Átokból áldássá tennék az árvizet

Nem halogatható a Vásárhelyi-terv megvalósítása – vallja százhúsz aláíró
Pénteken délelőtt egy cigándi sajtóreggelin polgármesterek, civil szervezetek vezetői fogalmazták meg egyöntetű véleményüket, miszerint a Tisza mentén élők aggodalommal figyelik az évről évre visszatérő árvizek romboló hatásait, s úgy gondolják, nem halasztható tovább a 2003-ban elfogadott Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének végrehajtása. Százhúsz aláíró nemrég egy memorandumot is elfogadott, amelyben lefektették: a biztonság, a megélhetés, a folyó ökológiai értékeinek megőrzése az egész nemzet érdeke.

Kajner Péter, az Élő Tiszáért program koordinátora kiemelte: a Kárpát-medencét ismét rekordméretű árvíz érte el. Küzdelem folyik a víz ellen, az emberéletért és a házakért. A gazdák földjeinek jelentős része víz alá kerülhet napokon belül, késleltetve a tavaszi munkálatokat. Mint mondta, a víz ma ellenség, de néhány hónap múlva a földek a hiányzó csapadék után kiáltanak majd, mert a tavaszi árra jöhet a száraz nyár. – Lenne mód és lehetőség, hogy az árvizet átokból áldássá tegyük újra, s hasznosítsuk – fogalmazott. Kérdés, vajon akarjuk-e? A sajtóreggelin a koordinátor rámutatott, a Tisza-memorandum aláírói állást foglaltak a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) folytatása mellett. Hozzátette: az érintett önkormányzatok, gazdálkodók, civil szervezetek, kutatók azonban csak akkor fogadják el a kiemelt állami fejlesztés megvalósítását, ha abban az árvízvédelem, a vidékfejlesztés, a természetvédelem, valamint a tájgazdálkodás egyforma súlyt kap. Az idei tavasz árvize sürgetővé teszi a kérdés megválaszolását: juthat-e a térségbe pénz a tiszai árvízvédelem komplex szemléletű megvalósítására, illetve mennyit csúszik az előre megtervezett átadások határideje a tizenegy tiszai víztározó esetében? Megindulhat-e a kiemelt állami program keretében az ország egyharmadát jelentő térség felemelkedése, vagy marad a rettegés és az ésszerűtlen rendszerek fenntartása rendkívüli költségek mellett? A Tisza mentén élők és a folyóért dolgozó önkormányzatok, civilek és kutatók garanciákat várnak az anyagi igények biztosítására, arra, hogy megépül a tizenegy tiszai árapasztó vésztározó 130 milliárd forintos ráfordítással.
Cigánd az a Felső-Tisza menti település, amelyhez közel készül az első, 25 négyzetkilométeres árapasztó vésztározó a VTT részeként. Megkezdődtek ugyan a munkálatok a város közelében, viszont még mindig rengeteg a probléma a kisajátítási eljárások körül, s azt a pénzmennyiséget sem kapták meg az építők, amire ígéretet kaptak – fogalmazott Németh Károly, Cigánd polgármestere, a VTT önkormányzati tanács képviselője. Optimista számításai szerint a cigándi tározóhoz kapcsolódóan a tájgazdálkodást elősegítő vízkormányzási műtárgyak is elkészülnek az idén, s ez az egyelőre nem túl nagy összegű beruházás lehetőséget ad majd arra, hogy a gazdák az intenzív szántóművelés helyett környezetkímélő ártéri tájgazdálkodásba kezdjenek. Így az árvízi biztonság mellett a megélhetés és a vidéki életkörülmények szintén javulhatnak, miközben a tájgazdálkodás szempontjai ugyancsak érvényesülhetnének. Hasonló fejlesztésekre lenne szükség a VTT keretében a teljes hazai Tisza-szakaszon, a kész tervek ellenére a százharmincmilliárd forint azonban nagyon sok, de Németh Károly állítja, mégsem lehet akkora összeg, aminek hiánya miatt félnie kelljen az egyharmadnyi magyar térség lakosságának. Kiemelte, rendkívül fontosnak tartja, hogy a Tisza mentén élők kiállnak saját sorsukért, e társadalmi kezdeményezés ugyanis komoly szándékot mutat, illetve lelkierőről ad tanúbizonyságot több mint kétmillió ember részéről.
Molnár Géza, a bodrogközi Bokartisz Kht. ügyvezetője, a Tisza-memorandum egyik kezdeményezője kifejtette, 1851 óta a folyók vízjárását, árvizeik levonulását nagyrészt az emberi tevékenység határozza meg, s a sorozatos árvízi katasztrófákért nem a természet, hanem az elhibázott gátépítés, az árterek túlságosan szűkre szabása okolható. Ideje volna tehát átgondolni a vízrendezési koncepciónkat – jegyezte meg.

 

VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE: FOLYTATÁSA KÖVETKEZZEN!

2006. április 6.
A Kárpát-medencét ismét rekordméretű árvíz érte el. Küzdelem folyik a víz ellen, emberéletért, házakért. A gazdák földjeinek jelentős része víz alatt áll, késleltetve a tavaszi munkálatokat. A víz ma ellenség, de néhány hónap múlva a földek a hiányzó csapadék után kiáltanak majd. Lenne mód és lehetőség, hogy az árvizet átokból áldássá tegyük újra. Kérdés, hogy akarjuk-e?
Küzdjünk ellene vagy hasznosítsuk?
Ezt a kérdést tették fel Tisza-menti önkormányzatok, folyó mentén élő gazdálkodók, Tiszáért dolgozó civil szervezetek, kutatók a választásokra készülő pártok közül a négy jelenlegi parlamenti erőnek. A Tisza Memorandum több mint 120 aláírója állást foglalt a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) folytatása mellett. Az aláírók azonban csak akkor fogadják el a kiemelt állami fejlesztés megvalósítását, ha abban az árvízvédelem, vidékfejlesztés, természetvédelem egyforma súlyt kap. Ez lehetővé tenné, hogy az árvizeket hasznosítsuk, tájgazdálkodási rendszereket építsünk ki, javítsuk a gazdák megélhetését.
A rendkívüli árvíz sürgetővé teszi a kérdés megválaszolását: a következő kormányzat hajlandó lesz a tiszai árvízvédelmet komplex szemléletben megvalósítani? Megindulhat-e a kiemelt állami program keretében az ország egyharmadát jelentő terület felemelkedése vagy marad a rettegés és az ésszerűtlen rendszerek fenntartása rendkívüli költségek mellett? A Tisza mentén élők és a folyóért dolgozó civilek, kutatók garanciákat várnak a potenciális kormánypártoktól, hogy az előbbi valósuljon meg.
Cigánd – 2006. április 6. A Tisza Memorandum több mint 120 aláírója állást foglalt a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) folytatása mellett. Az aláíró önkormányzatok, gazdálkodók, civil szervezetek, kutatók azonban csak akkor fogadják el a kiemelt állami fejlesztés megvalósítását, ha abban az árvízvédelem, vidékfejlesztés, természetvédelem egyforma súlyt kap. Az Élő Tiszáért Szövetség szervezői a választásokra készülő pártok közül a négy jelenlegi parlamenti erőt kérdezték arról, hogy vajon a következő kormányzati ciklusban ezen szemlélet jegyében dolgoznának-e? A válaszokat sajtótájékoztatón ismertették.

Cigánd az a település, amelyhez közel megvalósul az első víztározó a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében.

Németh Károly, a város polgármestere, a VTT Önkormányzati tanács képviselője köszöntötte a megjelenteket. A cigándi tározóhoz kapcsolódóan a tájgazdálkodást elősegítő vízkormányzási műtárgyak is elkészülnek. Ez lehetőséget ad arra, hogy a gazdák az intenzív szántóművelés helyett környezetkímélő ártéri tájgazdálkodásba kezdjenek. Így az árvízi biztonság mellett a megélhetés és a vidéki életkörülmények is javulhatnak. Hasonló fejlesztésekre lenne szükség a VTT keretében a teljes hazai Tisza szakaszon.

Kajner Péter, az Élő Tiszáért program koordinátora ismertette a pártoktól kapott válaszokat. Az MSZP részéről Orosz Sándorral folyt tárgyalás. Az országgyűlési képviselő úrtól megtudták, hogy fő vonalaiban egyetért a Tisza Memorandumban foglaltakkal. A két választási forduló után a szervezőkkel magas szintű találkozót kíván tartani a párt, a szakmai egyeztetés folytatása érdekében.

Az SZDSZ képviseletében Gombos András úrral, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkárával folyt tárgyalás. A Tisza Memorandumot államtitkár úr tételesen áttekintette. Két ponttal kapcsolatban jelzett csak jelentős véleménykülönbséget. Az egyik: a 12 tározót megítélése szerint 10 év alatt nem lehet megépíteni, 2018-as határidőt tud vállalni. A másik: a Monitoring Bizottságnak döntési jogot nem tud elképzelni. Az államtitkár úr elmondta, hogy túl felelősségteljesnek és komolynak tartja ezt az ügyet ahhoz, hogy a választások előtt vagy a választások két fordulója között az SZDSZ erről hírt adjon, mert ez esetben úgy tűnne, mintha kizárólag a választási kampány céljait szolgálná. A választások után az  SZDSZ megfelelő testülete elé viszi az ügyet és akár kormányra kerülnek, akár ellenzékbe kényszerülnek, számítani lehet az SZDSZ támogatására.

A Fidesz részéről Medgyesy Balázs, a Zöld Tagozat vezetője jelezte a kezdeményezők felé: a párt gyakorlatilag teljes mértékben egyetért a Tisza Memorandumban foglaltakkal, kormányra kerülésük esetén ennek szellemében járnak el. A Vásárhelyi-tervről szóló törvény módosítását azonban szükségesnek tartja, mert abban jelenleg olyan rendelkezések is vannak, amelyek a természetkímélő tájgazdálkodás megvalósítása elé akadályt gördítenek. Ugyancsak további szakmai egyeztetésre van szükség a Monitoring Bizottság kialakítása kérdésében.

Az MDF-től Katona Kálmán, a párt Országos Választmányának Elnöke elmondta, hogy teljes mértékben egyetért a Tisza Memorandummal. Kormányzati pozícióban ennek jegyében kívánnak eljárni. Kiemelte, hogy rendkívül fontos, hogy a Tisza-mentén élők kiállnak saját sorsukért – e társadalmi kezdeményezés komoly erőt mutat fel.

Molnár Géza, a bodrogközi BOKARTISZ Kht. ügyvezetője, a Tisza Memorandum egyik kezdeményezője szerint az árvízvédekezés szükségszerűen áll a gondolkodás középpontjában. Tudni kell azonban, hogy 1851 óta a folyók vízjárását, árvizeik levonulását nagyrészt az emberi tevékenység határozza meg. A katasztrófa nem a természet „ingyen ajándéka”, saját munkánk gyümölcse. Ideje volna tehát átgondolni a vízrendezési koncepciónkat. Ehhez jó kiindulási alapot szolgáltatnak Vedres Istvánnak Szeged vízmérnökének 1830-ban írt szavai: 

 

 

„…a folyó vizek ágyai emelkedésének evvel a töltések magossitásának, valameddig végit nem érjük, ’s úgy még azután is, a’ végképpen elpusztitó veszedelmektől mindig rettegni kéntelenitettünk. Mi lenne belőlünk? Azt szokták mondani, jobb a’ veszedelmet ki kerülni, mint vele szembe szállni, miért? mert így sokat vesztünk — amúgy? — nyerünk.”

További információ:

Kajner Péter, Élő Tiszáért Program, koordinátor

Tel.: 06-30-545-3140;

emil: kajner.peter@makk.zpok.hu. http://elotiszaert.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó dokumentumok

Címke: