Magyar élelmiszer – közvetlenül a termelőtől

A kis léptékben történő élelmiszertermelés, feldolgozás és értékesítés szabályainak módosításával új értékesítési lehetőségek nyílhatnak a kistermelők előtt. Civilek szerint így a vidék gazdasága plusz állami támogatás nélkül is fellendülhet, enyhítve a válság okozta munkanélküliségen.

Tizenhét civil szervezet jogszabály-módosítási csomagot készített a kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés könnyítése érdekében. A javaslatokat társadalmi vitára bocsátották, a beérkezett észrevételek összesítése után benyújtják az illetékes minisztériumoknak. Simonyi Borbála, a Védegylet agrárprogram-vezetője szerint a javaslat hatására újjáéledhetnek a helyi piacok, és a fogyasztók könnyebben juthatnak egészséges, jóízű élelmiszerhez.

Az előnytelen szabályozási környezet miatt a kistermelők értékesítési lehetőségei igen szűkösek. A saját alapanyagokból előállított, feldolgozott termékek (lekvár, sajt, kolbász) például teljesen kiszorulnak a helyi boltokból, éttermekből is. Ezeket az élelmiszereket a termelők csak saját gazdaságukban, illetve a termelési régión belül működő piacokon, vásárokon és engedélyezett, ideiglenes árusító helyeken értékesíthetik a végfogyasztók részére. Több állati eredetű alaptermék esetén hasonló a helyzet: ezeket is csak saját gazdaságukban, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységeknek adhatják el a kistermelők. “Az EU élelmiszer-higiéniai csomagja (852/2004/EK, 853/2004/EK) lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok a helyben előállított és értékesített termékekre vonatkozóan külön szabályokat alkossanak. Hazánkban a ’kistermelői rendelet’ szabályozza a területet. Ez ugyan jelentős könnyítést jelent, ám komoly értékesítési korlátokat is szab a termelőknek” – értékeli a jogszabályi hátteret Simonyi.

Kistermelők nem értékesíthetnek nyers sertéshúst

A civilek szeretnék elérni, hogy a kistermelői feldolgozott élelmiszerek bekerülhessenek a helyi boltokba, éttermekbe is. További cél, hogy ne csupán a település határain belül elhelyezkedő üzletek, hanem az ötven kilométeres körzeten belüli kiskereskedelmi egységek is “helyi” boltnak minősüljenek. Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET) programvezetője szerint a javaslatok elfogadásának nemigen lesz akadálya, a kérdés a hatóságoknál is napirenden van. A rendeletmódosítás elengedhetetlen része egy kistermelői és magánházi szintű Jó Higiéniai Gyakorlat létrehozása, amely lehetőséget ad az ipari szintű higiéniai követelményektől való rugalmas eltérésre az EK rendeletben is megfogalmazott, hagyomány által már bizonyított, a biztonságot nem veszélyeztető hagyományos előállítási módok és helyek hatósági engedélyezéséhez. “Egyeztetések alkalmával szóba került, hogy a kistermelői rendeletben meghatározott helyi kiskereskedelmi és vendéglátó egységekben való értékesítést regionális szintre kellene bővíteni – így a nagyvárosi boltokba is eljuthatnának a kistermelői alaptermékek”.

A saját gazdaságban termelt élelmiszerek feldolgozásával olyan értékesítési lehetőségek nyílnak a gazdák előtt, amelyek tényleges hasznot hoznak. “Ha elfogadják javaslatunkat, a kistermelőnek dömping idején nem kell önköltségi ár alatt értékesítenie termékeit. A feldolgozás révén kiszélesedik az értékesítési idő és a termelő haszna is nagyobb lesz” – hangsúlyozza a programvezető.

További kezdeményezés a termelői vásár, valamint a falunapok, fesztiválok kóstoltatási és cserebere-akcióit megkönnyítő AGORA bevezetése. Erre a programvezető szerint azért volna szükség, mert a jelenlegi, piacokat és vásárokat szabályozó rendelet nem tesz különbséget a csarnoki értékestés és a falusi piac között: “A kezdeményezőket gyakran már a hatóságok is lebeszélik a piacindításról, mivel a követelmények igen magasak (például hidegburkolat, csatorna építése is szükséges). Az alkalmi (hetente vagy havonta néhány alkalommal) tartott termelői vásárok követelményrendszere a piacokénál egyszerűbb volna, ám ez nem veszélyeztetné a fogyasztók egészségét” – részletezi a civilek terveit Szabadkai. Az AGORA főként a falunapokon zajló kóstolgatást, csereberét könnyítené meg, de egyszerűbbé tenné a kistermelők és magánemberek alkalmi rendezvényekre való kitelepülését is. A jelenlegi kitelepülési költséget ötszáz forintos regisztrációs díj váltaná fel, amely a termékek nyomon követhetőségét is biztosítaná.

Csak mészárszéken lehet vágni, ám ott általában nem fogadnak kistermelői sertést

A civilek többek közt a disznóvágás és a kistermelői nyershús-értékesítés szabályait is módosítanák, ám ennek elfogadásához további egyeztetés, közös gondolkodás szükséges.

A rendszerváltást követően élelmiszeriparunk mintegy hatvan százaléka külföldi tulajdonba került. A külföldi tőkebefektetések hatására erősödött az élelmiszeripari koncentráció, nőtt a legnagyobb piaci szereplők erőfölénye. Az élelmiszer-kereskedelemben még elkeserítőbb a helyzet: a tíz legnagyobb kiskereskedelmi vállalat részesedése a forgalomból 2003-ban már elérte a nyolcvankilenc százalékot.

Szabadkai Andrea, a SZÖVET programvezetője szerint a gazdaságok leépülése és a gazdák számának csökkenése olyan méreteket öltött, hogy a civilek javaslatainak elfogadása esetén is legalább három-öt év szükséges ahhoz, hogy a könnyítések nyomán némi gazdasági haszonra tegyenek szert a kistermelők és elkezdessék a fejlesztéseket. A javaslatok elfogadása nem csupán a kistermelők számára lenne előnyös: a civil szervezetek többek közt a gasztroturizmus és a falusi vendéglátás fejlődését várják a rendelet módosításától.

Forrás: Origo