Egységes fellépést a földtulajdon rendezésére!
Az MTVSZ és környezetvédő, vidékfejlesztő partnerei szerint mielőbb lépéseket kell tenni a külföldiek föltulajdon szerzését korlátozó – 2011-ben lejáró – földmoratórium meghosszabbítására, és egy olyan birtokszerkezet kialakítását sürgetik, amely hosszú távon biztosítja Magyarország természeti erőforrásainak védelmét.
A társadalmi szervezetek szerint szükség van egy olyan vidékpolitikai alapértékeket és feladatokat meghatározó dokumentum kidolgozására, amely – a rövid távú profitérdekeken felülemelkedve – érvényesítheti a jövő vidéki és városi nemzedékeinek az érdekeire alapozott vidékfejlesztési modellt.
A civilek célja a lehető legszélesebb körben elfogadott, közös értékekre alapozott vidékfejlesztési jövőkép, vidékfejlesztési modell kialakítása. A jövőképnek kiemelten foglalkoznia kell a gazdálkodói életforma megbecsülésével, a vidéken élők és közösségeik életlehetőségeinek biztosításával, a természeti és táji értékek figyelembevételével, az egészséges, elegendő és elérhető áru, hazai élelmiszer előállításának feltételeivel.
Felhívásukban a szervezetek hangsúlyozzák, hogy a fenntarthatóságot, a jövő nemzedékek fennmaradását és életminőségét döntően meghatározza a föld és a víz, mint természeti őselemek helyi lakosok általi birtoklása. A földnél kialakult torz birtokszerkezet, a földhasználat célrendszerének a tőkeuralom alá rendelése, 2011-től pedig a tőkés társaságok földtulajdoni monopóliumának megszilárdulása felszámolhatja a vidék életesélyeit, a vidéken maradók jövedelme tovább csökkenthet, gyengíthet a vidék lakosság megtartó képessége és háttérbe szoríthatnak a környezeti és táji érdekeket.
A földtulajdon és a földhasználat nem csupán a vidék jövedelmének és népesség megtartó erejének sorskérdése, hanem egyrészt, az ott élők életminőségében, a vidék biológiai változatosságot, életgazdagságot fenntartó funkciójában, másrészt a társadalmi, kulturális sokféleségének a megőrzésében is alapvető szerepe van. A földtulajdon és a földhasználat ezen túl az egészséges biztonságos, elegendő és elérhető áru, élelmiszer előállításának is alapfeltétele, különösen a miatt, mert az új történelmi világhelyzetben az élelmezés nemzetbiztonsági üggyé válik. A szervezetek ezért úgy ítéljük meg, hogy a föld tulajdonlása nem pusztán jogtechnikai kérdés! A kérdés megoldása partnerségre alapozott, társadalmi egyeztetéssel és részvétellel lebonyolított, gondos előkészítést igényel, amelyben az érintett társadalmi csoportok és képviselőik kifejthetik álláspontjukat, érveiket.
Az Országgyűlés utolsó döntéseinek egyikeként 2010 februárjában határozatot hozott arról, hogy Magyarország kezdeményezi a 2011-ben lejáró, a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratórium meghosszabbítását. Ezen túlmenően hazánknak kezdeményeznie kell az EU-nál annak a diszkriminatív csatlakozási szerződési kikötésnek a megváltoztatását, amely a termőföld forgalom szabályozását – esetünkben az EU 15 régebbi tagállamtól eltérően -, a tőke jogi minősége alá rendeli, megvonva a Magyar Állam azon jogát, hogy az állam területét alkotó föld tulajdonát és használatát az állampolgárai közérdekeinek megfelelően szabályozza – fejtette ki Kapitányné Sándor Szilvia, az MTVSZ programvezetője.
Roszík Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke szerint:
Mielőbb el kell készülnie egy olyan széles társadalmi egyetértésen alapuló mezőgazdasági üzemszabályozásnak, amely korlátozza az egy érdekcsoport által működtetett üzemek számát, az egy üzem által használható termőföld mértékét és az üzem létesítését és működtetését a nemzeti érdekeknek megfelelő alanyi-tárgyi feltételekhez köti. Ezáltal növelhetjük a vidék jövedelmét, versenyképességét, megtartó képességét, előnyben részesítve a régóta helyben lakó, megfelelő szakirányú hazai képzettséggel rendelkező, életvitelszerű gazdálkodásával a vidéki megélhetést szolgáló vállalkozásokat. A hatályos földtörvény betartásáért felelős hatóságok és szervezetek szerezzenek érvényt a jogszabályokban lefektetett korlátozásoknak, a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel vessenek gátat minden kijátszási kísérletnek, tegyenek lépéseket a korábbi jogsértések felderítésére és a törvényes állapot mielőbbi helyreállítására.
A felhívást közzé tevő szervezetek:
Élőlánc Magyarországért, Győr- Moson- Sopron Megyei Agrárkamara, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft., Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Természetvédők Szövetsége, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Nyugat- Dunántúli Biokultúra Egyesület, WWF Magyarország
Forrás: Greenfo
A teljes szöveg:
FELHÍVÁS
E felhívást aláíró társadalmi szervezetek a vidéki Magyarország értékeinek, társadalmi, gazdasági és természeti erőforrásainak a védelmére elkötelezettek. Meggyőződésük, hogy halaszthatatlanul szükség van egy olyan vidékpolitikai alapértékeket és feladatokat meghatározó dokumentum kidolgozására, amely a rövidtávú profitérdekeken felülemelkedve, érvényesítheti a jövő vidéki és városi nemzedékeinek az érdekeire alapozott vidékfejlesztési modellt. Csak egy ilyen, társadalmi közmegegyezésen alapuló stratégia érheti el, hogy a politikai döntéshozót annak végrehajtására szorítsa. A kezdeményezők nyitottak arra, hogy az alkotó munkába befogadják mindazokat, akik ehhez szeretnének hozzájárulni, ugyanakkor képesek felülemelkedni a mai vidékpolitikát meghatározó pártok és a mögöttük rejtőző gazdasági csoportok önző érdekein.
Célunk a lehető legszélesebb körben elfogadott, közös értékekre alapozott vidékfejlesztési jövőkép, vidékfejlesztési modell kialakítása. A jövőkép, céljaink szerint, kiemelten foglalkozik a gazdálkodói életforma megbecsülésével, a vidéken élők és közösségeik életlehetőségeinek biztosításával, a természeti és táji értékek figyelembevételével, az egészséges, elegendő és elérhető áru, hazai élelmiszer előállításának feltételeivel.
Fontosnak tartjuk, hogy a természeti erőforrások közösségi birtoklásának kérdésében kialakítsuk véleményünket, és kérjük a társadalmi partnerektől álláspontunk elfogadását és támogatását.
Felhívásunkat, a téma rendkívüli súlya miatt, ki kell egészítsük a termőföld tulajdonlásának és használatának viszonyaival kapcsolatos alapelveinkkel:
A fenntarthatóságot, a jövő nemzedékek fennmaradását és életminőségét döntően meghatározza a föld és a víz, mint természeti őselemek hazai birtoklása. A földnél kialakult torz birtokszerkezet, a földhasználat célrendszerének a tőkeuralom alá rendelése, 2011-től, pedig, a tőkés társaságok földtulajdoni monopóliumának megszilárdulása felszámolja a vidék életesélyeit, a vidéken maradó jövedelmet tovább csökkenti, gyengíti a vidék lakosság megtartó képességét, háttérbe szoríthatja a környezeti és táji érdekeket.
A földtulajdon és a földhasználat nem csupán a vidék jövedelmének és népesség megtartó erejének sorskérdése, hanem egyrészt, az ott élők életminőségében, a vidék biológiai változatosságot (életgazdagságot) fenntartó funkciójában, másrészt a társadalmi, kulturális sokféleségének a megőrzésében is alapvető szerepe van. Ezen túl az egészséges biztonságos, elegendő és elérhető áru – élelmiszer előállításának is alapfeltétele, különösen a miatt, mert az új történelmi világhelyzetben az élelmezés nemzetbiztonsági üggyé válik. Ezért úgy ítéljük meg, hogy a föld tulajdonlása nem pusztán jogtechnikai kérdés! Közérdekű megoldása partnerségre alapozott, társadalmi egyeztetéssel és részvétellel lebonyolított, gondos előkészítést igényel, amelyben az érintett társadalmi csoportok és képviselőik kifejthetik álláspontjukat, érveiket.
Érzékelve a meglévő erőteljes változtatási szándékokat, a következőket tartjuk elengedhetetlenül fontosnak:
- A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt csak az érintettek túlnyomó részének az egyetértésével módosítsák! A közérdeknek megfelelő földtörvényt, az új földvédelmi törvényt és a mezőgazdasági üzemek jogállásáról szóló törvényt az új kormány még az uniós földmoratórium lejárta előtt, a parlament ½ arányú többségével megalkothatja. Indítványozzuk, hogy a föld nemzeti vagyon minőségét és a földviszonyokba való közhatalmi beavatkozást megalapozó rendelkezéseket, továbbá az állam élelmezés- biztonságért fennálló felelősségét a jogalkotó iktassa be az Alkotmányba. A jövőben a vidék legfontosabb erőforrásának, a termőföldnek a birtoklását 2/3-os törvényben szabályozzák!
- Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a külföldiek termőföldtulajdon szerzését korlátozó intézkedés 2011-ről 2014-re történő meghosszabbítását Magyarország elérje!
- A hatályos földtörvény betartásáért felelős hatóságok és szervezetek szerezzenek érvényt a jogszabályokban lefektetett korlátozásoknak, a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel vessenek gátat minden kijátszási kísérletnek, tegyenek lépéseket a korábbi jogsértések felderítésére és a törvényes állapot mielőbbi helyreállítására!
- Kezdeményezze Magyarország az EU-nál annak a diszkriminatív csatlakozási szerződési kikötésnek a megváltoztatását, amely a termőföld forgalom szabályozását esetünkben, az EU 15 régebbi tagállamtól eltérően, a tőke jogi minősége alá rendeli, emiatt, pedig a Magyar Államtól elvonta a joghatóságát arra nézve, hogy az államterületét alkotó föld tulajdonát és használatát az állampolgárai közérdekeinek megfelelően szabályozza.
- Készüljön mielőbb olyan széles társadalmi egyetértésen alapuló mezőgazdasági üzemszabályozás, amely korlátozza az egy érdekcsoport által működtetett üzemek számát, az egy üzem által használható termőföld mértékét, az üzem létesítését és működtetését a nemzeti érdekeknek megfelelő alanyi – tárgyi feltételekhez köti, így ezzel a vidék jövedelmét, versenyképességét, megtartó képességét növeli, előnyben részesítve a régóta helyben lakó, megfelelő szakirányú hazai képzettséggel rendelkező, életvitelszerű gazdálkodásával a vidéki megélhetést szolgáló vállalkozásokat!
- Mindaddig, amíg a kizárólag hazai döntést igénylő kérdésekben nincs széles nemzeti konszenzus, függesszék fel az állami tulajdonban lévő termőföldek privatizációját, beleértve az állami erdővagyont is, és vizsgálják felül azokat a privatizációs eseteket, amelyekben a nemzeti földvagyont illetve annak használatát – sokszor a hatályos intézkedéseket kijátszva – az elmúlt években politikai indítatással játszottak át egyes érdekcsoportok tagjainak.
- Az erőteljes lobbi erővel rendelkező tőkések, tőkéscsoportok spekulációs érdekeivel szemben, a Magyar Állam tulajdonában és a nemzeti parkok kezelésében lévő területek jelenlegi státusza ne változzon, sőt vizsgálják felül az elmúlt évek ez irányú változtatásait is.
- Módosítsák az állami vagyonról szóló 2007: CVI. törvényt, ezzel biztosítsák, hogy a nemzeti parki igazgatóságok az állami tulajdonú földeket bérleti díj nélkül használhassák!
- Történjenek érdemi lépések arra, hogy az állami termőföldek használatában valóban előtérbe kerüljenek az életvitelszerűen gazdálkodó helybeliek!
- Kérjük, hogy a jelentős befolyással rendelkező pártok, társadalmi szervezetek tevékenységük során a felhívásban rögzítettek szerint járjanak el, illetve támogassák azt a vidékpolitikát, amely a felsorolt célokat szolgálja!
Legalább a jövő legfontosabb stratégiai javai, a föld és a benne lévő, rajta átfolyó víz maradjon nemzetünk rendelkezése alatt!
Budapest, 2010. február 22.
Aláírók:
Magyar Biokultúra Szövetség
Czeller Gábor elnök
Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara
Dr. Roszík Péter elnök
Nyugat- Dunántúli Biokultúra Egyesület
Kiss Attila általános alelnök
Magyar Természetvédők Szövetsége
Dr. Farkas István ügyvezető elnök
Szövetség az Élő Tiszáért
Dr. Veres Nándor elnök
Nimfea Természetvédelmi Egyesület
Sallai R. Benedek ügyvezető
Élőlánc Magyarországért
Ertsey Attila elnökségi tag
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.
Ács Sándorné ügyvezető
Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület
Csitári Tibor elnök
WWF Magyarország
Dr. Magyar Gábor
