Eladó a kakasszó – Élménypiacot akarnak Nagykörűben

 

Nagykörűben még idén útjára akarják indítani az élőpiacot. Itt a helyi gazdák nem csak termékeiket árulnák, hanem eladnák hozzá lényegében a kakaskukorékolást is. A vevők ugyanis részesei lehetnének a hagyományos vidéki életformának a lekvárfőzéstől a kenyérsütésig.

— Az állam elengedte a vidék, a falu kezét. Régen úgy tartották, hogy ha megszűnik az iskola, akkor ötven év múlva megszűnik a falu is. Most ez úgy módosult, hogy ahol nincs helyi gazdaság, ott előbb utóbb megszűnik az iskola, majd a település is — állítja Barát József.

A meggyeseken már segítettek

A Szövet a Vásárhelyi-terv kapcsán jött létre a tiszamenti települések összefogásaként. Ahogy azonban fokozatosan mind inkább az árvízvédelemre szűkül a Vásárhelyi terv, kiüresedve, kikopva belőle a vidékfejlesztés, úgy került előtérbe a tájgazdálkodás, a helyi gazdaság segítése. A Szövet leglátványosabb akciója nyáron volt, amikor szó szerint piaca vitték a helyi meggytermelőket. akkor ugyanis 50-60 forintért vették át a gazdáktól a meggyet, melyet aztán 300 forintért árultak a piacon. A Szövet megszervezte, hogy a fővárosban értékesítsék a gazdák saját terményeiket. Barát József szerint ezzel a gondot nem oldotta meg, de felhívták a figyelmet a problémára és jó néhány termelőt megmentettek. A piacra segítés azóta is működik. Sőt most egy újabb, ezúttal alma akcióra készülnek. Ezúttal almalevet vinnének piacra.

A Szövetség az Élő Tiszáért, azaz a Szövet elnökségi tagja szerint ma ahelyett, hogy a falu látná el a várost élelmiszerekkel, a kistelepülésen élők is tetemes összegeket költenek el távoli nagyüzemekben, vagy rosszabb esetben külföldön előállított élelmiszerekre. Pedig a  jó minőségű magyar termékekre mindenhol volna igény. A kistermelők nem tudnak bekapcsolódni az értékesítésbe. Ezen a gondon próbálna segíteni a nagykörűiek legújabb kezdeményezése. Nyugat-Európában bevált mintát követve ezúttal nem az árut utaztatnák a vevőhöz, a nem a vevőt hoznák el a termelőhöz.  
Ezt szolgálná az úgynevezett élőpiac.

— Itt a tervek szerint nem csak az árut adnák el, hanem a kakaskukorékolást is — fogalmaz Barát József. Az elképzelés szerint a városból kilátogatók azon túl, hogy közvetlenül a termelőktől vehetnék meg a tojást, tejet, tyúkot és más helyi terméket, különböző programokkal is várnák őket. Így az évszaknak megfelelően lenne például lekvárfőzés, töksütés, káposztasavanyítás, befőtt készítés, disznóvágás, de nem maradna el a kenyérsütés sem.  

Az Élőpiac főpróbáját a közelmúltban már meg is tartották. Ezt azonban még nem hirelték, vendégeket, vásárlókat sem hívtak, minden mást azonban úgy csináltak, mintha élesben menne.  Barát József szerint a cél az volt, hogy kiderüljön, miben kell változtatni, javítani. A szervezők azonban azt remélik, hogy még idén megnyithatja kapuit az élő piac.
Persze a minőségi, jó termék az itt is fontos. Éppen ezért vezetnék be az Élő Tisza Terméke védjegyet. Ezzel népszerűsítenék is a Tisza-menti tájtermékeket. A védjegyet már bejegyezték és az elnyerésének feltételrendszerét is lényegében kidolgozták már  — mondta el Barát József.

Persze ezt már nem csak a nagykörüi gazdák nyerhetnék el, hanem más Tisza menti települések termelői is. De ugyanígy akár egy országos mozgalomnak is szánják a Tájboltot is. Nagykörűben egy régi parasztházat újítottak fel tájboltnak. A üzlet azonban működik is meg nem is — állítja az egyik szervező. Varga György szerinte ennek legfőbb okai a jogszabályok.

— Őstermelőként kecskesajtot készítek, ám azt nem árulhatom a saját boltomban — mondja Varga György.
A faramuci helyzeten ügyes huszár vágással igyekeznek úrrá lenni a nagykörüiek. Nem annyira a értékesítésre helyezi a hangsúlyt, hanem a termékek bemutatására. Az érdeklődőt pedig a termelőhöz irányítják. Varga György szerint ugyanis az ad igazi garanciát a termékre, ha a vevő a gazdát is ismeri.

(A fotók a  cikkben említett főpróbán készültek)

                                Teleki József

Forrás: http://szoljon.hu/cikk/185641

Fotó: Tóta Gábor