A tervezett csongrádi vízlépcsőről szóló előtanulmány
(C) Mérnöki Kamara
Nonprofit Kft.
A 2009. február 13-án bemutatott döntéselőkészítő tanulmány és a tervezők előadásai a tervezett csongrádi vízlépcsőről letölthetők itt.
Idézet a tanulmány vezetői összefoglalójából:
“Csongrádi folyami duzzasztómű műszaki-gazdasági döntés-előkészítő tanulmánya, az 1970-2008. évek közötti utóbbi 3,5 évtized társadalmi-gazdasági folyamatainak és hatásainak figyelembe vételével
1. Bevezetés
A globális klímaváltozás fenyegető, de ma még pontosan nem előre jelezhető hatásai a Kárpát-medence, mint egységes vízgyűjtő mélyén elhelyezkedő, mai Magyarország vízgazdálkodási, s ezzel összefüggő környezet- és természetvédelmi koncepciójának teljes felülvizsgálatát igényli.
Közismert tény ugyanis, hogy az országon átfolyó vízkészletei közel 95%-a a szomszédos országok területéről érkezik hazánk, mint alvízi ország vízfolyásaiba és a Kárpát-medence természetes vízgyűjtőinek a Kárpátok és részben az Alpok lejtőire eső területe túlnyomó-részt a szomszédos országok esik. Meghatározó jelentősége lesz tehát a jövőben a közösen használt vízkészletek megoszlására irányuló nemzetközi egyezmények felülvizsgálatának, amit Magyarország alapvető érdeke, hogy kormányunk azok megkezdését mielőbb kezdeményezze.
Kedvezőtlenül változik ugyanakkor a Magyarország területére érkező árvizek időbeli lefolyása is: növekszik az árvízhozamok szélsőséges ingadozása, az egyre emelkedő, maximális árvízszintek egyre rövidebb idő alatt áramlanak át hazánk területén, az árvízi károknak történő kitettségünk, fenyegetettségünk, alvízi országként, egyre növekszik. Ez különösen az ország második legnagyobb folyóján, a Tisza vízrendszerén jelent állandó bizonytalanságot, fenyegetettséget, ahol az ismétlődő árvizek sűrűn lakott és a lakosság lételemét képező, mezőgazdaságilag művelt területeket fenyegetnek, ismételt elöntéssel. Ezzel a ténnyel számol az Új Vásárhelyi Program, amely abban látja a megoldást, hogy a tiszai árvíz-csúcsok lemetszésére szolgáló, átmeneti vésztározók építési programját indította be, Európai Uniós támogatással.
Egyértelmű megállapítás az is, hogy a legfontosabb természet- és környezetvédelmi, vízgazdálkodási törekvés az ország területén egyre rövidebb idő alatt átrohanó vízkészletek legalább részleges visszatartása, hiszen a természetes vízkészletek a környezeti elemek létszükségletét képezik. Ezen intézkedés-sorozat keretébe illeszkedik az a megbízás is, amelyet a Dél-alföldi Régió területén élő lakosság évtizedes igényeinek megfelelően a Csongrád Megyei Közgyűlés adott, 2008. januárjában, a Magyar Mérnöki Kamara Non-profit Kft.-nek egy, az eltelt 35 év alatti társadalmi-gazdasági változások hatásait elemző döntés-előkészítő tanulmány kidolgozására. Ennek keretében került sor a huszadik század hetvenes éveiben megtervezett, majd felhagyott, csongrádi mederduzzasztási változatok felülvizsgálatára.
2. Fejlesztési célok és követelmények
Már a vizsgálatok kezdetén nyilvánvalóvá vált, hogy a megváltozott körülmények, az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően a folyóink ártéri medrében kijelölt NATURA 2000 védettségű területek prioritása csak a már meglévő, árvédelmi töltések közötti mederduzzasztás lehetőségét tekintik olyan lehetőségnek, amely egyidejűleg, megfelelő és az érdekek egyeztetése keretében megteremtett, elfogadható kompromisszumok árán0 megfelelhet az alábbi, alapvető céloknak és követelményeknek:
- A Tisza folyó élővilága legfontosabb életfeltételeinek diverzitásának megőrzéséhez.
- A Közép-Tisza-vidéki és dél-alföldi holtág-rendszerek biztonságosabb vízpótlásához.
- A mederduzzasztás hozzájárul a Tisza középvízi vízkészletei részleges visszatartásához és tározásához, ezzel a Kisköre-Csongrád közötti folyószakasz vízszint-ingadozásának csökkentéséhez.
- A Tisza felszíni vízkészletével összefüggő talajvízszint-állások egyenletességének javításához, biztonságosabb előrejelzéséhez.
- Az árvízi biztonság növeléséhez, a maximális árvizek idején, a zsilipkapuk nyitásával, azoknak szabad átfolyást biztosítva.
- A Közép- Tisza-vidék és a Dél-alföld öntözési vízkészleteinek biztonságosabb növeléséhez.
- Csongrád és környéke területfejlesztési lehetőségeinek növeléséhez (a duzzasztón átvezető, állandó jellegű híd-kapcsolat létesítésével.
- A Tisza és a Kettős-, valamint a Hármas-Körös kereskedelmi jellegű hajózhatóságának megteremtéséhez, ami nagyban elősegítheti a Dél-alföldi mezőgazdasági termények gazdaságosabb szállítását és piacra kerülését.
- Mellékfunkcióként, a duzzasztóban megteremthető a folyamatosan megújuló vízienergia hasznosítás lehetősége is.
A fentiek célok, és követelmények egyidejű kielégítése nem történhet ésszerű kompromisszumok nélkül. Ezen kompromisszumok keretei a jelen döntés-előkészítési tanulmányban feltárhatóak, de megoldásukra csak a további tervezés során kerülhet sor, amennyiben mind az érdekeltek hozzájárulása, mind a finanszírozási források ehhez biztosíthatóak.
[…]”
Letölthető anyagok
Döntés-előkészítő Tanulmány a Tisza csongrádi szakaszán tervezett folyami duzzasztómű megvalósíthatóságára vonatkozóan. Mérnöki Kamara Nonprofit Kt. 2008. szeptember. (pdf, 28,1 MB)
Dr. Ördögh József 2009. február 13-án elhangzott előadása “Döntés előkészítő tanulmány Tisza csongrádi szakaszán tervezett folyami duzzasztómű megvalósíthatóságának vonatkozásában” címmel (pdf, 7,4 MB)
Kapcsolódó cikkek
Agyrémnek tartják a csongrádi vízlépcsőt
Zöldaggályok a csongrádi vízlépcsőről
