Pénz helyett cselekvési terv

Új fejezet következik a Duna-stratégia kidolgozásában, mostantól az ötletek között lehet válogatni – mondta Balázs Péter külügyminiszter az EU Duna-régió stratégiája című konferencia után. Nem lesz külön forrás a Duna-stratégia megvalósítására.

Meg kell találni azt a négy-öt témát, amelyet az Európai Unió a hosszú távú Duna-stratégia súlypontjaként kiválaszt. A munkát az Európai Bizottság "vezényli", részt vesznek benne a tagállamok, és meghallgatják az EU-n kívüli érintett országokat is.

Balázs Péter emlékeztetett, hogy Budapesten két konferenciát is tartottak a Dunáról tegnap és tegnapelőtt. A Parlamentben megtartott Duna-csúcstalálkozón 14 állam képviseltette magát, a résztvevők kifejezték politikai támogatásukat a Duna-stratégia mellett, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett tanácskozáson pedig nagyon sok ötlet hangzott el.

Véleménye szerint a Duna-stratégia melletti elköteleződés, politikai akarat elérte, "sőt meg is haladta" azt a mértéket, amely szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió is támogassa programot, így fontos uniós projektté válhat. Kijelentette: bőségesen vannak finanszírozási eszközök a Duna-stratégia megvalósításához, csak a meglévő pénzügyi alapokban meg kell ezeket találni. Balázs Péter megismételte, hogy a Duna-stratégiában minden bizonnyal lesz egy Duna-völgyi közlekedési csomópont is, amely több útvonalat kapcsol össze, erre esélyes lehet a Németország, Ausztria felől a Fekete-tengerig vezető vasúti projekt – ez érintené Budapestet, Brassót, Bukarestet és Konstancát.

A tegnapi tanácskozást záró plenáris ülésen Dirk Ahner, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatója elmondta, hogy a Duna-stratégiának a gazdasági fejlődést, a környezet védelmét, az összeköttetést kell segítenie a régióban. Matthias Kollatz Ahnen, az Európai Beruházási Bank alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzintézet tanácsadással, projektfinanszírozással jelen van a térségben. A Duna-stratégia megvalósításakor is ki lehet dolgozni olyan pénzügyi struktúrát, amely támogathatja a projektek megvalósítását.

"Budapesti Nyilatkozat" címmel cselekvési tervet fogadtak el a Duna csúcson résztvevő országok

Magyar kezdeményezésére 2010. február 25-én, Budapesten rendezték meg a Duna Csúcstalálkozót; részt vett nyolc uniós tagállam és hat további ország, amelyet az EU bizottsága meghívott. Magát a Bizottságot a regionális politikáért felelős biztos, az osztrák Johannes Hahn képviselte. A találkozón ott voltak két délnémet és négy osztrák tartomány képviselői is. Magyarország azért kezdeményezte a kormányfői szintű csúcstalálkozót, mert központi szerepet kíván játszani a Duna Stratégia kidolgozására irányuló nemzetközi együttműködésben.

A csúcstalálkozó legfontosabb momentuma az úgynevezett Budapesti Nyilatkozat volt, amelyet Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia kormányainak képviselői fogadtak el. A nyilatkozathoz csatlakoztak a Duna Régió Stratégia nem EU-tag államai: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna. A nyilatkozat alapja az Európai Tanácsnak az a 2009. júniusi határozata, amelyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 vége előtt készítsen elő uniós Duna Régió Stratégiát.

A Budapesti Nyilatkozatot elfogadó államok közös célja, hogy az EU Duna-régiós Stratégia megalkotása által erősítsék az együttműködést és megértést a Duna-régió országai és állampolgárai között, a piacok uniós keretek közötti integrálása, valamint a határokon átnyúló, régióközi és nemzetközi együttműködés útján. A Stratégia a közös megközelítésmód, a szinergiahatások, valamint a már létező EU-s források és alapok, továbbá más létező források és pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználásán alapul. A Duna-régiós Stratégia kulcselemeit képezik az olyan területek, mint az energia, környezet és természetvédelem, közlekedés és infrastruktúra, szakképzés és innováció, művészeti és kulturális tevékenységek, továbbá a fenntartható gazdasági és turisztikai tevékenység, élelmiszerbiztonság, gazdaság, kutatás-fejlesztés, migráció, kormányzás, sport, oktatás és kultúra, munkaügy, egészségügyi és szociális kérdések is.

A Budapesti Nyilatkozat részesei elkötelezték magukat vonzó, biztonságos és jólétben élő Duna-régió létrehozása mellett. Vállalták, hogy aktívan közreműködnek valamennyi érdekelt szereplő bevonásában a Stratégia sikeres előkészítésébe, továbbá együttesen lépnek fel a régió előtt álló közös kihívások megoldása érdekében. Ezek érinthetik a környezetvédelmet, a természetet, a szállítási infrastruktúrát – ideértve a folyami hajózást és vasútvonalakat – az energiabiztonságot, a vidékfejlesztést, a turizmust, a sportot, a jó kormányzást, az élelmiszerbiztonságot, a migrációt, a népesedést, a klímaváltozást és lehetnek globális jellegűek.

Az aláírók úgy ítélik meg, hogy a Duna-medencét a természeti erőforrások gondos és ésszerű felhasználásával, az emberi egészség, a természet és a környezet védelme mellett kell használni. Támogatják az Európai Unió Bizottságát a Stratégia tervezetének a tagállamok javaslatainak figyelembe vételével történő kidolgozásában. Minden szükséges erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a Bizottság előterjesztése az EU Duna-régiós Stratégiájáról, valamint a végrehajtását szolgáló akcióterv 2010 vége előtt kész legyen, lehetővé téve, hogy az Európai Tanács 2011 első felében elfogadja.
EP-állásfoglalás az uniós Duna-stratégiáról (word 57 KB)

Forrás: Greenfo