Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén

A tájhasználat váltás feltételei a vízgazdálkodásban és a támogatási rendszerben. E címmel rendezett szakmai konferenciát és műhelymunkát a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület és az MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ, 2013. március 27-én, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben.

Az esemény programja az alábbi volt:

 

8.30 – 9.00
Regisztráció
1. A vízgazdálkodás és a tájhasználat összehangolásának jelentősége és eszközei
9.00 – 9.10
Megnyitó
Fancsik Tamás a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatója
9.10 – 9.30
A vízgazdálkodás szerepe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban
Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője,
a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgató-helyettese
9.30 – 9.50
A vízgazdálkodás és tájhasználat összehangolásának eszközei a vízügyi szakpolitikában
Kolossváry Gábor főosztályvezető, Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály, Vidékfejlesztési Minisztérium
9.50 – 10.10
A Közös Agrárpolitika 2014-2020-as időszakának tervezési folyamata
Mezőszentgyörgyi Dávid a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) főtitkára,
a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatója
10.10 – 10.30
Kitekintés az Ős-Dráva Program tervezési folyamatára
Molnár Géza elnökségi tag, Szövetség az Élő Tiszáért
10.30 – 10.40
Kávészünet
2. A tájgazdálkodás bevezetésének lehetőségei és akadályai a terepi tapasztalatok alapján
10.40 – 11.00
Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések továbbfejlesztésének lehetséges eszköze:
a Zöld Pont rendszer
Sipos Balázs Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet
11.00 – 11.20
Az Integrált Tájfejlesztési (ILD) Program nagykörűi gyakorlati tapasztalatai és a WATERISK projekt eredményei
Balogh Péter elnökségi tag, Szövetség az Élő Tiszáért
11.20 – 11.40
A fenntartható vízgazdálkodás érdekében alkalmazható közgazdasági szabályozóeszközök vizsgálata a Tisza-Marossszögben és a Hanyi-Tiszasülyi víztározó területén
Ungvári Gábor,Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) Vízgazdasági Csoport
11.40 – 12.00
KEOP-támogatással zajló tájgazdálkodási projektek tapasztalatai
Mozsgai Katalin kutató
12.00 – 13.00
Szendvicsebéd
3. A tájgazdálkodás bevezetésének lehetőségei és akadályai a terepi tapasztalatok alapján – Műhelyvita
13.00 – 15.00
A moderált műhelyvita célja volt, hogy a résztvevő szakértők az elhangzottakat megvitassák; a tájhasználat és vízgazdálkodás integrációjának megvalósításához szükséges konkrét eszközöket számba vegyék; továbbá konkrét javaslatokat körvonalazzanak a továbblépésre.
Közben: kávészünet
15.00 – 15.10
A konferencia zárása
A konferencia célja és előzményei
Az ember és az általa alkotott település a táj része. A természetes ökoszisztémák és a belterületi környezetminőség jó állapotának őrzése nem elképzelhető, ha a táj vízgazdálkodása, a területhasználat és a természetes ökoszisztémák (melyek a táj immunrendszerét is alkotják) nem egészségesek. A helyi közösségeknek oly módon kell alakítaniuk vízgazdálkodásukat és területhasználatukat is, hogy hosszabb távon harmóniába kerüljenek az őket befogadó tájakkal. Tanácskozásunk célul tűzte ki, hogy ennek gyakorlati eszközeit keressük. A konferencia egy szakmai párbeszéd folyamat harmadik állomása volt.
1. 2011. november 18-19-én a SZÖVET a UNDP Közép-Európai tagozata és a GEF támogatásával „A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése és az integrált tájgazdálkodás eredményeinek integrációs lehetőségei” címmel szervezett műhelymegbeszélést Nagykörűben, melynek anyagai letölthetők itt.
2. E konferencia után a Szederkény Egyesület a SZÖVET-tel együttműködve és az Ökotárs Alapítvány támogatásával összeállított egy szakértői anyagot a tájgazdálkodás jelentőségéről, illetve a felszínborítás megváltoztatásának káros következményeiről. Az ügy súlyára és jelentőségére tekintettel 2012. november 7-én, a Vidékfejlesztési Minisztériumban szakmai tanácskozást tartottunk. Az elkészült anyagok az alábbi linkeken érhetők el:

3. A 2013. március 27-én tartott konferencia a szakmai párbeszéd harmadik állomása volt, melyet a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központja és a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület közösen szervezett, a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával. A rendezvényen az érintett államigazgatási szervezetek, a tájgazdálkodási projektek kedvezményezettjeinek képviselői, vízgazdálkodási, területi tervezési, mezőgazdasági, vidékfejlesztési, természetvédelmi, önkormányzati szakemberek vettek részt.

Bízunk benne, hogy munkánk elősegíti olyan térségi tervezési vagy gyakorlati kivitelezési munkák elindítását, melyek vizeink védelmét és fenntartható használatát, a vizes élőhelyek gyarapítását szolgálják. Hozzá kívánunk járulni a szélesebb közönség jobb tájékozottságához a természetes ökoszisztémák és a belterületi környezetminőség összefüggéseinek vonatkozásában.

 

 

„Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehetőségei a Tisza-mentén” projekt a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósul meg. (PTKF/1654/2012)

 

Működésünket támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma
NEA-UN-13-M-1773

 

Kapcsolódó dokumentumok

Címke: ,