45 civil szervezet áll ki a falusi- és agroturizmus, őstermelők, kistermelők adómentességéért

A Magyar LEADER Szövetség, illetve a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége kezdeményezésével egyetértve 45 civil szervezet – köztük a Szövetség az Élő Tiszáért – tiltakozik a falusi és agroturizmus, az őstermelők, kistermelők személyi jövedelemadó kedvezményének eltörlése ellen.

Sajtótájékoztatót tartottak az Őszi Budapesti Nemzetközi Vásár keretében megrendezett AGRÁREXPO kiállításon a Magyar LEADER Szövetség, a Kelet-Közép-Európai Kis- és Középvállalkozók Szövetsége és a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület képviselői. Itt ismertették a Magyar LEADER Szövetség valamint a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége által kiadott tiltakozást, melyhez 45 civil szervezet csatlakozott.

Az aláírók a leghatározottabban tiltakoznak a Kormány által benyújtott, az Országgyűlés által 2009. június 29-én elfogadott „a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról” szóló 2009. évi LXXVI. törvény ellen, amely eltörli a falusi és agroturizmus, az őstermelők, kistermelők személyi jövedelemadó kedvezményét is.

A csatlakozó szervezetek kérik a döntéshozókat, elsősorban a miniszterelnököt, a pénzügyekért és a vidékfejlesztésért felelős minisztereket, hogy még egyszer tekintsék át, alaposan fontolják meg, hogy mit veszthet az ország ezzel a lépéssel, s egyáltalán lesz-e valami nyereség-, illetve minimális adóbevétel belőle?

A tiltakozó szervezetek az alábbiakra hítvák fel a figyelmet:

• A falusi vendéglátásban az elmúlt év során 17%-os növekedés volt tapasztalható, mely köszönhető a helyi termelők, termékek vonzerejének is.
• Nehéz lenne megmagyarázni az UMVP III. és IV. tengelyében, falusi turizmusra és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra pályázóknak, – márpedig számuk jelentős-, hogy amire méltán számítottak az induláshoz pályázatuk megírásakor, azt közben visszavonják. A feltételek kiszámíthatatlan változása folytán a támogatási rendszerek szavahihetősége komoly csorbát szenved.
• Meggyőződésünk szerint alig lesz észrevehető az adóbevétel növekedése, míg a szürke gazdaság erősödése, családok folyamatos lecsúszása, munkanélküliség fokozódása, valamint a falusi- és agroturizmus lendületének jelentős megtorpanása várható, ami komolyan kihat a vidék fejlődésére is.
• A civil szervezetek által benyújtott kistermelői rendeletmódosító javaslatok életbelépése, valamint a meghagyott adómentesség, esetleg a termelőket a feldolgozásra ösztönző további adómentesség (komplex gazdaság) kovásza lehetne az önfenntartó vidéki létformának, hagyományaink őrzésének.

A falusi és agroturizmus kívánatos fejlődése, a vidéki termelés és helyi feldolgozás jelentősen segítheti az ígéretes, összehangolt turizmusfejlesztési rendszer (TDM) kialakulását, s ezen keresztül a magyar vidék fejlődését is, ami az Európai Uniós törekvésekkel is összhangban van. 

Kapcsolat:
Szabadkai Andrea
06-30-768-8718
info@elotisza.hu
www.elotiszaert.hu
 

Falusi- és agroturizmus, őstermelők, kistermelők személyi jövedelemadó-mentességének megtartása

Sajnálattal értesültünk arról, hogy az Országgyűlés 2009. június 29-én, elfogadta a Kormány által benyújtott a 2009. évi LXXVI. törvényt, „a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról”, amelyben a falusi és agroturizmus, az őstermelők, kistermelők személyi jövedelemadó kedvezménye is eltörlésre került.
 
E nem kellően átgondolt döntés ellen, a Magyar LEADER Szövetség valamint a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége által kiadott tiltakozással egyetértve, alulírott 45 civil szervezet a leghatározottabban tiltakozik!
 
Kérjük a döntéshozókat, elsősorban a miniszterelnököt, a pénzügyekért és a vidékfejlesztésért felelős minisztereket, hogy még egyszer tekintsék át, alaposan fontolják meg, hogy mit veszthet az ország ezzel a lépéssel, s egyáltalán lesz-e valami nyereség-, illetve minimális adóbevétel is belőle?
   
Indokaink az említett tiltakozó levélben felsorolt érvek mellett még a következők:

• Az adómentes határt meghaladó bevétel után már adóznak ezek a magánemberek is, akik nem vállalkozók, hanem természetes személyek.
• A vidéki termelők, szolgáltatók ma még kevés kivételtől eltekintve tőkeszegények, de önfoglalkoztatók, hiszen nem kérnek munkanélküli segélyt, hanem annyi kiegészítő jövedelmet termelnek, amiből családjukat el tudják tartani.
• A vidékfejlesztés és a falusi turizmus édestestvérek. A halmozottan hátrányos helyzetű területeken a gazdaságpolitika nem tud eredményesebb munkahelyteremtést generálni, mint az önfoglalkoztató tevékenységnek számító falusi vendéglátást, termelői és feldolgozói tevékenységet.
• A falusi és agroturizmus, a termelői tevékenység nem csupán üzleti vállalkozás: kiegészítő jövedelmet ad a vidéken élőknek, és segíti helyben maradásukat, azaz növeli a vidék népességmegtartó erejét, nem beszélve arról, hogy sokaknak – életvitelük miatt, vagy más szaktudás hiányából fakadóan – ez az egyetlen lehetőségük, különösen az elmaradt térségekben. Így ez a tevékenység hozzájárul a leszakadt térségek felzárkózásához, növeli a benne dolgozók identitástudatát azzal, hogy népi hagyományaink felelevenítésével és továbbadásával magyarságtudatunk erősödik. Elősegíti; hogy a vidéken élők ápolják hagyományaikat, rendbe tegyék falvaikat, és munkálkodjanak azok arculatának vonzóvá tételén; agro- és gasztroturisztikai szolgáltatásaikkal hozzájárulnak a táj fenntartásához.
• Különösen fontos kérdés ez most, amikor a mezőgazdaság bizonyos területeinek átstrukturálása a következő évek nagy feladata lesz. A biokertészkedés, kisállattartás, a ház körüli kistermelői termék előállítás és forgalmazás, mozaikos tájhasználat támogatása ennek lényeges eleme. E termékek turistáknak történő közvetlen vagy közvetett értékesítése a piacteremtés egyik alapvető eszköze: megteremti a „helyi exportot” és hozzájárul a turisták magas színvonalú ellátásához azáltal, hogy a helyben megtermelt növényi és állati termékeket, feldolgozatlan vagy feldolgozott állapotban, a háztól, vagy a létesítendő gazda bolthálózatból értékesítik. Mindez nagyban segíti a vidék fejlesztését.
• A falusi vendéglátásban az elmúlt év során 17%-os növekedés volt tapasztalható, mely köszönhető a helyi termelők, termékek vonzerejének is.
• Nehéz lenne megmagyarázni az UMVP III. és IV. tengelyében, falusi turizmusra és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra pályázóknak, – márpedig számuk jelentős-, hogy amire méltán számítottak az induláshoz pályázatuk megírásakor, azt közben visszavonják. A feltételek kiszámíthatatlan változása folytán a támogatási rendszerek szavahihetősége komoly csorbát szenved.
• Mindezek miatt mérlegelni kell, hogy milyen előnyöket nyer e kedvezmény az eltörlésével az állam, és ezzel kell szembeállítani azt a nyereséget, amit a ma is legelmaradottabb vidéki családok további lecsúszásának a megakadályozása jelent. Meggyőződésünk szerint alig lesz észrevehető az adóbevétel növekedése, míg a másik serpenyőben a szürke gazdaság erősödése, családok folyamatos lecsúszása, munkanélküliség fokozódása, valamint a falusi- és agroturizmus lendületének jelentős megtorpanása várható, ami jelentős mértékben kihat a vidék fejlődésére is.
• A civil szervezetek által benyújtott kistermelői rendelet módosító javaslatok életbelépése, valamint a meghagyott adómentesség, esetleg a termelőket a feldolgozásra ösztönző további adómentesség (komplex gazdaság) kovásza lehetne az önfenntartó vidéki létformának, hagyományaink őrzésének.

Bízva a józan mérlegelésben, indokaink elfogadásában, valamint az általunk képviseltek jelentős számára is tekintettel várjuk kedvező döntésüket. A falusi és agroturizmus kívánatos fejlődése, a vidéki termelés és helyi feldolgozás jelentősen segítheti az ígéretes TDM rendszer kialakulását, s ezen keresztül a magyar vidék fejlődését is, ami az Európai Uniós törekvésekkel is összhangban van. 

Budapest, 2009-08-24.
                                      

Csatlakozó szervezetek:

Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara
Csermely Környezetvédelmi Egyesület
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Energia és Környezet Alapítvány
Életfa Környezetvédő Szövetség
ÉTA Országos Szövetség
Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége
Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány
GATE Zöld Klub Egyesület
Győr- Moson- Sopron Megyei Agrárkamara
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Inspi-Ráció Egyesület
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht.
Kis-, Közép és Agrár Vállalkozók Országos Szövetsége
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány
Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége
Magyar Borutak Szövetsége
Magyar Faluszövetség
Magyar Környezet-gazda Egyesület
Magyar LEADER Szövetség
Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége
Magyar Természetvédők Szövetsége
Messzelátó Egyesület
Nyugat- Dunántúli Biokultúra Egyesület
Pécsi Zöld Kör
Piacfejlesztési Alapítvány
Polyán Egyesület
Pro Vértes Közalapítvány
Sárközi Péter Alapítvány a Biokultúráért
Szövetség az Élelmiszer Önrendelkezésért
Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület
Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány
Magyar Biokultúra Szövetség
Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete
ÖKO-FORRÁS Közhasznú Alapítvány
Ökotárs Alapítvány
Tourimform Irodák Szövetsége
Tudatos Vásárlók Egyesülete
Vállalkozók Közép-magyarországi Regionális szövetsége
Védegylet
VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szövetségét
Zöld Akció Egyesület
Zöld Kapcsolat Egyesület
Zöld Pihenő Alapítvány (az Európai Öko- és Agroturizmus Szervezet tagja)