Tudományosan a fenntartható fogyasztásról

A népes hallgatóság számos új és érdekes kutatási eredményről hallhatott 2009. szeptember 24-én a Budapest Corvinus Egyetemen rendezett „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” című konferencián.

A konferenciát Siri Ellen Sletner, norvég nagykövet asszony nyitotta meg, aki nem csak adományozó országként képviselte Norvégiát, de előadásában hangsúlyozta, hogy a fenntartható fogyasztás fogalma erősen kötődik Norvégiához. Azt ugyanis először az 1994-ben megrendezett oslói miniszteri kerekasztal résztvevői határozták meg. A fenntartható fogyasztás eszerint az „alapvető szükségletek kielégítését és az életminőség javítását szolgáló szolgáltatások és termékek igénybevétele, úgy hogy csökken a természeti erőforrások és a mérgező anyagok használata, a hulladék és mérgezőanyag kibocsátása, így nem fenyegeti veszély a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.”

A „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” konferencián közel harminc előadás hangzott el a fenntartható fogyasztás ösztönzőiről, akadályairól, legjobb gyakorlatairól.

Az egyik népszerű téma a helyi termékek fogyasztása volt. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszékének dr. Hofmeister-Tóth Ágnes vezetésével folyó kutatása arra jutott, hogy a bio és helyi termékek vásárlásának leginkább a magas ár szab gátat. A gödöllői Szent István Egyetem kutatója, Balázs Bálint és védegyletes Kiss Csilla arra világított rá, hogy a fenntartható fogyasztás végvárainak számító piacok, köztük a budapesti Hunyadi téri piac fennmaradását nemcsak az önkormányzati döntések fenyegetik, hanem az ott áruló kistermelők elöregedése is. A helyi termékek fogyasztását más tényezők is nehezíthetik. A szintén gödöllői kutató Bodorkós Barbara azt figyelte meg a mezőcsáti kistérségben folyó kutatása során, hogy a helyiek személyes ellentétek miatt nem vásárolnak egymás termékeiből. Pedig a helyi közösségüknek pedig nagy szerepe lehet a fenntartható fogyasztás előremozdításában. Vadovics Edina, a Central European University és a Greendependent Egyesület kutatója egy nemzetközi kutatásról számolt be, és a tömegesen jutalmazó villámvásárlást, az úgynevezett „carrotmob”-ot ismertette. Az első „carrotmob” megmozduláson egy olyan boltba irányították a fogyasztókat, melynek vezetősége vállalta, hogy erőfeszítéseket tesz az energiatakarékos izzók cseréjéért.

Több kutatás is érintette a nagy bevásárlóközpontok fenntarthatósági hatásait. A BCE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének kutatói, Zsóka Ágnes és munkatársai, megállapították, hogy a bevásárlóközpontok széles választéka nagyobb költésre sarkallja a vásárlókat: sokszor olyan termékeket is hazavisznek, amelyeket az otthonukhoz közel lévő kisboltban nem vennének meg. Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa egy komplex, a nagy kereskedelmi láncok fenntarthatóságát mérő mutató létrehozását javasolta. Az index a társadalmi mutatók közül elsősorban a foglalkoztatottságot és a bérszínvonalra vonatkozó hatásokat, a környezeti szempontok közül az autós forgalmat, az zöld területek beépítését, a vízkészletekre gyakorolt szennyező hatást, az energiafelhasználást, a gazdasági fenntarthatóság értékeléséhez a helyi adófizetést és a vásárlóerő helyi elköltését venné figyelembe.

Ám a fenntarthatóságra való törekvés visszaüthet – erre hívta fel a figyelmet a BCE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszéknek kutatója, Harangozó Gábor, aki az energiafogyasztás esetében megjelenő ún. „visszacsapó hatással” foglalkozik. Azt állítja, hogy a növekvő fogyasztás miatt az energia hatékonyság növekedése nem csökkenti szükségszerűen az energiafelhasználás szintjét. Az ugyanezen a tanszéken Csutora Mária vezetésével folyó kutatás is hasonló eredményre jutott. Feltárták, hogy a magyar lakosság legnagyobb jövedelmű csoportjai mintegy két és félszer annyit fogyasztanak, mint amennyit elbírna a föld biokapacitása; tehát fogyasztási szokásaikkal kimerítik a természeti erőforrásokat. A kutatók rámutattak, hogy ez olyan mértékű túlfogyasztás, hogy azt már nem lehet környezettudatos fogyasztói magatartással kompenzálni.

Több kutatás foglalkozott az urbanizáció, a belföldi költözési hullámok fenntarthatósági hatásaival. Szirmai Viktória, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója az újonnan épülő kertvárosi részek fenntarthatóságával foglalkozott előadásában. Csizmady Adrienne és Csanádi Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem munkatársai elmondták, hogy a lakóhelyválasztás elsődleges szempontja, hogy hasonló társadalmi helyzetűek éljenek a környéken, a környezeti adottságok csak ez után következnek.

Ijjas Flóra és Valkó László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói a vízlábnyom nemzetközi kutatók által kidolgozott fogalmát, az országok közötti virtuális vízszegénység és vízgazdagság koncepcióját ismertették, valamint javaslatot tettek a téma további hazai kutatására.

Forrás: Greenfo