Bencsik János a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról
A klímaváltozás szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa, ezért a parlamenti pártok mindegyikének komolyan kell venni a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiát, melyet egyhangúan általános vitára alkalmasnak talált az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága is.
Az országgyűlési határozat mellékleteként benyújtott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia régen látott, jó szakmai színvonalú dokumentum. A szakminisztérium munkatársai mellett köszönet illeti ezért a Magyar Tudományos Akadémia VAHAVA-munkacsoportját, valamint a társadalmi vitában résztvevő civilszervezetek képviselőit. Ugyanakkor a stratégia gyengeségeként kell megemlíteni, hogy az abban megfogalmazott energiatakarékossági, és energiahatékonysági célok eléréséhez nevetségesen kevés forrás áll rendelkezésre az Új Magyarország Fejlesztési Tervben. – fogalmazott Bencsik János Tatabánya polgármestere a Gazdasági és informatikai Bizottság tegnapi ülésén.
A klímaváltozás szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa, ezért a parlamenti pártok mindegyikének komolyan kell venni azt az alapvetést, hogy a NÉS kiemelten ágazatközi és össztársadalmi keretrendszer, mely minden gazdasági ágazatot és társadalmi csoportot érint. Ezért az abban megfogalmazott stratégiai célokat és feladatokat minden egyes kormányzati tárca tevékenységébe integrálni kell. Egyenrangú célkitűzésként kell kezelni az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának mérséklését, a változásokhoz történő alkalmazkodóképesség javítását, valamint a társadalom klímatudatosságának erősítését.
Bencsik János kiemelte, hogy a kibocsátás mérséklése és az alkalmazkodás kényszere új munkahelyeket teremthet a környezeti iparban, az energetikában és az építőiparban is. Ahhoz viszont, hogy Magyarország ezen előnyökből részesülhessen, kiemelten kell támogatni a Magyar Tudományos Akadémia kutatási programjait, és adókedvezmények biztosításával kell ösztönözni a termelő vállalkozásokat, az innovációt eredményező kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozására. Mindamellett, hogy a parlament elé beterjesztett stratégia jól tükrözi az ország Európai Bizottság által meghatározott kötelezettségeit, a gyakorlatban a kormány időnként azzal ellentétes lépéseket tesz, illetve késve teljesíti azokat. Utalt arra is, hogy a kormánynak az elmúlt esztendő júliusáig kellett volna megküldenie Brüsszel számára az energiahatékonyságról szóló nemzeti akciótervet, de mivel az nem történt meg, azért az unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.
Miközben az egyedi közlekedés irányából a tömegközlekedés felé kellene elmozdulni, addig az országban a vasúti mellékvonalak felszámolása zajlik, és Budapesten a tömegközlekedési buszjáratok egyötödének megszüntetését tervezik. Az éghajlatváltozással együtt kevesebb, és az eloszlás tekintetében kedvezőtlenebb csapadékviszonyokra kell felkészülni. Ebből a szempontból is kifogásolható, hogy a kormány lelassította a Vásárhelyi Terv végrehajtását, melyet 2007-tel bezárólag meg kellett volna valósítani. A legnagyobb ellentmondás mégis a stratégia megvalósulását biztosító pénzügyi fedezet elégtelenségében mutatkozik meg. Csak ahhoz, hogy az unió előírását – mely az energiafelhasználás évenkénti egy százalékkal történő csökkentését tartalmazza – teljesíthessük, évente 80-90 milliárd forint állami támogatásra lenne szükség.
Ezzel szemben az Új Magyarország Fejlesztési Terv mindössze évi 7 milliárddal számol. – összegezte Bencsik János a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontját. A kritikai észrevételekkel együtt a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát a bizottság ellenzéki képviselői is alkalmasnak ítélték az általános vitára.
Egyhangúan általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága a nemzeti éghajlat-változási stratégiát. Nagy Andor (KDNP) bizottsági alelnök még a szavazás előtt kifejezte: színvonalas előterjesztésről van szó, azt az ellenzék is támogatja. Orosz Sándor (MSZP) bizottsági alelnök szerint is egy jó minőségű anyag általános vitára való alkalmasságáról határozhatnak, hasznos lett volna, ha a közelmúltban tárgyalt energiapolitikai koncepcióról is ezt mondhatják el. Az energiapolitikai koncepció további munkái során a nemzeti éghajlat-változási stratégiához kellene igazodni.
Katona Kálmán (MDF) bizottsági elnök szerint is jó az előterjesztés, az általános és részletes vitára is alkalmas. Viszont a bizottsági elnök hiányolta a tudományos elemzések nélküli rövid, stratégiai összefoglalót, amely csak a prioritásokkal foglalkozik. Fodor Gábor, környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti éghajlat-változási stratégia, amely 2025-ig határozza meg a legfontosabb célokat, a fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiával, illetve az energiapolitikai koncepcióval együtt alkotja majd a zöldalkotmányozást. Ez a három stratégia alapozza meg a magyarországi környezettudatos magatartást. A miniszter elismerte, hogy az energiapolitikai koncepción még dolgozni kell.
A nemzeti éghajlat-változási stratégia kidolgozása során azt akarták kifejezni, hogy valamit tenni kell ebben az ügyben, s vannak is elképzeléseik erre vonatkozóan. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy világszerte egyre többen tartják a klímaváltozást az egyik legfontosabb kihívásnak. Ez a probléma Magyarországon különösen nagy hangsúlyt kap, mert ameddig a Földön az átlaghőmérséklet 1 Celsius fokkal nő, addig Magyarországon 1,5-2 Celsius fokkal. Ez pedig már igen nagy változás. Magyarországnak tartania kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett vállalásait, mindez megvalósítható. Meg kell határozni továbbá, hogy miként alkalmazkodhat Magyarország a változásokhoz. Szükséges az is, hogy az egész társdalom megismerje ezt a problémát.
Fodor Gábor szerint az anyagi források hatékony felhasználásával elérhető a megújuló energiák 4,5 százalékos használatának csaknem megháromszorozása. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) segítségével összesen 440 milliárd forint értékű fejlesztésekre lesz lehetőség a zöldenergiák használatában, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével 42 milliárd forint használható energiatakarékosságra, az üvegházhatású gázokra vonatkozó kvóták értékesítéséből is származik bevétel, amely szintén ezekre a fejlesztésekre fordítható. A vitában Nagy Andor arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió ugyan éllovas az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, de Kína, India és az Amerikai Egyesült Államok nélkül mindez nem hozhat globális változást.
Fodor Gábor erre válaszolva elmondta, hogy nagy változások tapasztalhatók már ezen a területen. Nagy a nyomás Kínán és Indián, hogy ne maradjanak ki az intézkedésekből. Jelentősen változott az Amerikai Egyesült Államok álláspontja is, mert néhány éve még azt is kétségbe vonták, hogy létezik a klímaváltozás. Ma már ebben az országban sincs ilyen meghatározó vélemény, és az elnökválasztás után bármelyik párt jelöltje nyer, másként állnak majd az éghajlat-változáshoz – vélte Fodor Gábor.
Oláh Lajos (MSZP) arra kérte a bizottságot, hallgassák meg Göncz Kinga külügyminisztert, milyen új információkhoz jutott a Rába habzása ügyében osztrák illetékesektől. A bizottság egyhangúlag támogatta a javaslatot.
Kapcsolódó anyagok:
Vegyen részt a VAHAVA Hálózatban!
Alakítsuk meg a 20%-os Zöld Települések Klubját
Hőség- és UV-riadóterv Tatabányán
Klímabarát települések
Forrás: Greenfo
