nem alkalmas, mint ahogy azt pl. a 2. sz. mellékletben csatolt elemzés is megállapítja. Erre az oldalirányú kivezetés és a természetes domborzathoz lehető legnagyobb mértékben igazodó, komplex, természetes rendszerekhez igazodó vízkivezetés lenne alkalmas. Ezzel azonban a döntéselőkészítő tanulmány nem foglalkozik, így nem kínál döntési alternatívát sem.
Mind a folyógazdálkodásban, mint a tájhasználatváltásban paradigmaváltásra van szükség. Megítélésünk szerint a vízelvezető vízrendezés az a tabu, melyet le kell döntenünk. A felelős döntéshozóknak azon kell munkálkodniuk, hogy ezt a kétségkívül óriási, történelmi léptékű feladatot folyógazdálkodásban, mezőgazdaságban, területhasználatban, infrastruktúrában, foglalkoztatás-politikában hogyan tudjuk véghez vinni, hogy felkészüljünk a XXI. század kihívásaira.
A folyó és a táj hasznosításáról szóló döntéseket ez után lehet meghozni. A SZÖVET készséggel felajánl minden segítséget az alternatívák kidolgozásához és a társadalmi vita lefolytatásához, ennek szellemében.
Budapest 2009. június 19.
Dr. Veres Nándor
Szövetség az Élő Tiszáért
elnök
