Aláírták a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervét

14 érintett ország írta alá Bécsben tegnap a Duna vízgyűjtő kerület vízgyűjtő-gazdálkodási tervét, ami az elkövetkező öt évre meghatározza az országok vizeivel való gazdálkodását.

A folyók, patakok, tavak, felszín alatti vizek élővilágát, vízminőségét vagy vízmennyiségét az emberi tevékenységek különböző mértékben károsították és károsítják még ma is. A beavatkozások hatásait csökkenteni, a károkat helyreállítani ma már nem csak szorgalmi feladat, hanem uniós kötelezettség is. Az Európai Unió Víz Keretirányelvének előírása ugyanis, hogy felszíni és felszín alatti vizeink jó állapotba kerüljenek 2015-re, ami vonatkozik az ökológiai, vízminőségi és vízmennyiségi állapotra is. A cél elérése érdekében közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kellett készíteni, aminek kidolgozásában Unión kívüli országok is részt vettek. Az elkészült dokumentumot a 14 érintett ország írta alá Bécsben.

A WWF Magyarország szerint a terv fontos lépés a Duna ökológiai értékeinek megvédéséhez. Azonban vannak olyan infrastruktúra-fejlesztési igények, amelyek komoly akadályozó tényezőt jelentenek.

A Duna hajózhatóságának fejlesztése érdekében tervezett beavatkozásoknak például számos káros hatása lehet. A mederben lévő zátonyok elbontása, a mederanyag kitermelése, valamint egyéb fizikai beavatkozások, pl. a vezetőművek vagy a sarkantyúk hatására a folyó természetes élőhelyei tűnnek el, vizes élőhelyek szakadnak el a folyótól, és megváltozik a folyó egészséges működése. További problémát okoz a Magyarország feletti Duna szakaszon (Ausztriában, Németországban és Szlovákiában) épült vízerőművek sorozata, és az építkezések alapanyagául szolgáló nagy mennyiségű mederanyag éveken át történő kotrása, ami a mai napig súlyosbítja a Duna medrének mélyülését, és a folyó menti területek vízellátását és élőhelyeit károsan befolyásolja. A Duna-deltában végzett csatornaépítés Európa egyik leggazdagabb vizes élőhelyét veszélyezteti és a tokfélék kihalásával fenyeget.

A WWF szerint a hajózhatóság természetbarát módon történő fejlesztéséhez valamint a Duna hordalékhiányából fakadó hatások csökkentéséhez a Duna-menti országok valódi, a gyakorlatban is működő összefogására lenne szükség. Ezt csak a határon átnyúló együttműködés jelentős mértékű erősítése biztosíthatja. "Egyik állam sem akar kiszolgáltatott helyzetben lenni, és nem akar a szomszédos országok tevékenységeinek következményeiből adódó ökológiai problémákkal küzdeni. Jelenleg az a tapasztalat, hogy egy adott ország számos esetben utólagos megoldásokkal és nagy költséggel próbálja meg helyreállítani mindazokat a problémákat, amiket a többi folyó menti ország tevékenységei okoznak. " – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.

"A nemzetközi tervezési folyamat során lehetőség adódott, hogy országhatáron átnyúló problémákra az országok együtt keressenek megoldást. A most lezáruló tervezés folyamán azonban ezek nem kaptak kellő figyelmet. Szakmai és diplomáciai együttműködés erősítése, közös tervezés és megvalósítás szükséges." – tette hozzá Figeczky.

A WWF figyelemmel fogja kísérni a tervek végrehajtását az egyes országokban és kapcsolatban fog állni a brüsszeli döntéshozókkal. Ez vonatkozik a Duna vízgyűjtő szintű – a hajózás és a környezetvédelem együttes fejlesztéséről szóló – közös állásfoglalás irányelveinek gyakorlatban történő megvalósítására, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekre is. A most készülő Európai Duna Stratégia a folyó menti országok fenntartható fejlődését kell hogy szolgálja, így a vízgyűjtőgazdálkodási-terv jó alapot nyújthat ehhez.

_____________________________________________

Miniszteri megállapodás a Duna vízgyűjtő terület megóvását célzó környezetvédelmi intézkedésekről 

A Duna-medence országainak (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Montenegró, Moldovai Köztársaság, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) vízügyi miniszterei és az Európai Bizottság a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (Commission for the Protection of the Danube River) által Bécsben, Ausztriában rendezett tegnapi találkozón jóváhagyták a Duna Deklarációt.

„A Duna mindannyiunk folyója, ezért a felelősséget is közösen kell viselnünk érte” – mondta Mitja Bricelj, az ICPDR elnöke. „Ez a találkozó azért jött létre, hogy biztosítsuk a Duna-medence erőforrásainak környezetvédelmi szempontból fenntartható kezelését.”

A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv meghatározza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a 2015-ig végre kell hajtani a Duna és mellékfolyói környezetvédelmi állapotának javítása érdekében. Ezek közé tartozik a települési és mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentése, a folyó mesterséges, emberi beavatkozás miatt felmerülő negatív hatások kiküszöbölése, a foszfátmentes mosószerek bevezetése és a vizes élőhelyek és a folyó kapcsolatának helyreállítása. A terv tartalmazza az Európai Unió Víz Keretirányelve kulcsfontosságú követelményeit.

„A világ ‘legnemzetközibb’ vízgyűjtője vízminőségének javítását célzó koordinált intézkedésekről szóló megállapodás létrejötte rendkívül figyelemre méltó eredmény” – fejtette ki Philip Weller, az ICPDR főtitkára.

Elfogadásra került a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó 17 rész-vízgyűjtő árvízvédelmi cselekvési terve is. A rész-vízgyűjtőkre vonatkozó tervek, melyek kidolgozására az ICPDR Árvízvédelmi Cselekvési Programjának keretében került sor, több száz konkrét intézkedést fogalmaznak meg, köztük a vizes élőhelyek, vízvisszatartó területek helyreállítását, a gátak megerősítését és felújítását, és az árvízi riasztó- és előrejelző rendszerek fejlesztését. A Duna-menti országok ezeket az intézkedéseket az árvizek, mint például a 2002., 2005. és 2006. évi árvizek okozta károk mérséklése céljából hajtják végre.

„Tevékenységünk sikerét azokon az eredményeken lehet majd lemérni, amelyeket a 80 millió embernek otthont adó Duna-medence lakosai helyzetének javítása terén elérünk” – zárta szavait Bricelj úr. „A Duna és mellékfolyói, például a Száva és a Tisza biztosítják az emberek és a természet számára az életet jelentő vizet. A vizeink védelmét szolgáló intézkedések most már kidolgozásra kerültek – a következő lépés ezeknek az intézkedéseknek a közös végrehajtása lesz.”

Forrás: Greenfo