Zöld Duna-stratégia

A Duna-stratégia kormányfői szintű tárgyalásának ad otthont február 25-én Budapest. Civil szervezetek és helyi közösségek bevonása nélkül azonban a koncepció nem életképes – hangzott el a Lehet Más a Politika által szervezett sajtótájékoztatón.

Az elképzelés szerint a hat Duna-menti EU-tag – Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária – különböző ágazatokban, így a politika, a gazdaság, és a közlekedés terén való együttműködését kell elősegíteni, a civil szervezetek véleménye szerint azonban ebből a folyamatból nem hagyhatók ki a környezetvédelmi kérdések sem.

Mint arra Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója felhívta a figyelmet, nagy szükség van arra, hogy a magyar dunapart gondjainak kezelése ugyanolyan kiemelt szerepet szerepet kapjon a tervezetben, mint a többi ország helyi jellegzetességű problémái, és nem szabad hogy kizárólag gazdasági megfontolások érvényesüljenek a megfogalmazott célok között. Véleménye szerint első lépésként a legkülönbözőbb tanulmányokra lenne szükség, így például a mederkotrás költség-haszon elemzésére, vagy a kikötőfejlesztés hatásainak felmérésére. Jelenleg évente 250-300 napon át hajózható a teljes szakasz, ezt szeretné a jelenlegi politikai lobby egész évre bővíteni. Ezt képzelik el például hordalékáthelyezéssel, illetve mederkotrással amelyek környezeti kockázataira és hatásaira azonban nem készültek még részletes tanulmányok.

A WWF elképzelése szerint a legfontosabb az, hogy a Duna továbbra is élő folyó legyen, ennek érdekében a hajózást kell a Dunához alakítani és nem a Dunát a hajózáshoz. A környezetvédelmi szakember további problémaként említette a Vaskapu-problémát amelynek lényege hogy annak megépülése óta a tokfélék, így a régebben Magyarországon is őshonos viza már nem tud eljutni a folyó felsőbb szakaszain lévő szaporodási helyeire. A WWF tíz éve keres megoldást erre a problémára, de amellett hogy drágák, a világ más pontjain működő úgynevezett hal-lépcsők sem oldják meg megnyugtatóan a helyzetet. Mint azt a szervezet vezetője elmondta, jelenleg nem lát túl sok garanciát arra, hogy a Duna-stratégia ilyen konkrét ügyekben előrehaladást hozhat.

Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika szóvivője pártja álláspontját kifejtve a vizes élőhelyek védelmét, és a hazai jogszabályrendszer hiányosságainak pótlását emelte ki. Így például véleménye szerint szükség lenne egy Nemzeti Vízgazdálkodási Stratégiára, de azt is szívesen látnák, ha az év végére kialakuló végleges dokumentum a mellékfolyók, így a Tisza szennyezésének ügyével is foglalkozna.

A beszélgetésen jelen volt Eva Lichtenberger Európa Parlamenti képviselő, a Közelekedés és Turizmus Bizottság tagja, a zöld frakció alelnöke is, aki úgy látja, komoly gond, hogy a stratégiáról csak zárt ajtók mögött a politika és a gazdaság szereplői között folynak tárgyalások. A koncepció valódi értékét az adná, ha a Duna mentén élő közösségek, városok önkormányzatai helyi szinten is elmondhatnák ötleteiket és részt vennének a jellegzetes, lokálisan jelentkező problémák orvoslásában. Ennek elősegítésére létrehoztak egy honlapot, ahol március 31-ig közvetlen kommunikációra van lehetőség, és minden az Unió tagállamában élő polgár angol nyelven hozzászólhat a Duna-stratégiához.
A weboldal itt érhető el.
Az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum honlapján további információkat találnak az érdeklődők.

Forrás: Greenfo