Inkább a hatásokra kell készülni, mert “nem tarthatók a klímavállalások”
Betarthatatlanok a klímaváltozás elleni fellépés részeként hozott célkitűzések – állítja egy vezető brit, illetve egy német éghajlati szakértő. Sir David King és John Schellnhuber szerint a politikusok túlságosan lassan lépnek fel az gázkibocsátás csökkentéséért.
Az inforádió cikke Miközben immár a politikai vezetők is csatlakoztak a Balin folyó klímakonferenciához, két vezető éghajlati szakértő a szokásosnál jóval kevesebb optimizmussal beszél a jövőről.
A globális felmelegedéssel kapcsolatban eddig sem hallgatták el a veszélyeket, de különösen a politikusok úgy állították be a kérdést, hogy még lehet tenni valamit a visszafordíthatatlan változások elkerüléséért.
David King és John Schellhuber professzor azonban azt mondja: minimális az esélye annak, hogy a jövőben el lehessen kerülni az átlaghőmérséklet két Celsius fokkal való megemelkedését.
Egyik szakértő sem véli tarthatónak azt a célkitűzést, hogy 2015-re stabilizálják a világ üvegházi gáz kibocsájtását.
A +2 Celsius fok szárazságot és éhezést jelent
A brit és a német kormány tanácsadójaként a két tudósnak különösen nagy a tekintélye.
A BBC megjegyzi, hogy a 2 fokos hőmérséklet-emelkedés már több milliárd ember számára jelentene víz- és élelmiszerhiányt.
Hiába a vállalalások, a legtöbb állam több gázt bocsát ki
Az 1992-es riói csúcs vállalásai ellenére a különböző országok többé-kevésbé növelték üvegházi gáz kibocsájtásukat.
Spanyolország például több mint 50 százalékkal több gázt juttat a légkörbe, mint 1990-ben, növekedett Japán, Olaszország – és a hangosan zölpárti szlogenekkel kampányoló brit politikusok ellenére – Nagy-Britannia kibocsátása is.
Mindezek nyomán David King professzor azt mondta a BBC-nek, hogy sokkal több pénzt kell majd a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra és a felmelegedés mérséklésére költeni.
Az Egyesült Államok hétfőn elutasította, hogy a gazdag országok 2020-ra drasztikusan fogják vissza az üvegházi gázok atmoszférába juttatását.
Harlan Watson amerikai főküldött erről a Bali klímakonferencián beszélt. Egy javaslat szerint a fejlett államok 25-40 százalékkal csökkenthetnék az emissziót.
Washington egyelőre csak arról akar megállapodni, hogy kezdődjenek két éven át tartó tárgyalások a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőköny utódjáról.
A gazdag országok mérsékelhetnék a bajt
Indonézia, Dél-Afrika és Ausztrália közös javaslata szerint a gazdag országok radikális lépése megóvná a világot a legrosszabb időjárási jelenségektől, így a fokozott szárazságtól, árvizektől és a tengerszint megemelkedésétől.
Az ENSZ által rendezett csúcson 40 ország pénzügyi államtitkára is találkozott, és arról beszélgettek: hogyan lehetne elkerülni, hogy a klímaváltozás elleni intézkedések kisiklassák a világgazdaságot.
A fellépés részben a különböző országok pénzügyminisztériumain is múlik, hiszen ezek dolgozhatják ki például a környezetvédelmi adófajtákat.
