Az üres sörösdobozok 34 fokos meleget fújnak a házba

Napjainkban a fűtés olcsóbbá tétele sarkalatos kérdéssé vált. A kunszentmártoni Tóth Péter például a múlt év végén a házára felszerelt sörkollektorokkal karcsúsítaná a borsos gázszámláját.

 

Számtalan olyan példával találkozhatunk már országszerte, ahol a költséges fűtési rendszerek cseréjével, átalakításával jelentős megtakarítást lehetett elérni. Egy kunszentmártoni villanyszerelő a kíváncsiságtól vezérelve saját készítésű víz- és sörkollektoraival próbál faragni a rezsiköltségen.

— Nézegettem a boltban a vákuumcsöves kollektorokat, s valljuk meg túl drágának találtam azokat az árakat, amelyekért egy-egy ilyen rendszert felszerelnek, beüzemelnek — mesélte Tóth Péter. —  Ekkor úgy gondoltam jobban beleásom magam a témába és a világhálón kezdtem el kutakodni. Itt akadtam rá egy viszonylag könnyen és olcsón elkészíthető meleg vizet előállító, napenergiát felhasználó kollektor leírására. Röviden összefoglalva a kollektor „lelkét” egy 100×200 centiméteres rézlemez és az arra kígyóalakban ráforrasztott kb. 20-21 méteres rézcső adja, ebből kettőt készítettem. Ez a 4 négyzetméternyi felület melegít fel egy 200 és egy 120 literes villanybojlert. Nálam már bizonyított a rendszer. Tavaly tavasszal szereltem fel a tetőre, s napsütéses időben akár 300 liter meleg vizet is elő tudok állítani. A rendszerben lévő folyadék egyébként nem mérgező fagyálló, amit egy szivattyú keringet, s amelynek fogadó villanybojlerében egy rézspirál van beépítve, amin keresztül történik a hőleadás.
Az első tapasztalataim alapján áprilistól októberig nem kellett így vizet melegíteni. A rendszer három napig tartja a hőt, ha nincs odakinn napsütés. Az elektromos fogyasztásunk fele annyi lett. A rézcső került sokba, méterenként 800-1000 forintba, összesen kb. 180 ezer forintból jött ki az egész.

Tóth Péter az első sikerek után most sörkollektort készített, mely tavaly decemberben került fel a háza tetejére. Összesen 460 darab sörös dobozból állította össze, a kettő, összesen 5 négyzetméter felületű kollektort, melyekből levezetőcsöveken keresztül két helyiségbe jut el a meleg levegő, ezzel segítenek rá a fűtésre, de csak ha napsütéses idő van. A dobozokat, mivel nem igazán kedveli a sört utak és kukák mellől szedte össze, gyakorlatilag a környezet érdekében is tett. Az egymásba dugott, oszlopba rendezett, feketére festett dobozok vonzzák a napsugarakat, ez az egész lényege. Tóth úr az egyik decemberi napon például mínusz 2,5 fokot mért odakinn, ám a szikrázó napsütés miatt a befújt levegő 34 fokos volt, s kb. 3 órán keresztül működött a kollektor ilyen hőmérséklet mellett.

— Ez a kollektor sokkal olcsóbb volt a vizes változatánál, gyakorlatilag az üvegborítás került a legtöbbe — összegzett Tóth Péter. — Így a négy kollektor összesen 200 ezer forintomban volt, ami remélem idővel megtérül. Arra jó, hogy a lakásban lévő hőmérsékleten egy fokot emeljen, de a gázfűtést nem váltja ki teljesen, csupán rásegít. Főleg az átmeneti időszakokban — tavasszal és ősszel — vehetjük hasznát. Azt, hogy mennyire vált be a sörkollektor leghamarabb májusban látom majd.

Egyre többen "lopják" a napot sörösdobozzal

Tóth Péter elmondta, hogy azon a honlapon, ahol hozzá hasonló kísérletező kedvű emberekbe botlott megtalálható a sörkollektor elkészítésének teljes leírása. Mivel ez egy fórum kérdezni is lehet egymástól, illetve fotókon is meg lehet tekinteni a különböző munkafolyamatokat. Az első sörkollektort egyébként Kanadában állították üzembe, ám manapság már a megyénkben több helyen — Karcagon, Mezőtúron, Jászapátiban és Törökszentmiklóson — is található sörkollektor.

Forrás: szoljon.hu