A Tisza Biodiverzitás Program indítókonferenciájáról

 

Az „Ártéri tájgazdálkodással a Tisza biológiai változatosságáért” program több mint 120 résztvevővel, 2006. január 13-14-én Tokajban, a Tokaji Ferenc Gimnáziumban tartotta indítókonferenciáját. A rendkívüli érdeklődés mellett lezajlott konferencia résztvevői megvitatták, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a tájgazdálkodók. Közösen gondolkodtak arról, hogy a most induló hároméves program hogyan érhetné el a kitűzött célokat.

 

 

Tóth Péter, a UNDP-GEF és a KvVM Természetvédelmi Hivatala által finanszírozott Tisza Biodiverzitás Program projektigazgatója a konferencia végén felhívta a figyelmet arra, hogy a rendezvény sok tekintetben egyedi volt. Az egyik legfontosabb eredménynek azt tekintem – hangsúlyozta –, hogy nagyon változatos volt a résztvevők összetétele. Gazdálkodók, polgármesterek, kutatók, civil szervezetek, minisztériumok képviselői jöttek el és vettek részt az intenzív és jó hangulatú együtt-gondolkodásban és közös munkában két napon át.

Kajner Péter, projektkoordinátor a részvételen alapuló tervezés fontosságáról beszélt: – A Tisza Biodiverzitás Program a megvalósítás kezdetétől a Tisza mentén élők, az érintettek közös munkáján alapul. Nem nagyösszegű forrásokat kíván szétosztani, hanem a munkában együttműködő térségek, kistérségek belső erőforrásait, értékeit kívánja felszínre hozni, együttműködésüket segíti. A mezőgazdaság hosszú távon csak úgy lehet jövedelmező, ha a természeti értékeket nem pusztítja, hanem gyarapítja. Rámutatott: – A Borsodi Mezőség gazdái már tudják, hogy jövedelmük rendkívüli mértékben megnőhet, ha természetbarát gazdálkodást folytatnak. Ennek alapja lehet az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések rendszere és a bio-minőségű, piacképes áruk előállítása. 

Flachner Zsuzsanna, monitoring szakértő kiemelte, hogy e programnak jó esélye van arra, hogy a tisza-menti tájgazdálkodási kísérletek hosszú távú, szoros együttműködését, érdekképviseletét, közvetlen információcseréjét megteremtse. A sok problémával küzdő kezdeményezések – pl. a Bodrogközben, a Borsodi Mezőségben, Nagykörűben, Tiszadob térségében – együtt erősebbek lehetnek. A most induló ártéri tájgazdálkodási kezdeményezések – pl. a Beregben, a Körös mentén Biharugra térségében – sokat tanulhatnak a már futó kezdeményezésektől. A Tisza Biodiverzitás Program segíteni kíván abban is, hogy a különféle állami programok (pl. agrár-környezetgazdálkodási program, regionális fejlesztési programok, Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése); vagy a nagy jelentőségű, de még el nem indított Natura 2000 tervezésében és végrehajtásában az érintett gazdálkodók hatékonyabban érvényesíthessék érdekeiket.
 
Haraszthy László, a KvVM természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a péntek délutáni fórumon többek között felhívta a figyelmet a hazánkban 2007-2013. között fejlesztési célokra felhasználható pénzügyi források rendkívüli mennyiségére. Kitért arra, hogy a fejlesztési célok helyes megválasztásával jelentős lépéseket lehet tenni a tisza-menti térségek helyzetének javítása érdekében, ugyanakkor kiemelt fontossága van a fejlesztési irányok és a természetvédelmi érdekek összehangolásának. Példaként említette a tiszai hajózás kérdését, melyhez többek között a csongrádi vízlépcső megvalósítására is szükség lenne. Az ilyen típusú fejlesztések gazdasági szempontból kétes kimenetelűek, és nem szolgálják a Tisza mente ökológiai és társadalmi érdekeit. Éppen ezért olyan hajózást kell a Tiszán folytatni, ami megfelel a folyó adottságainak – ilyenek pl. a kisebb turistahajók, evezőtúrák.

 

Címke: ,

Egy hozzászólás