Kormányzati vízlépcsőlátás
SZÖVET aggódva figyeli az új kormányzat múltban gyökerező elképzeléseit az energia-kérdés félrekezeléséről, amikor elavult tudásbázis és megújult tőkeérdekek mentén készült szakmai anyagokra hivatkozva készít stratégiákat. Január 27-i dátummal a SZÖVET állást foglalt a vízlépcsők ellen:
A Magyar Tudományos Akadémia őszi kiadványában ez az erősen torz bekezdés szól a Tiszáról (p.95.):
"A Tisza Közép-Európa leglaposabb vidékét szeli ketté, állapota árvízi és öntözési szempontból különösen fontos. A tiszalöki és a kiskörei vízerőmű egyértelműen jótékony hatással van a környezetre. További két vízlépcső létesítése látszik kívánatosnak: egy a Hármas-Kőrös torkolata fölött, egy pedig az északi folyószakaszon. Ezek villamos teljesítménye nem túl számottevő (legfeljebb 20 MW-ra becsülhető), de vidékfejlesztési szempontból igen hasznosak lehetnek."
S most a Kormány által publikált új Széchenyi tervben ez jelent meg (p.305.):
"Amikor sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni. A megépítendő vízierőművek – az egyéb pozitív hatásukon túl – olcsó, tiszta megújuló energiát biztosítanának a gazdaság számára.
Mind a turizmus fejlesztése, mind a hajózás biztosítása érdekében a Tisza magyarországi szakaszán fejlesztésekre van szükség, ennek révén a térség gazdasági vonzereje megnövekszik. A fejlesztések terén azonban a Dunának – mint az egyetlen valóban nemzetközi vízi utunknak – prioritása van."
A dunai hajóútfejlesztéssel kapcsolatos tévhiteket elemzi a WWF kiadványa, mely elérhető itt.
