Magyar civil szervezet levele a román miniszterelnöknek Verespatak ügyében
A Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület levelet intézett Victor Ponta román miniszterelnökhöz a verespataki bányanyitás ügyében. A levelet – változatlan formában kérve továbbítását – az egyesület 2013. július 23-án elektonikus úton juttatta el Románia Budapesti Nagykövetségének.
Az egyesület köszönetet mond Victor Ponta román miniszterelnök bátor kiállásáért. A miniszterelnök az elmúlt héten hozta nyilvánosságra: személyesen a bányanyitás ellen fog szavazni szeptemberben a román parlamentben.
Ismeretes, hogy a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat 16 év alatt 330 tonna arany és 1.600 tonna ezüst cianidos technológiával történő kinyerését tervezi az Erdélyi Szigethegységben
A levél a vízgyűjtő elv jegyében hívja fel a román miniszterelnök figyelmét a cianidos technológiát alkalmazó beruházás nemzetközi környezeti veszélyeire. Az Erdélyi Szigethegységben található Verespatak – bár nincs közel a magyar határhoz – a Tisza vízgyűjtőjébe tartozik a Veres-patakon, az Abrud folyócskán, az Aranyoson, és a Tiszába Szeged fölött torkolló Maroson keresztül. Ezért a cianidos technológia alkalmazása Verespatakon soha nem tapasztalt kockázatot hordoz a Tisza és mellékfolyói élővilágára, közvetlenül veszélyeztetve az érintett lakosságot. Egy Verespataknál bekövetkező katasztrófa hatása végigvonul az említet vízfolyásokon, illetve a Tisza vízgyűjtőjét is túllépve érezteti hatását a Dunában, sőt, a Fekete-tengerben is.
Emlékeztet arra, hogy a Verespatak ügyében 2006-ban Szegeden és Budapesten tartott közmeghallgatáson a beruházó Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat vezetői kifejezték eltántoríthatatlan szándékukat a beruházás megkezdéséről, mégpedig a veszélyt hordozó cianidos technológiával. A Rosia Montana Gold Corporation kanadai anyacége, a Gabriel Resources Ltd. részvényesei minden közgyűlésükön tőkeemeléssel, újabb részvények vásárlásával erősítik meg a cianidos technológiát tartalmazó beruházás melletti következetes kitartásukat. Más technológiát tartalmazó alternatívát sem a cég vezetői, sem részvényesei nem hoztak nyilvánosságra. Nem érdektelen, hogy a cianidos technológia több mint 50 éve tiltott Kanadában!
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az RMGC olyan kanadai-román vegyesvállalat, amelynek romániai tagja román állami cég. Ebből következően Románia kormányának felelőssége nem hárítható sem a kanadaiakra, sem Románia parlamentjére. A felelősséget – készüljön a verespataki beruházás cianidos technológiáját támogató, vagy azt elutasító előterjesztés a parlament számára – Románia mostani kormánya viseli.
Az egyesület tagjai kinyilvánítják, hogy semmi kifogásunk az Erdélyi Szigethegységben rejtőző 330 tonna arany és 1.600 tonna ezüst felszínre hozatala, a román költségvetés ebből származó jövedelme, Románia gyarapodása, állampolgárai jólétének növelés ellen. Kizárólag a vállalhatatlan veszélyt hordozó cianidos technológia ellen emelik fel szavukat.
Emlékeztetnek a Nagybányáról 2000. január 30-án kiindult cianid- és nehézfém szennyeződésre, az akkor keletkezett károkra is, amelyek máig nem térültek meg. Ezért kizárólag a megelőzésben – Verespatakon a cianidos technológia határozott tiltásában – látják a megoldást. (A Verespataknál völgyzáró gáttal tervezett cianidot és nehézfémeket tartalmazó zagytározó negyvenszer nagyobb a nagybányai katasztrófa okozójánál.)
A tiltakozás mellett az egyesület több javaslatot tesz a Tisza vízgyűjtőjében lévő szennyező források felszámolására, ezek között a Máramaros megyében található, cianidot és nehézfémeket tartalmazó 9 zagytározó, valamint 350-360 meddőhányó román, ukrán, magyar együttműködés keretében, európai uniós támogatással történő rehabilitációjára, a Kárpátalján a Tiszába ömlő Visón, illetve Magyarországon ugyancsak a Tiszába torkolló Szamoson érkező szennyeződések megelőzésére.
A levélírók – saját maguk és partnerszervezeteik munkáját felajánlva – kezdeményezik, hogy Románia, Ukrajna és Magyarország érintett területén – a legközvetlenebbül érintettek, a helyi önkormányzatok, valamint a civil szervezetek bevonásával – készüljön közös terv az említett máramarosi szennyező források, a Visó és a Szamos menti potenciális szennyeződések megelőzésére, a meddőhányók és zagytározók rehabilitációjára. Kifejezik meggyőződésüket, hogy ezt a határokon átnyúló, példamutató tervet az Európai Unió hatékonyan támogatni fogja.
A román kormányfő remélt egyetértése esetén kérik, segítse elő olyan nemzetközi szakmai, társadalmi konzultáció haladéktalan megkezdését, amely előrevetíti távolabbra mutató közös program, a Nemzetközi Tisza Védelmi Egyezmény, valamint a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Stratégia kidolgozását. A munkálatok előkészítése, menedzselése nem nélkülözheti közös munkaszervezet, a Nemzetközi Tisza Intézet megalapítását.
A román kormányfőnek küldött levél mellékleteként tájékoztatják Victor Pontát a Tisza vízgyűjtőjét érintő szakmai, önkormányzati, társadalmi kezdeményezésekről, határozatokról:
a 2007. május 18-án Ukrajnában, Kárpátalján, Nagyszőlősön elfogadott Tisza Chartáról,
a magyarországi Tisza menti megyék alkotta Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás 2009. július 9-én hozott Határozatáról.
Előzmények:
A Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület tagjai és szimpatizánsai – akkor a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Fórum társadalmi mozgalom alapítóiként – hívták össze és rendezték meg a Tisza vízgyűjtőjén érintett országok első szakmai, önkormányzati, társadalmi fórumát 2005. november 3-án Tiszaroffon.
Megfogalmazták a Tisza Chartát, a Tiszáról és mellékfolyóiról, valamint a Tisza vízgyűjtőjén élők jövőjéről lefektetett alapelveiket, amelynek aláírására 2007. május 18-án került sor Nagyszőlősön.
2009 nyarán részt vettek a Fekete-Tisza forrását védő kőfoglalat újjáépítésében, a forrás környékének rendezésében, és védnökséget vállaltak a forrás fölött.
A felsőzsolcai árvizet követően, 2010 nyarán szervezték és valósították meg nemzetközi árvízi építőtáboraikat, amelyekben több mint 150 önkéntes dolgozott Felsőzsolcán, Szikszón, illetve ősszel Székelyföldön, a többszörös árvízi elöntést elszenvedett Bölönben.
Legújabb kezdeményezésük Tiszavirágzás hungarikummá nyilváníttatása, valamint az Északkeleti-Kárpátokban, a Fekete-Tisza forrása fölötti fennsíkon valaha állt turista menedékház helyén a Kárpátok-Tisza Természetvédelmi Oktató- és Kutatóközpont megépítése, ugyancsak nemzetközi összefogással.
Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület
Egri Sándor elnök
H-5001 Szolnok, Pf 199.
+36 30 279 1419
jaszkun@externet.hu
