Mekkora a víz-lábnyomod?
Hogy mi is az a víz-lábnyom? Lábnyom lenne a vízen, amit alkalmasint az hagy maga után, aki vízen jár? No nem. Természetesen olyasmi mint az öko-lábnyom, csak a vízfelhasználásra vonatkozik.
Az emberek rengeteg vizet használnak fel ivásra, főzésre, mosásra, de még ennél is több fogy olyan termékek előállítása során, mint az élelmiszer, a papír, a gyapjúruhák stb. A „víz-lábnyom” megmutatja a vízfogyasztás mértékét, mégpedig a fogyasztó vagy a termelő közvetlen és közvetett vízhasználatát is beleértve. Az egyén, a közösség vagy egy üzletág víz-lábnyoma az az összes felhasznált vízmennyiség, amelyre az általuk elfogyasztott vagy előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez szükség volt.
– A víz-lábnyom azért érdekes számunkra, mert az ember vízrendszerre gyakorolt hatása kapcsolódik a fogyasztáshoz. A vízhiány és a szennyezés is könnyebben érthető, felmérhető és megvitatható, ha a gyártás, az ellátás összefüggésében tekintjük – mondja Arjen Y. Hoekstra, a Vízlábnyom Hálózat tudományos igazgatója, az elmélet „atyja”. – A vízproblémák gyakran szorosan összefüggnek a globális gazdasági struktúrával. Sok ország számottevő mértékben kiterjesztette a víz-lábnyomát, azzal, hogy olyan termékeket exportál máshonnan, amelyekhez sok vizet használtak fel. Ez nyomást gyakorol az exportáló területek vízkészletére, ahol ráadásul gyakran a bölcs vízkezelési és -megőrzési gyakorlat is hiányzik. Nemcsak a kormányok, de a fogyasztók, az üzleti és a civil társadalom is szerepet játszhat abban, hogy jobban gazdálkodjunk a vízzel mint természeti kinccsel.
Egy nemzetnek van belső és külső víz-lábnyoma. A belső azt takarja, mennyi vizet vételez hazai forrásból, a külső pedig azt, hogy az általa importált termékek mögött milyen más országokat érintő vízfelhasználás rejlik.
Kína víz-lábnyoma pl. 700 köbméter évente, felhasználónként, míg Japáné 1150 köbméter. Ugyanakkor ennek a mennyiségnek Kínában csak 7, míg Japánban 65 százaléka származik idegen országból.
További érdekes adatok:
Egy kilogramm marhahús előállításához 16 ezer liter vízre, egy liter tejéhez pedig ezer liter vízre van szükség.
Egy csésze kávé előállításához 140 liter víz kell.
Egy kilogramm kukorica előállításához 900 liter vizet használnak fel.
Egy kilogramm rizshez 3 ezer liter , egy kg búzához 1350 liter víz szükséges.
Forrás: Greenfo / viztakarekossag.hu
Kapcsolódó anyagok:
