Élelmiszer üzleten kívül is árusítható
Az elmúlt időszakban az MGSzH körlevelet juttatott el a települési önkormányzatoknak az alkalmi árusítás engedélyezésének élelmiszer-higiéniai és biztonsági feltételeiről. E szerint üzleten kívüli kereskedés útján élelmiszer nem forgalmazható, pl. falunapokon csak engedéllyel rendelkező, kitelepült éttermek főzhetnének.
Megkérdeztük a Minisztériumtól, hogy így van-e? Nem így van.
Az alábbiakban közöljük a levélváltást, amely le is tölthető.
Problémafelvetés:
Az elmúlt időszakban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága körlevelet juttatott el a települési önkormányzatoknak az alkalmi árusítás engedélyezésének élelmiszer-higiéniai és biztonsági feltételeiről.
Nézzük, mi is áll a körlevélben: „…az Igazgatóság utólag (pl.: újságcikkekből) szerzett tudomást több olyan rendezvény megtartásáról, ahol alkalmi jelleggel élelmiszer-előállítás, és forgalomba hozatal történt szakhatósági állásfoglalása, vagy engedélye nélkül. A rendezvények között főzőversenyek, falunapok, fesztiválok, hagyományőrző disznóölések széles skálája fordult elő. A fenti alkalmi tevékenységek csak engedély birtokában, illetve nyilvántartásba vételi kötelezettség mellett végezhetők. Üzleten kívüli kereskedés útján élelmiszer (zöldség, gyümölcs kivételével) nem forgalmazható, tehát alapvetően ezt csak üzlettel rendelkező kereskedő értékesíthet. Élelmiszer alkalmi árusításához Mezőgazdasági Szakhatósági engedély is szükséges. Ide tartozik az ingyenes kóstoltatás is. Összességében tehát megállapítható, hogy gyakran engedély nélküli élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal történik. Az engedély nélkül végzett élelmiszer-vállalkozási tevékenység élelmiszerlánc-felügyeleti bírsággal sújtandó, az így előállított és forgalmazott élelmiszer megsemmisítését kell elrendelni.”
A szakhatósági állásfoglalás szerint az ilyen alkalmakra egy étteremnek kellene kitelepülnie és vállalnia a felelősséget az ott készült ételek élelmiszer-biztonságáért – mondván, hogy más élelmiszer-biztonsági előírásokat, konyhai környezetet, feltételeket követel, ha több száz embernek főznek,
Az MR1-en, az MgSzH szakembere nyilatkozik:
A levél, amit az önkormányzatok Heves megyében ezügyben kézhezkaptak “jogszerű és szakszerű”.
Szerinte, ha higgadtan végiggondoljuk, akkor ez egy “figyelemfelhívás, amely segítő szándékkal ráirányítja a figyelmet arra, hogy az ilyen módon készített…élelmiszer bizony visel kockázatokat, és ezeknek a kockázatoknak a kezelése, megelőzése, megfelelő eszközökkel kezelhető”.
majd folytatja:
“….itt jószándékú, kedves asszonyok vannak (ti: a falunapokon, majálisokon, búcsúkban, a szerk.), akik adott esetben a családjuknak tunak főzni, sütni, de nem tudnak olyan nagy méretben sütni, főzni, ehhez eszközök kellenek, ezt gondosan át kell gondolni, föl kell szervezni, nem ugyan az.”
Állásfoglalás kérés:
Tisztelt MgSzH!
Kérem HIVATALOS (nem az érintett nyilatkozó általi) állásfoglalásukat a válaszadási határidő betartásával, ezen körlevél tartalmát tekintve, illetve amennyiben a felvetésünk helyes, úgy kérjük a helyreigazító körlevelüket az önkormányzatoknak és a sajtó nyilvánosságnak is megküldeni. Lehet, hogy a sajtó idézet nem volt eléggé precíz. Amennyiben a közölt információ helyes, úgy azt paragrafussal kérjük válaszlevelükben indokolni.
1. Téves intézkedési felszólítás: „Üzleten kívüli kereskedés útján élelmiszer (zöldség, gyümölcs kivételével) nem forgalmazható, tehát alapvetően ezt csak üzlettel rendelkező kereskedő értékesíthet.”
Véleményünk: 14/2006 kistermelői rendelet lehetőséget ad a kistermelő, őstermelő részére a feldolgozott termék végső fogyasztó részére történő értékesítésére.
A rendeleten kívül, de az egyéni vállalkozók részére is amennyiben engedélyük van az előállításra, úgy ezen vállalkozók is értékesíthetnek ily módon. Saját portán a falusi vendégasztalt működtető részére is adott a lehetőség.
Mind a négy kategória ÜZLET nélküli élelmiszer előállító és értékesítő.
2. Élelmiszer alkalmi árusításához Mezőgazdasági Szakhatósági engedély is szükséges.
Vélemény: A falusi vendéglátó kategória csak alkalmi lehet, nem kell hozzá külön alkalmanként engedély.
Kistermelői rendelet szintén tartalmazza a ideiglenes árusító hely kategóriát.
A 2008. karácsonyán ezen -az MgSzH részéről elhangzott- hasonló indokok miatt nem engedélyezték egy HCCP-vel, engedéllyel rendelkező egyéni (legális) vállalkozó részére a kitelepülést. Még díjfizetéssel sem.
133/2007.(VI.13.) Korm. rendelet hatályát idézem: „nem kell alkalmazni azon kereskedelmi tevékenységekre, amelyek végzéséhez a Ker. tv. értelmében nem szükséges üzlet.”
Köszönettel: Szabadkai Andrea
2009. július 6.
(UTÓLAGOS BEJEGYZÉS: a 133/2007-es Korm. rendelet októberben hatályát vesztette, az új jogszabály: 210/2009. (IX. 29.) Korm. Rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY
1860 Budapest, Pf. 1.
Tárgy: Válasz állásfoglalás kérdése
Ügyintéző: dr. Pásztor Szabolcs
Szabadkai Andrea asszony részére
2009. július 6-án kelt, az élelmiszerek alkalmi, illetve üzlet nélkül történő árusításával kapcsolatos állásfoglalási kérelemre az alábbi, MgSzH-val egyeztetett választ adom.
Az a felvetése, mi szerint téves az az állítás, hogy „Üzleten kívüli kereskedés útján élelmiszer (zöldség, gyümölcs kivételével) nem forgalmazható, tehát alapvetően ez csak üzlettel rendelkező kereskedő értékesíthet.”, megítélésem szerint helytálló. Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. Rendelet 22.§ e) pontjában meghatározott „üzleten kívüli kereskedés” fogalma nem azonos az üzlet nélkül történő kereskedéssel. Utóbbi kategória magában foglalja ugyan az előbbit, azonban annál szélesebb tevékenységi kört fed le, melybe beletartozik a kistermelői tevékenység, illetve a falusi vendégasztal szolgáltatása is. Egyértelmű a kereskedelemről szóló 2005.évi CLXIV. Törvény 3. § (3) bekezdése alapján is, hogy ezen tevékenységek végzéséhez nem szükséges üzlet.
Az említetteken kívül létezik még egy további üzlet nélküli kereskedői kategória, ide tartoznak például a főzőversenyeken, fesztiválokon résztvevő, üzlettel nem rendelkező kereskedők. A jelen szabályozás nem tartalmaz egyértelmű rendelkezéseket az ilyen tevékenységek hatósági felügyeletére vonatkozóan. A probléma rendezése céljából a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal együttműködve minisztériumunk már korábban megkezdte egy jogszabály-tervezet előkészítését. Jelenleg a tervezet hatóságon belüli egyeztetése van folyamatban.
Tájékoztatom, hogy jelen levél nem minősül hivatalos jogértelmezésnek, tekintettel az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatára, amely szerint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leíratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. Mindenre figyelemmel jelen levélben foglaltak nem használhatóak fel peres vagy közigazgatási eljárás során sem állásfoglalásként, sem jogértelmezésként, sem pedig szakvéleményként.
Budapest, 2009. augusztus 10.
Üdvözlettel:
főosztályvezető
