Élő Magyarország hálózat
Élő Magyarország néven hálózatot hoztak létre civilek annak érdekében, hogy erősítsék a tájkímélő helyi gazdaságokat és lépjenek fel közösen a vidéki közösségek újraélesztésével és a mezőgazdasági termékek alternatív értékesítésével foglalkozó szervezetek.
Az Élő Magyarország hálózat a résztvevők egyenrangú együttműködésén, tevékenységeik egyeztetésén alapuló kezdeményezés, mely a helyi kezdeményezések, hálózatok eredményességét kívánja javítani, piacra jutásukat, közös fellépésüket hivatott segíteni.
A "fenntarthatóság előőrsei" címűl konferenciát – amelyen tegnap több helyi kezdeményezés mutatkozott be a munkahelyteremtő vállalkozásoktól a regionális vagy országos gazdasági hálózati kezdeményezésekig – a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája, az ELTE Közös Örökségünk Kutatóműhely, az Új Reformkor Alapítvány, valamint a Szövetség az Élő Tiszáért szervezte.
A konferencia résztvevői ajánlásban fejezték ki egyetértésüket abban, hogy a globális környezeti és gazdasági válság közepette Magyarország számára kitörési pontot kínál a megromlott, de még mindig kedvező természeti adottságokra és a hagyományos paraszti kultúrára, a tanyasi gazdálkodásra, továbbá a helyi értékekre épülő sokszínű gazdasági tevékenység. A túlélés ebbe az irányba megy csak, így kell talpra állnunk a mostani gazdasági válságból, ez nem csak környezetbarát és humánus, de gazdasági szempontból is járható út az ország számára – mondta Lányi András, az ELTE Közös Örökségünk Kutatóműhely vezetője.
A konferencia résztvevői abban is egyetértettek, hogy szükség van – mint ajánlásukban fogalmaztak – az EU többi államához képest példátlanul merev hazai szabályozási környezet átalakítását tovább folytatni. Álláspontjuk szerint sürgősen felül kell vizsgálni számos jogszabályt, amelyek az ésszerű és méltányos birtokrendezést, a közbirtokosság korszerű formáinak kialakítását, az élelmiszer-önrendelkezés helyi és országos szintű megvalósítását szolgálják. Emellett kiemelték azt is, hogy biztosítani kell az alkalmi munkavállalás számára az életszerű szabályozást és legalizálni a szívességi munkát.
A résztvevők szerint vissza kell állítani a város és a vidék közötti egyensúlyt. Ebben a folyamatban meghatározó szerepe lehet a hazájáért és közösségéért felelősséget vállaló értelmiségnek. Helyre kell állítani a társadalomban és a gazdaságban a bizalmi viszonyt és a tisztességes munka becsületét, mert enélkül a válság csak egyre mélyül.
Az állásfoglalás tartalmazta azt is: a résztvevők "azt kívánják, hogy az új kormány tartsa fenn a külföldiek és a cégek földvásárlási tilalmát". Mint fogalmaztak, "a föld az abból élő helyi gazdát illeti".
Kajner Péter, a Jövő Nemzedékek Ombudsman Hivatalának tudományos munkatársa arról beszélt, hogy a konferencia célja nem elsősorban a rossz helyzet taglalása volt, nem is elméleteket szerettek volna bemutatni, hanem hús-vér emberekkel akartak megismerkedni. Céljuk volt, hogy az ilyen kezdeményezések szervezői maguk is megismerhessék egymást. További cél volt, hogy a hasonló kezdeményezéseket végzők fogjanak össze és erre példaként említette akár a logisztika megosztását is.
Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért elnökségi tagja pozitív példaként említette, hogy 53, a közétkeztetéstől a falusi turizmusig terjedően, különféle civil szervezet összefogásával egy év alatt sikeres javaslatokat tettek a kistermelői rendelet módosítására. Hozzátette: ennek eredményeképp kistermelők által feldolgozott termékek is boltba kerülhetnek.
Forrás: Greenfo
