Az Élő Tiszáért Program
A Tisza Alföldünk ékessége és kihasználatlan erőforrása. Tavasszal, árvíz idején aggódva figyeljük a gátak között rohanó vizet, mely nyáron, aszálykor oly fájón hiányzik a földekről. Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő évtizedekben egyre többször találkozhatunk majd szélsőséges időjárási jelenségekkel: özönvízszerű esőkkel vagy hosszú aszállyal. Kulcskérdés, hogy vizeinkkel ésszerűen gazdálkodjunk.
Évszázadok tapasztalata bizonyítja, hogy a Kárpát-medencében a folyóvölgyek mentén az ártéri tájgazdálkodás ember és természet harmóniáját biztosította. Ez a tájművelési forma az árvízzel érkező víztöbbletet hasznosítja, tartalékolja a szárazabb időszakokra. A gazdagabb, változatosabb ártéri növényzet változatosabb gazdálkodást és a mainál nagyobb jövedelmet hozhat.
Ma a Tisza mentén több kistérségben is próbálkoznak azzal, hogy ezt a gazdálkodási módszert újra meghonosítsák: a Tisza mentén a Bereg, a Bodrogköz, a Borsodi Mezőség, Tiszadob, Nagykörű; a Körös mentén Biharugra térsége ezek közé tartoznak. A munkanélküliséggel küzdő, alacsony jövedelmű térségeknek talán ez az utolsó lehetősége, hogy lakóik biztos megélhetését megalapozzák és természeti értékeiket gyarapítsák.
Az Élő Tiszáért nevű, hároméves program e kezdeményezések összefogását segíti elő. A Világbank Környezetvédelmi Világalapján (GEF) keresztül az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala finanszíroz. A munka fő célja a tisza-menti ártéri tájgazdálkodási kezdeményezések összefogása, érdekképviseletük megszervezése. Elősegíteni, hogy e természetkímélő és remélhetőleg egyre jövedelmezőbb gazdálkodási forma minél nagyobb teret nyerjen. Ember és természet javára egyaránt.
A projekt a tiszai ártér biológiai változatosságának megőrzését és növelését elősegítő ártéri tájgazdálkodási kezdeményezéseket fogja össze. Elősegíti, hogy a mintaterületek mintegy 1600 km2-nyi összterületén jelentős mértékben javuljanak az ártéren folyó gazdálkodás feltételei, illeszkedve a VTT megvalósításához. Az ártéri tájgazdálkodás számára kedvező jogszabályi és intézményi környezet kialakítását is célozza. A fejlesztések révén kisebb mértékben, de pozitív hatása lehet az Alföld közel 20%-át kitevő, 9400 km2-nyi ártéri terület kezelésére, annak kiemelt természeti értékeinek megőrzésére (pl. holtágak, kubikok, lápok). Mindez közvetlenül és közvetve is gyarapítja a Tisza mentén a biológiai változatosságot, a tájműködés fenntartását, a fenntartható vízkészletgazdálkodást.
A program általános célja, hogy a biológiai változatosság megőrzését, gyarapítását szolgáló, holisztikus szemléletű ártéri tájgazdálkodási rendszert tegye meghatározó gazdálkodási formává a Tisza árterén. E tájhasználati forma egyszerre növelheti a gazdálkodók jövedelmét és gyarapíthatja a természeti értékeket.
