Helyi termékek a közétkeztetésben – konferencia

91 résztvevővel, az ország minden tájáról érkezett élelmezésvezetők, kistelepülési polgármesterek, magas rangú kormányzati tisztviselők és civil szervezetek részvételével bonyolítottuk le „Helyi termékek a közétkeztetésben” c. konferenciánkat január 18-án a Budapesti Corvinus Egyetemen.

A közétkeztetés számára elérhető, minőségi kistermelői termékeket az egésznapon tanácskozás szüneteiben a vendégeink egy Helyi Termék Expón meg is kóstolhatták.
A helyi beszerzésű, környezetbarát módon termelt, adalékanyag-mentes, szezonális, és termelőktől közvetlenül beszerzett termékek felhasználására épülő közétkeztetés fontossága kormányzati stratégiai dokumentumokban és kommunikációban egyaránt megjelenik, de az üdvözlendő politikai szándék tapasztalatunk szerint a gyakorlatban még nem érvényesül. Érintett szereplők véleménye szerint szektorokon átnyúló, önálló közétkeztetési stratégiára lenne szükség.

A konferenciánkon az alábbi kérdésekre kerestük a választ:

• Mi kell ahhoz, hogy minőségi, ízletes és friss, helyi gazdáktól vásárolt hús, zöldség, gyümölcs, tej vagy tojás kerüljön a tányérra?
• Vajon lehetséges-e hogy a beszerzések során tényleg a helyi alapanyagokat részesítsék előnyben?
  
• Mi ösztönözné a minőségi javulást?
  
• Milyen szakmai, személyi, tárgyi és financiális feltételeket kell teljesítenie a beszállításra vállalkozó helyi kistermelőknek?
  
• Hogyan alkalmazhatók a gyakorlatban a közétkeztetésben bevezetett új jogszabályok?
  
• Hogyan lehet a szabályozás a megoldás része?
  

Dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató főorvos asszonya előadásában népegészségügyi megközelítésből tárgyalta a közétkeztetés témáját. Részletesen alátámasztotta, a megfelelő táplálkozás milyen komoly egészségmegőrzési tényező korunk legelterjedtebb betegségeivel kapcsolatban. Majd az OÉTI legújabb, óvodai és iskolai étkeztetést vizsgáló kutatásainak adataival ékesszólóan bizonyította, hogy a gyermekek étkeztetésében a gyakorlatban milyen kevéssé érvényesülnek az egészséges táplálkozás szempontjai. Végül kitért a helyi termékek felhasználásának lehetséges kedvező népegészségügyi hatásaira: a saját készítésű feldolgozott termékek (kenyér, hústermékek, savanyúságok) kedvezőbb beltartalmi értékeire, a közös étlaptervezés előnyeire, valamint a közétkeztetés nevelő szerepével kapcsolatos lehetőségekre, mint például iskolai konyhakert, vagy vadon termő növények közös gyűjtése.

Dr. Biró Krisztina, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) osztályvezetője a közétkeztetés szerepéről beszélt a Nemzeti Táplálkozáspolitikai Tervben. A NTT nemzetközi előzményeinek felsorolása után összefoglalta annak alapelveit. Megtudtuk, hogy a prioritás a gyermek-és serdülőkori elhízás fokozatos csökkentése, az elhízással összefüggő népbetegségek hosszú távú visszaszorítása érdekében. A siker zálogát a magas szintű kormányzati elkötelezettség és interszektorális együttműködés adják. E célokat támogató jogszabályi környezet érdekében a közelmúlt néhány előrelépést jelentő intézkedésén (kistermelői szabályozás, ill. közbeszerzési törvény módosítása) túl a jövőben „szükséges a közétkeztetés keretében szolgáltatott élelmiszerekre, étrendekre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi jogi szabályozás megalkotása”

Az étkeztetők szempontjairól Gyuricza Ákos dietetikus beszélt az Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (ÉLOSZ) képviseletében. Üdvözölve a közelmúlt kedvező jogszabályi fejleményeit a kistermelők szempontjából, felhívta a figyelmet, hogy a közétkeztetési terület amúgy is bonyolult jogszabályi környezetét ez a változás tovább komplikálja, például az ellenőrző szerveknek szóló végrehajtási utasítások hiánya, vagy az élelmezésvezetők megnövekedett felelőssége révén. Számos további újonnan megjelent dilemma felvetése után javaslatokat tett a mindezek ellenére kistermelői beszerzés iránt elkötelezett élelmezésvezetőknek, végül összegezve kiemelte egy új egységes közétkeztetési törvény megalkotásának fontosságát.

A hazai élelmiszerszektor élelmiszerbiztonsági szabályozásának, majd a közétkeztetésre jelenleg vonatkozó szabályok általános áttekintését követően Zoltai Anna Központi Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságához (ÉtbI) osztályvezető a készülőben lévő új közétkeztetési szabályozás alapelveibe (pl. korszerűsítés, egységesítés, nemzeti sajátosságok figyelembe vétele, de az élelmiszerbiztonság fenntartása), majd a jogszabályalkotó munka során mérlegelt dilemmákba engedett betekintést. A rendelet várható egyes újdonságait is ismertette, pl. kistermelői termékek tekintetében. A közétkeztetés élelmiszerbiztonsági szempontból fontos jellemzőinek elemzése után előadását a főváros környéki központi konyhák vezetőivel folytatott beszélgetésekből nyert információt tette közkinccsé és tett javaslatokat a beszállítást ambicionáló kistermelők részére.

Az előadások letölthetők a Védegylet honlapjáról, vagy ide kattintva.