Sólyom László a Tiszáról
A köztársasági elnök január 30-31-én a Körös-Maros Nemzeti Parkba látogatott. A január 30-ai, civil szervezetekkel tartott tanácskozásán a Szövetség az Élő Tiszáért egyesületet Kajner Péter képviselte. Bemutatta a SZÖVET-et, illetve utalt arra, hogy az ártéri tájgazdálkodás bevezetése számára romlottak a lehetőségek. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése tekintetében pl. a 2003-mas koncepcióhoz képest visszalépés történt. A terv komplex árvízvédelmi, tájgazdálkodási, természetvédelmi, infrastruktúrafejlesztési programból újra egyszerű árvízvédelmi beruházássá egyszerűsödött. A köztársasági elnök a Vásárhelyi-tervvel kapcsolatban felvetett problémákat maga is fontosnak ítélte, amint az a Magyar Rádió tudósításából kiderül.
Sólyom László Mártélyon
Elhangzott: Kossuth Rádió, Késő Esti Krónika, 2007. január 31.
A köztársasági elnök szerint a környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek elvárják az államtól, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv világos stratégiát tartalmazzon a társadalom és az ökoszisztéma együttéléséről. Sólyom László Csongrád megyei látogatásáról Gazdag Bernadett tudósít.
Országjáró útjának második és egyben utolsó napján Sólyom László biogazdálkodókkal és környezetvédelmi szervezetek képviselőivel, illetve agrár-környezetvédőkkel találkozott a Hódmezővásárhelyhez közeli Mártélyon. A köztársasági elnök egész délután tanácskozott a környezetvédelmi szakemberekkel, majd ezt követően a sajtótájékoztatón kiemelte: az a legegészségesebb, ha egy nemzeti park saját maga kezeli a földjeit. Ezzel utalt a Körös-Maros Nemzeti Parkra, ahol van még nagyjából 20 százaléknyi terület, amelynek függőben van még a sorsa. Sólyom László szerint jó lenne, ha ezt a Nemzeti Park kezelésébe adnák, hiszen most, amikor mindenhol leépítések vannak, különösen fontos, hogy a nemzeti parkok saját gazdálkodásukból meg tudják teremteni a fenntartásuk költségére valót – mondta a köztársasági elnök, aki ma is utalt a helyi román kisebbséggel való találkozására. Ahol felmerültek fontos jogi problémák, mely szerint a románok továbbra is felvetik, hogy miért nincs parlamenti képviseletük és felvetik azt is, hogy a kisebbségi önkormányzati választások immár javított rendszere még mindig nem megfelelő. A köztársasági elnök beszélt arról is, hogy a februári romániai útjának fontos témája lesz az ottani, romániai magyarság helyzete.
A környezetvédelmi szervezetekkel való találkozója után Sólyom László kiemelte, hogy ezeknek a szervezeteknek nagyon komoly elvárásai vannak az állam felé, ami nem csak pénzt, támogatást jelent, hanem hogy például a Nemzeti Fejlesztési Tervben olyan stratégiák legyenek, amelyek a társadalom és az ökoszisztéma együttéléséről szólnak. Mivel tisza-menti térségbe látogatott most a köztársasági elnök, nem szabad elfelejteni, hogy hét éve volt a tiszai ciánszennyezés. Sólyom László azt mondta, hogy alapvető témája lesz Traian Basescu, román elnökkel való találkozóján, illetve megemlíti a verespataki ügyet is. De a Tisza kapcsán nem csak a ciánról kell beszélni, hanem a Vásárhelyi tervről – tette hozzá Sólyom László. Mint mondta: minden zöldnek fájdalma, hogy a Vásárhelyi-tervben visszalépés történt A korábbi terv most egy árvízvédelmi programra van leszűkítve ami nem oldja meg a problémákat.
Sólyom László beszélt a kis határmenti falvak gondjairól is, mint mondta, ezek többnyire zsákfalvak s a román határ megnyílása talán gazdaságilag is segítséget jelentene, hiszen a határmenti térségi együttműködés az Európai Unióban is prioritást élvez. Addig azonban most még hasonló a probléma, mint Szlovákiánál. A falvaktól csupán pár száz méterre lévő határig meg kellene építeni az utakat.
