Háromszor gyakoribbak az árvizek
A klímaváltozás hatására már most háromszorosára nőtt az árvizek gyakorisága Magyarországon – mondta Korompay András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője egy mai szakmai konferencián Budapesten.
Az elmúlt 50 év statisztikái alapján jelentősnek számító árvizekkel 5-6 évente, rendkívüliekkel pedig 10-12 évente lehetett számolni. Ehhez képest az elmúlt 9 évben hat alkalommal vonult le nagy árhullám a magyar folyókon. Korompay András szerint az éghajlatváltozás nyomán szeszélyessé váló időjáráson kívül az is közrejátszik a sűrűbben jelentkező árvizeknél, hogy a területhasználat változásai nyomán a csapadék a korábbinál gyorsabban jut a vízgyűjtőből a mederbe, ahol viszont lassul a víz lefolyása.
A csapadék gyors mederbe jutását főként az egyre nagyobb beépítettség okozza, hiszen a betonon, csatornákban hamarabb éri el az esővíz a folyókat, mint természetes módon a talajvízen keresztül. A meder vízszállító kapacitásának csökkenése főként annak a következménye, hogy az állattenyésztés visszaesésével kevesebb legeltetés zajlik az ár- illetve hullámtereken, így aztán a jobban elburjánzó növényzet lassítja a folyókat.
A főosztályvezető megjegyezte, hogy az Európai Unióban egyeztetés alatt áll egy árvízvédelmi irányelv-tervezet. Ez a remények szerint még az idén életbe lépő direktíva egyebek között kockázati térképek elkészítését írja elő a vízgyűjtők területhasználatához kapcsolódóan. A térképek alapján a területhasználat változtatására később külön uniós pénzügyi alapból lehet majd pályázni.
Harkányi Kornél, a KVM főtanácsosa előadásában kifejtette: az elmúlt évtizedben átlagosan évi 51 milliárd forint kárt okoztak az árvizek Magyarországon. Ha az éghajlatváltozáshoz az ország nem alkalmazkodik, akkor a legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint ez az összeg 86 milliárd forintra emelkedhet.
Korompay András jelezte, hogy az árvízvédekezésben a jövőben a hagyományos védvonal-erősítést szükségtározók megépítésével és hullámtérrendezéssel kell kiegészíteni. Beszámolt arról, hogy gáterősítésre, illetve emelésre a védvonalak 35 százalékán, 552 kilométeren van szükség. A 150 éve épülő árvízvédelmi rendszer ugyanis ekkora távon nem képes kiszűrni azt a mértékadónak tekintett árhullámot, ami 100 évente egyszer fordul elő. Szükségtározókból a Vásárhelyi-terv keretében jelenleg kettő épül, amelyet az elkövetkező 7 évben három másik követ. Az utóbbiakat a KVM nagyrészt európai uniós támogatással finanszírozná. Megkezdődött már a hullámtér rendezése is, Kisköre felett például ritkítják az elvadult aljnövényzetet. A főosztályvezető az aktuális árvízi kockázatokról elmondta, hogy az idén nem kell számolni a tavalyihoz hasonló árhullámmal, ugyanis az idén alig van hó a vízgyűjtőkön. Harkányi Kornél hozzáfűzte, hogy a tél 4 fokkal, a januári pedig 6 fokkal volt melegebb az átlagosnál. Ennek ellenére hirtelen lehulló, jelentős mennyiségű csapadékok miatt bármikor kialakulhat nagy árvíz – hívta fel a figyelmet Korompay András.
