Illés robbantott, Jávor szemlézett

Illés Zoltán szerint jelenleg ötmilliárd forint van az ár- és belvízvédelmi feladatokra, de a termékdíj törvény módosítással még többet lehetne erre fordítani. Jávor Benedek szerint a víz visszaköveteli magának a helyét.

A kormány döntése nyomán összesen több mint 5 milliárd forint áll rendelkezésre a sürgető ár- és belvízi problémák megoldására – közölte Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi államtitkára egy lefolyási akadályok megszüntetése érdekében a Tiszasülyi 28-as belvízcsatornán végzett robbantás helyszínén.

Illés Zoltán hangsúlyozta: ez az összeg lehetővé teszi a legfontosabb ár- és belvízvédelmi beavatkozások elvégzését. További 1,2 milliárd forintot az újra indult országos közmunka program önerejére fordítanak, ennek keretében ugyanis idén mintegy 9 ezer ember vehet részt az említett vízügyi beruházások megvalósításában. Az államtitkár jelezte: összesen a Magyarországon évente átlagosan védekezésre fordított, mintegy 35 milliárd forint fele elegendő volna ahhoz, hogy a megelőzéshez szükséges fejlesztéseket elvégezze a vízügyi szolgálat, megtakarítva ezzel a most rendszeresen jelentkező ár- és belvízvédelmi kiadások, valamint a keletkező károk nagy részét.

A politikus újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „itt az ideje, hogy a feje tetejéről végre a talpára állítsuk ezt a rendszert”. Hozzátette: az e célra elengedhetetlen mintegy 15-17 milliárd forintra a termékdíj hatékonyabb beszedése – mely évente összesen körülbelül 85 milliárd forintos pluszforrást jelentene a vízügy, valamint a környezet- és természetvédelem számára – biztonsággal fedezetet nyújtana.

Az eseményt megelőzően a Heves megyei Pélyen, a Tisza mentén épülő Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó regionális információs irodájában tartott sajtótájékoztatón a szaktárca főosztályvezetője az aktuális ár- és belvízhelyzetről, illetve a kilátásokról beszélt. Láng István elmondta: az elmúlt évet teljes egészében „végig védekezte” a vízügyi szolgálat és ez a nehéz időszak 2011 májusáig még biztosan eltart. Tájékoztatása szerint az előttünk álló hetek a meteorológiai előrejelzések alapján az eddigieknél nyugodtabbnak ígérkeznek, így az ár- és belvízhelyzetben egyaránt lassú javulás várható. A belvíz jelenleg közel 200 települést érint az országban, tizedük harmadfokú védelmi készültséget tart fenn. A munkában több mint 2000 szakember vesz részt, ehhez létszám-átcsoportosításokra is szükség van. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy egy megtelt szivacs ez a medence, ahol most már minden újabb lehulló csapadék a belvízszint emelkedésével jár – fogalmazott a szakember.

A problémák enyhítése érdekében a régióban elvégzett munkákról a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője adott számot. Lovas Attila elmondta: a szervezet működési területén mintegy 150 kilométeren már korábban, uniós támogatással elkészült néhány belvízelvezető csatornahálózat fejlesztése. További 60 kilométeren az elmúlt másfél hónap során fejeződtek be a lefolyás javítását célzó csatornakotrási munkálatok, melyek 20 kilométer hosszon még jelenleg is zajlanak.

A tájékoztató apropójául szolgáló robbantásról szólva Lovas Attila kifejtette: a Jászság szívében elhelyezkedő Tiszasülyi öblözet pillanatnyilag is jelentős belvízterhelésnek van kitéve a tavaly ősz óta lehullott nagy mennyiségű csapadék és a januári olvadás miatt. Az érintett területen – többek között Jászkiséren, Jászapátin és Jászszentandráson – is folyamatos a védekezés. A belvizet két közeli belvízcsatorna gyűjti össze és vezeti a Tiszába. Ezek egyike a Tiszasülyi 28-as belvízcsatorna, ami alig több mint 9 kilométeren szállítja vizét a folyóba. A korábban elvégzett rekonstrukciós munkák során azonban a csatorna medrében maradt egy beton csőáteresz és egy híd pilléreinek csonkja, amely vízfolyási akadályokat képez. Emiatt a belvízcsatorna vízszállító kapacitásának alig 60 százalékát tudja teljesíteni. A víz, megkerülve az akadályokat és a jég által felszaggatott, összetorlódott nádtömegeket, a meder állékonyságát veszélyeztető módon keres magának utat. Ráadásul a feltárt hídpillér-maradványok csökkentik a levonuló víz sebességét, emiatt ezen a területen jelentős, 70-90 centiméteres "feliszapolódások" mérhetők. A Jászságból összegyűjtött belvíz egy hosszabb, mintegy 37 kilométeres útvonalon vonul le a területről.

Miután a vízfolyási akadályokat kézi erővel nem lehetett biztonságosan eltávolítani, a szolnoki Búvár Kft. szakembereinek segítségével felrobbantották az említett akadályokat, megkönnyítve ezzel a csatorna által összegyűjtött belvíz elvezetését és a Tiszasülyi öblözet vízmentesítését.

A vízügyi igazgatóságok szakemberei elismerésre méltóan küzdenek a az Alföldet egyre jobban elöntő belvíz ellen, de az ország keleti felében kialakult rendkívüli helyzetre nagyon nehéz felkészülni – mondta Jávor Benedek (LMP), a parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke Szolnokon. Jávor Benedek ma egy képviselőtársával Békés, Pest és Szolnok megyében tájékozódott az ár- és belvíz okozta károkról, illetve a védekezésről. A politikus úgy fogalmazott, hogy bár a védekezéshez szükséges alapvető pénzekhez a vízügyesek hozzájutnak, munkájukat feszített gazdálkodásban kell folytatni, mert az elmúlt években mindig elvettek egy keveset a rendelkezésükre álló anyagiakból.

Az országban tavaly százmilliós nagyságrendű tételt tett ki az ár- és belvíz elleni védekezésre fordított összeg – mondta Jávor Benedek, aki szerint az idén egyelőre 35 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. Jávor Benedek a bejáráson tapasztaltak alapján úgy látja: a települések vízmentesítése nagy erőfeszítéssel megoldható feladat, de arra számítani kell, hogy a külterületen lévő vízborítások még egy jó ideig megmaradnak.

Az LPM-s parlamenti bizottsági elnök kitért arra, hogy az országnak már a XIX. századtól visszatérően szembe kell nézni az ár- és belvíz okozta bajokkal, mert az emberek jelentős területeket elvettek a folyóktól, és a "víz visszaköveteli magának a helyét". Emellett például a belvíz elleni védekezés nem pusztán technológia probléma, mert amíg a földeken a nagyüzemi szántóföldi termelést próbáljuk "erőltetni", addig a vízügy nem tehet mást, mint megpróbálja a rengeteg vizet onnan elvezetni – vélekedett. Az egész földhasználati koncepciót felül kellene vizsgálni, és kellő tájszerkezeti változásokkal elejét lehetne venni a rendkívüli ár- és belvízi helyzetek kialakulásának, ráadásul ezek a megoldások nem is kerülnének milliárdokba – tette hozzá.

Szabó Rebeka (LMP), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja arról beszélt, hogy a termelőknek a tavalyi után várhatóan egy újabb nehéz évvel kell számolni, ha a mostani csapadékhajlam megmarad. Számos területről nem lehetett betakarítani termést, így sok helyen látni vízben álló napraforgót, kukoricát. Emiatt a termelők egy része a szerződésekben foglaltakat nem tudta teljesíteni. A kormány ígéreteivel ellentétben a kárenyhítési alapot még nem töltötték fel olyan mértékben, amivel segíteni lehetne a bajba jutott gazdákon, és ezt LMP szóvá teszi majd a parlamentben – jegyezte meg Szabó Rebeka.

Forrás: greenfo.hu