Olaszok is a GMO ellen

„Teljesen ellenezzük!” – így nyitotta meg Luca Zaia, olasz mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari miniszter 2010. március 3-i sajtótájékoztatóját, melyet az Amflora burgonya európai termesztésének brüsszeli engedélyezése kapcsán tartott. Ezután pontokba szedve sorolta fel érveit:

1. „Az állampolgárok egészsége. A szóban forgó burgonyáról tudjuk, hogy fogyasztása esetén bizonyos antibiotikumokkal szemben ellenállóképesség alakulhat ki. Igaz, hogy ezt a fajtát ipari felhasználásra fejlesztették ki, de ez ellenőrizhetetlen. Amennyiben állati takarmányozásra használják, máris bekerül az emberi táplálkozási láncba.
    
2. Akik GMO növényeket termelnek, többet keresnek. Tudjuk, hogy ez egyáltalán nincs így. Ha megnézzük az amerikai termelők helyzetét, akik GMO növényeket termelnek, kiderül, hogy ugyanarra panaszkodnak, mint az európaiak: magas termelési költségek, alacsony felvásárlási árak. Mai napon a kukorica ára a Milánói Tőzsdén 145 EUR/t, míg Chicagóban 100 EUR/t volt. Az előző GMO mentes, az utóbbi GMO kukoricát forgalmaz.
    
3. A világ éhezési problémájának megoldása. A világban több mint 1 milliárdan éheznek. Az éhezők viszont nem ott vannak, ahol a többlettermelés. Olaszországban körülbelül 20%-os a túltermelés, amit nem tudnánk az éhezőkhöz eljuttatni. Különösen nem ingyen. Nem hiszem, hogy az lenne a megoldás, hogy a mi (olasz) termelőink megtermelik az élelmiszert, majd ezt ingyen szétosztják Afrikában. A világ éhezésének megoldására Diouf FAO főigazgató szerint is a megoldás a mezőgazdaság helyben való fejlesztése, elsősorban az öntözés lehetőségének megteremtése jelentené. Én is olvastam ezzel kapcsolatban a Vatikán álláspontját (lásd lent). Szeretném aláhúzni, hogy én is hívő katolikus vagyok, de ezzel nem értek egyet. Véleményem szerint ebben a témában rossz tanácsadói vannak a pápának. Látni kell, hogy ott is vannak más vélemények, elég Turkson bíboros nyilatkozatát említenem.
    
4. A biodiverzitás védelme. Olaszország olyan változatos flórával rendelkezik, melyet nem szabadna beszennyezni. Nem beszélve a helyi, védett eredetű termékeinkről. Nézzék meg, melyek azok az országok, akik igénylik a GMO növényeket: azok, akiknek nincs tradicionális mezőgazdaságuk. Nekünk van, és ezt meg is kell védenünk.
    
5. Kik fogyasztják a GMO-t tartalmazó élelmiszereket? Azokban az országokban, ahol GMO növényeket termesztenek, a szegények GMO- , a gazdagok a biotermékeket fogyasztják. Azt gondolom, hogy ez nem etikus. Nem véletlen, hogy az USA-ban rendkívül nagy mértékben terjed a Slow Food mozgalom, jobban mint Európában. Annak, hogy a GMO termékek tárgyalása a címlapra került egy nagy előnye van: egyre többen akarják tudni, mi van abban, amit fogyasztanak. A jelenlegi szabályozás szerint max. 0,9 % GMO terméket tartalmazó élelmiszernél ezt nem kell feltüntetni. Véleményem szerint ez így nincs jól. Egy termék vagy szennyezett GMO-val vagy sem. A mértéke nem számít. Ezzel kapcsolatban újra nyitjuk a vitát.
    
6. 12 évig nem engedélyezték ezt a burgonyát. Úgy tűnik, hogy az új Bizottságnak rendkívül fontos volt, ez az engedélyezés. Nekem az lett volna az első, hogy tárgyaljak erről a korábbi biztossal is és nem kapkodtam volna el egy ilyen horderejű döntést.
    
7. A génmódosulás a természetben is végbe megy, de ehhez egészen más időtávlatok kellenek, mint amit ma mesterségesen idéznek elő.” zárta a sort Luca Zaia.

A GMO vitában a Vatikán is megszólalt: Marcelo Sanchez Sorondo argentínai püspök, a Pápai Tudományos Akadémia elnöke “pozitív ténynek” minősítette a genetikai módosítás mezőgazdaságban való hasznosítását, amennyiben a következő két feltétel megvalósul: azaz, ha segíti a világéhezés enyhítését, és ha nem válik a társadalmi igazságosságot sértő spekulatív tevékenységgé. Sorondo bíboros XVI. Benedek Pápa Caritas in veritate című enciklikájában, a világélelmezési válságról vallott hivatalos álláspontját tette egyértelművé, mely szerint a hagyományos és az innovatív mezőgazdasági termelési technológiák helyes alkalmazása által feltárt új lehetőségek figyelembe vétele hasznos lehet, amennyiben ezeket megfelelő vizsgálat után alkalmasnak, környezetbarátnak és az elmaradott országokra tekintettel lévőnek ismerik el.

Ugyanakkor kétségeinek adott hangot Peter Kodwo Appiah Turkson bíboros, a Pápai Béketanács új elnöke, aki szerint „nem lehet a világot sújtó éhezés és a technikai eszközök hiányának problémájára megoldásként a GMO élelmiszerek használatát javasolni anélkül, hogy figyelembe vennék az afrikai növénykultúrák biológiai diverzitását. Ez a gyanú árnyékát veti a valós szándékokra”.

 …

Forrás: Dr. Hamar Balázs