Falusi vendéglátó -kisérleti nyúl
Engedélyeztetési folyamatokat végigjárva érdekes tapasztalatokat gyűlytöttünk esettanulmányunk főszereplője segítségével. Falusi Vendégasztal szolgáltató (kistermelői rendelet módosítása után)
1./ Az engedélyt e Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (ma már azóta kormányhivatal) adja ki. Ők már jól tisztában vannak a teendőkkel. Elmondták, otthon a konyhában is végezhető a tevékenység, időbeni elkülönítés mellett. Követelmény a hideg-meleg vizes mosogatási lehetőség, és a hideg-meleg vizes kézmosó. Egy normál tiszta konyhát, illetve lakást képezljünk el. A HACCP-re is rákérdeztem, azt mondták, hogy nem kell. Javasolta a Főállatorvos Úr, hogy esetleg készítsünk egy technológiai leírást.
Amivel viszont ők sincsenek tisztában, hogy mit takar a kistermelői szolgáltatásokból az ételkészítési szolgáltatás. (1 melléklet B. részre gondolok itt. )
— A vendégasztalt nem jelentheti, mert azt a rendelet külön szabályozza. (Vendégasztalhoz saját termelésű alapanyag kell.)
— RENDEZVÉNY helyszínén
n szolgáltatást takar, ahol a vevő által hozott anyagból készül pl. a kenyér, vagy a pogácsa stb.?? (Ezeket külön kiemeli a rendelet, tehát biztosan süthetők.)
Mi kemencéslángost és kemencés kenyeret sütünk. (Búzánk, lisztünk nincs, csak, ha veszünk).
2. Őstermelői igazolvány:
Az Szja tv. 3. paragrafus18. pontja szerint őstermelőnek az minősül, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, vagy a vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartásában regisztrált (támogatások miatt). Célszerű kiváltani az őstermelői igazolványt, hisz jelentős adózási könnyítésekkel jár. (Ha nem váltják ki, akkor a jövedelem az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint adózik, ha kiváltják akkor őstermelőként adózhat.)
Azokra a tevékenységekre váltható őstermelői igazolvány, ami az szja tv. 6. sz mellékletében benne van. E melléklet C./3. pontja szerint a "külön jogaszabályban meghatározott kistermelői élemiszer-termelés, előállítás, értékesítés." Ez pedig azt jelenti, hogy a kistermelői rend. alapján végzett bármely tevékenységet be kell írni az őstermelőibe. Pl. a falusi vendégasztalt is. Amikor erre a falugazdászoknál rákérdeztem, először elutasították a gondolatmenetet. Aztán lett egy ügyvéd aki már végigjárta ezt az utat a hivatalokkal, tehát rögtön azt mondták, hogy beírják az őstermelőibe, mert nála is így történt. Ezt azért írtam le, mert megyénkben ugyan már "kitaposta " az említett ügyvéd az utat, de más megyékben még egyáltalán nem biztos, hogy van valaki, aki erről tud.
3. Apeh
Először az Apeh-tól is bizonytalan választ kaptunk. Aztán személyesen –az ügyvéd után — már ők is azonnal azt mondták, hogy a vendégasztal bekerül az őstermelőibe, és így kell bejelentkezni. Tehát az őstemelői kiváltását követően kell bejelentkezni az Apeh-hoz. Ha nincs adószám akkor kérni kell, valami miatt már van, akkor módosításként bejelenteni a tevékenységet úgy, mint őstermelőként végzett tevékenység.
4. Ksh
Hozzájuk ugyan nem kell menni, de az őstemelői és az Apeh bejelentkezésben van némi szerepük. Mégpedig annyi, hogy a tevékenységeket szakmakódonként kell megadni. Viszont — tájékoztatásuk szerint — az új kistermelői rendelet által szabályozott tevékenységekre idén még nincs szakmakód. Ha megnézzük a szakmakód jegyzéket, az 562103. Falusi vendégasztal szakmakódnál még megjegyzésben a hatályon kívül helyezett korm. rendelet száma szerepel. Ettől függetlenül a KSH-nál is és az Apehnál is azt a választ kaptuk, hogy ezzel a szakmakóddal kell bejelentkezni. Én a többi szolgáltatást is megpróbáltam besorolni, de ezt majd még a falugazdász eldönti, hogy szintén így gondolja-e:
Ételkészítési szolgáltatások: (Ebben azért nagyon bizonytalan vagyok:
Ha más ételt gyárt, akkor az annak megfelelő kategória a 10-essel kezdődőkből.
Néhány példa: 107101. Kenyér, péksütemény egyéb pékárú gyártása; 101301. Húskészítmény gyártása.
Januárban fog változni a Ksh jegyzék. A kistemelői rendeletről még nem is tudtak, én diktáltam be nekik, ezért ők még ott tartottak, hogy a vendégasztal szakmakódja januártól meg fog szűnni. (Ez már benne volt a tervezetükben.) Valószínűsíthetően — mivel már tudnak a kitermelői rendeletről — vagy átírják a kódját, vagy marad a kód, csak a megjegyzésből jön ki a régi korm. rendelet, és bekerül az új kisterm. rendelet. Januárban nagyon kell figyelni mindenkinek, mert az őstermelőiben és az Apeh bejelentésben majd át kell írni a szakmakódokat arra, ami akkor lesz érvényben.
5. Önkormányzat: A kisterm. rendelet előírja az 210/2009 szerint való bejelentkezést a JEGYZŐKHÖZ (értékesítés helye szerinti). Az MgSzH szerint ők jelentik az Önkormányzatnak. Viszont a rendelet mellékletében szerepel egy több oldalas bejelentő lap, díjfizetési kötelezettséggel, amit az üzlet nyitó ír alá.
A gond ez után jön: A jegyző vagy úgy gondolkodik, hogy a kistermelői rendelet az Mgszh-t jelöli meg szakhatóságként, és mivel tőlük már kaptak értesítést, nem jelenti tovább sehová (amit kétlek, hogy meg merne tenni), vagy pedig — és ez a valószínűbb — automatikusan teszi azt, jelenti tovább a szakhatóságoknak a 22 munkanapon belüli ellenőrzésre. Nekünk még szerencsénk van, mert csak egy helyen folytatunk értékesítést vendégasztal során, a helyéül szolgáló gazdaságban. De mit csinál a kistermelő aki piacra jár???
A jegyzőtől értesülnek a következő pontokban felsorolt hatóságok:
6. Ántsz:
Ők a nagy bizonytalansági tényező: Ugyanis biztosak sem voltak abban, hogy nekik ebben a fajta "vállalkozásban" egyáltalán van valamiféle ellenőrzési joguk, illetve kötelezettségük. Elsoroltak mindent, ami pl. egy vendéglátós vállalkozáshoz kell, (HACCP, ívóvízminőség vizsgálat, egészségügyi könyv stb.) másnap viszont már a fenti információt kaptam. tehát hogy az illetékesek nem ők, hanem a MGSZH, ők jogosultak ellenőrizni. De ez a válasz is nagyon bizonytalan volt. Bár akkor sem örülnénk ha vízvizsgálatot kéne csinálni. (Nem mentek)
7. Az üzletes rendelet alapján értesül az építési hatóság is: Tőlük azt az információt kaptam, hogy ők csak abban az esetben kell, hogy részt vegyenek a dologban, ha működési engedély köteles üzletről van szó, bejelentéssel nyitható üzletként rájuk nem vonatkozik a 22 napos ellenőrzés. (22 nap lejárt nem mentek ki…)
8. Fogyasztóvédelem:
Szintén a jegyzőtől értesünek a dologról, de ők nem jönnek 22 napos ellenőrzésre, ők csak felveszik az "üzletet" a nyilvántartásukba, és szúróproba szerüen ellenőriznek. Mindezt úgy mondta el nekem a hölgy, hogy szintén a vállalkozásokra vonatkozó előírásokat mondta. Tőlem hallott először a kistermelői rendeletről, tehát itt is bizonytalansági tényező, hogy van-e egyáltalán az ügyben ellenőrzési jogosultságuk.
Ha van, a következőket mondta:
Árnak kiirva kell lennie. Ha kiszolgáltás van, akkor kint is, és bent is. Ha kiszolgálás nincs, csak büfészerű kiadás, elég bent.
Nyitvatartási idő: Ez megint egy érdekes dolog. (Nem kellett)
